Veszprém kórház lépcsőháza: történet, kihívások és átalakulások

A Kutyapárt passzivistája karácsonykor került kórházba, ahol CT-vizsgálat kimutatta a többszörös arccsont- és nyílt állkapocstörést, majd másnap reggel közölték, hogy nem lesz szükség a beavatkozásra. A beteget el kellett küldeni zárójelentés nélkül. Pár nappal később Ausztriába ment dolgozni, majd bécsújhelyi kórházba is be kellett mennie, ahol szintén CT-t végeztek ugyanazzal az eredménnyel. Az osztrák intézmény azonban megállapította a veszélyes, nyílt törést, amit műteni kellett, és az ügyeletes intézményhez irányították, ahol a beavatkozás december 26-án megtörtént, ezt követően három napig bent tartották.

A belső vizsgálat elindítása után a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház közölte: betegpanaszt kezelik, és részletes ellenőrzést folytatnak a dokumentációkban, a hozzátartozó munkatársaival együtt. A kórház emellett jelezte, hogy hosszú távú hűtés- és klimatikai problémákra vonatkozóan átfogó felülvizsgálatot is szükséges elvégezni, hiszen nem csak helyi, hanem országos jellegű a probléma.

A TISZA-kormány megalakulása óta több megyei és kórházi hűtési program került előtérbe. Májusban kiadott kormányhatározat a kórházi hűtési program teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát irányozta elő, és felmérték a KEF (Kórházi Eszköz- és Fűtés) üzemeltetési körét. A felmérés szerint 1 239 nagy teljesítményű klímaberendezés és hűtőkör, valamint mintegy 11 500 split és multisplit klíma található a kórházakban, és az átlagos berendezés-életkor meghaladja a 15 évet, egyes helyeken akár 40 évet is. A kritikus területeken csak 48% rendelkezik megfelelő hűtéssel; 303 helyiségben 36%-ban elégtelen a kapacitás. A heti eszközök felmérése alapján az azonnali hibajavításokhoz 256 millió forintra lenne szükség; a teljes hűtésrekonstrukció becsült forrásigénye több mint 3,5 milliárd forint.

A történethez kapcsolódó gazdasági-szociális folyamatról szóló korábbi részeket is érdemes megismerni: a magyar kórházak fejlődése a XIX. században kezdődött, alapítások, adományok és közadakozások révén. Veszprémben az 1805-ben vásárolt ház és a Lázár-ház alapítása korától kezdődött a gondoskodás rendszere. A későbbi évtizedekben a kórház földszinti része, emeleti szárnyai, a mosoda és konyha elrendezése, majd a 19-20. század fordulóján kiépített villanyvilágítás és a fertőző-osztályok fejlesztése mind a város és a megye lakóit szolgálták. 1902-ben fertőző pavilon és egyes osztályok kialakítása történt, az építkezéseket pedig különböző adományok és kölcsönök tették lehetővé. A háborús években a kórház is érintett volt: bombatalálat, menekítés, és a front közeledtével szükség volt a betegek ideiglenes elhelyezésére is.

1945 után a kórház átépítése és bővítése folytatódott: különböző osztályok és épületek kerültek átadásra, a Traumatikus és Baleseti Sebészet erősödött, illetve fokozatosan kiépült a központi laboratórium és sterilizáló. Az 1970-es évektől kezdődően újabb fejlesztési ütemek valósultak meg a „D” épület 300 ágyas kórházi blokkjával, amely a belgyógyászatot, ideggyógyászatot és onkológiát magába foglalta, és a baleseti sebészet is hozzárendeződött a központi egységhez. A 1980-as években befejeződött rekonstrukciós ütem tervezése során a város egy új, nagyobb kórház létesítését fontolgatta.

Az 1990-es években a kórház menedzsmentje átalakuláson ment keresztül: az igazgatói testület vezetése új modellt vezetett be, az orvosigazgató kiválasztása átalakította a működési struktúrát. A rendszerváltás utáni időszakban folyamatosan zajlott a fejlesztés, amelynek részeként megnyílt több új osztály és korszerű központi egység, és a gyermekellátás is átalakításon ment keresztül. A század végére a megyei kórház szerepe megerősödött, és a belgyógyászat, bőrgyógyászat, ideggyógyászat, urológia és a mozgásszervi rehabilitáció külön épületekben kaptak helyet, miközben a klinikai onkológiai osztály és a központi intenzív osztály is új helyet kapott.

A 2020-as évekig tartó időszakban tovább folytatódott a kórház infrastrukturális fejlesztése, amelyet részben finanszírozási korlátok és kötvénykibocsátás segített, hogy a 400 ágyas kapacitást megvalósítsák. A modernizáció részeként az elosztott osztályokat integrálták és a központi szolgáltatások - labor, sterilizáló, baleseti sebészet - hatékonyabbá tették. A kórház ma is a megyei és regionális ellátás fontos központja, mely folyamatosan törekszik a betegek biztonságos és minőségi ellátására, miközben a történelmi épületek és a modern infrastruktúra összehangolását, ápolását és dokumentálását végzi.

Meta leírás: A cikk bemutatja a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház történetét, a litigált eseményeket, a klímaberendezések felülvizsgálatát és a fejlesztési hullámokat a történelmi hátteretől a mai korszerűségig.

tags: #veszprem #sorhaz #lepcso

Népszerű bejegyzések:

• Budapest: Lechner Ödön fasor lakópark eladó – dunai kilátással
• Hogyan lehet bérletet igényelni a Penza lakótelepi parkolásra Békéscsabán
• Ingatlan azonosító keresése név alapján
• Tetőfedési megoldások áttekintése: lemezek, cserepek és zsindelyek
• Alapelvek a vízvezeték helyrajzi szám és a szolgalmi jog létrejöttében