Veszprém lakótelepek börtön: történeti fejlődés és mai működés
A középkorban Veszprémben nem volt még börtön, a rabokat a várhegy üregeiben őrizték. Az 1810-es földrengés komoly károkat okozott a vár épületeiben, azok átépítése elkerülhetetlenné vált. A megyeháza - és vele a börtön - megépítésére a megye közgyűlése 1846-ban hozott határozatot. Az építkezés Milpauer József vezetésével, Szász Ferenc tervei alapján 1847-től 1858-ig tartott. A teljes törvényszéki épület a mai Vár utca 19. szám alatt 1906-ban készült el, mely otthont adott az egykori Megyei Bíróságnak - ma Törvényszék - és 2003. II. 1997. őszén az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosi Hivatala vizsgálatot tartott a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, melynek során megállapítást nyert, hogy az épület fogvatartottak elhelyezésére alkalmatlan, ezért új börtönt kell építeni.
Ennek megvalósulása érdekében született 1998. márciusában a 2072/1998. határozat. A külső-Kádártai úton lévő volt honvédségi területet jelölték ki a helyszínnek, a terveket KELETTERV Kft. készítette, a kivitelezést pedig a ZÁÉV Rt. végezte. A beruházás zöldmezős jellegű volt, 2,5 milliárd forintból készült el, 4,5 hektárnyi területen. Maga az épület 13 ezer négyzetméter, amely 2003. június 26-án adta hivatalosan át az új börtönt. A régi intézetből 2003. május 24-én történt az áttelepítés, így új korszak kezdődött: az ország addigi legzsúfoltabb, leglepusztultabb börtöne helyett a legújabb, legmodernebb, legmagasabb felszereltségű bv. intézet jött létre.
Az új létesítmény zöldmezős beruházása 2,5 milliárd forintból valósult meg, 4,5 hektáron. A beruházás helyszíne a Külső-Kádártai út környéke volt, amelyet a megyei hatóságok a terület megkötése érdekében választottak ki. A megyei intézmény az elmúlt évtizedekben a magyar bv-szakma korszerűsítésének egyik példája lett, hiszen a régi, romos épület helyett egy korszerű, biztonságos és emberközpontú központ jött létre.
A látogatók biztonsága és a megfelelő látogatói élmény biztosítása kiemelten fontos. A látogatókat érintő szabályokat és a kapcsolattartási formákat az intézet részletesen meghatározza: egyszerre legfeljebb 4 hozzátartozó érkezhet, és maximum 12 fogvatartott vehet részt az asztali beszélőben. Négy kapcsolattartási forma érhető el: biztonsági beszélőfülke, telefon, levelezés és csomagküldés. A fogvatartottak számára az intézet biztosítja a családdal és barátokkal való kapcsolat lehetőségét, amely a fegyelmi és rehabilitációs célokat egyaránt szolgálja.
Jelenleg az intézetben 198 fogvatartott tartózkodik, közülük 47 végez valamilyen munkát. A munkalehetőségek közé tartozik a konyhai tevékenység, takarítás, udvaros munka és műhelymunka (például lakatos, villanyszerelő, asztalos). A munkáltatás három formája létezik: díjazás nélküli, költségvetési és bérmunkáltatás. Díjazás nélküli munka esetén a fogvatartott naponta 4 órát dolgozik, havonta összesen 24 órát. Költségvetési munkáltatás esetén a munkáért járó összeg a mindenkori minimálbér 30%-a körülbelül 30 000 forint, melyből a tartási költség kerül levonásra, a fennmaradó összeg pedig a letéti számlára kerül. Jelenleg 8500 forint a fogvatartottakra jutó napi költségvetési finanszírozás, amelyet az állam fedez.
Az intézetben bérmunkáltatás is folyik: jelenleg az Alap Európa Kft. bevonásával. 1997-ben az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosi Hivatala vizsgálta a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet, amely egyebek között a szociális és jogi körülmények javítását írta elő a fogvatartottak érdekében.
A jubileumi szentév alkalmából szent kaput és imaudvart avattak a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet udvarán. A Veszprémi Főegyházmegye támogatásával létrejött egy olyan hely a rácsok mögött, amely mélyen tanúskodik Isten soha el nem múló szeretetéről és irgalmas szövetségéről. Udvardy György érsek prédikációjában rámutatott: Jézus Krisztus nem csupán ismer bennünket, hanem az Atyát is ismeri, és őt mint irgalmas, életet ajándékozó Atyát mutatja be számunkra. Isten szövetsége mindig az életet szolgálja, és a húsvéti örömhír a börtön falai között is valósággá válhat: Krisztus feltámadt, és meghív bennünket az új életre.
Megoldások és jövőkép
Az intézet története összefonódik a városi fejlesztésekkel és a lakótelepi átalakulásokkal. A Cserhát városrész 1960-as évek közepétől a belváros részévé vált, lakótelep kialakítása pedig a városkép modernizálásának része. A lakótelepi fejlesztések során a régi, háborús nyomokat viselő földszintes épületek helyén újabb, korszerűbb épületek épültek, bár a bontások során sok kisebb műhely és üzlet szűnt meg. A mintegy 10 millió forintos kártalanítás és a program összes költségének közel 90 millió forintra becsült összegű költségvetése is jelzi a város zökkenőmentes átalakulásának gazdasági összefonódását.
A börtön 2003 óta a legmodernebb és legmagasabb felszereltségű bv-intézet közepette szolgálja a közösséget, és a látogatókkal kapcsolatos protokollok szigorú betartásával biztosítja a látogatói élményt. A történeti és vallási események összekapcsolják a közösséget: a húsvéti üzenet a börtön falai között is megvalósulhat, és a hit értékei az intézet mindennapjaiban is megjelennek.
- 1810-es földrengés hatásai és átépítési szükségesség
- 1846-os megyei határozat a megyeháza és börtön megépítéséről
- 1906-os teljes törvényszéki épület átadása
- 1997-1998 közötti döntés a régi börtön problémáinak megoldásáról
- 2003-es átadás és modernizáció
Az intézetben működő szakterületek és a női osztályvezetők vezetői szerepe hangsúlyozza a modern büntetés-végrehajtási ellátást. A körletfelügyelők váltott műszakban dolgoznak, és a fogvatartottak számára a kapcsolattartási formák széles skálája áll rendelkezésre.
tags: #veszprem #lakotelepek #borton