Vízvezeték helyrajzi szám szolgalmi jog: alapelvek, létrejötte és bejegyzése

A szolgalmi jog olyan jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy valaki más tulajdonában álló ingatlant meghatározott célra használjon.

Leggyakrabban útépítés, átjárás, vezetékek elhelyezése vagy vízelvezetés kapcsán merül fel.

A szolgalmi jog többféle módon is létrejöhet.

A szolgalmi jog akkor válik harmadik személyek számára is érvényessé és kikényszeríthetővé, ha bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba.

Bizonyos esetekben a szolgalom alapítása vagy fennállása kártalanítási kötelezettséggel járhat.

Dr. Dr. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

A szolgalom alapjai és céljai

Az ingatlan terhelését képező szolgalmi jog feljogosít valakit arra, hogy egy idegen ingatlant meghatározott módon használjon, a tulajdonost pedig tűrésre vagy tartózkodásra kötelezi.

Ez tipikusan átjárás, bejutás, illetve közművek elhelyezése és karbantartása miatti korlátozás.

A telki szolgalom az ingatlanhoz kapcsolódik, ezért adásvételnél az új tulajdonosra is átszáll.

A tulajdoni lap III. A szolgalmi jog tartalma és terjedelme az iratokból állapítható meg, a mindennapi jelentősége pedig a helyszínen válik igazán érthetővé: hol fut, milyen mértékű használattal jár, és mennyire érinti az ingatlant.

Ha ingatlant keresel, vagy eladóként hirdetést adnál fel, nézz körül a holahaz.hu felületén, áttekinthető hirdetésekkel, részletes fotókkal és közvetlen kapcsolatfelvételi lehetőséggel.

Ha eladnál, a HolaHáz portálon pár perc alatt feladhatod a hirdetésedet fotókkal, részletes leírással és közvetlen kapcsolatfelvétellel.

Szolgalmi jogok létrejötte és jogi keretei

A Ptk. 5:160. § kifejezetten nevesíti az átjárást, vízellátást, vízelvezetést, pince létesítését és az épület megtámasztását mint telki szolgalom célját.

A szolgalom akkor jöhet létre, ha szerződés, hatósági döntés vagy elbirtoklással alakult ki.

A közhatalmi és közműves infrastruktúra érdekében a szolgalom gyakran közérdekű jellegű is lehet.

A szolgalom gyakorlásánál alapelv a kíméletesség: a szolgáló telek használójának nem okozhat szükségtelen sérelmet, és ha a használat berendezéssel jár, a fenntartási költségek általában használati arányban oszlanak meg.

Elbirtoklás és a jogi lehetőségek

Nem biztos: lehet szerződés, bírósági/hatósági döntés, vagy elbirtoklással kialakult helyzet is.

Nem automatikus: telki szolgalom elbirtoklással akkor állhat be, ha a használat szolgalomszerű, folyamatos, és a szolgáló telek tulajdonosa 15 évig nem tiltakozik.

Csak akkor, ha a szolgalom tartalma ezt kifejezetten tartalmazza, vagy a rendeltetésszerű megközelítéshez ez szükséges és így alakult ki.

Nem: csak azt kell tűrni, ami a szolgalom céljához és terjedelméhez tartozik (például a kijelölt nyomvonalon való áthaladás).

Igen, ha a jogosult ténylegesen továbbra is be tud jutni például kulcs/kód/távirányító átadásával, és úgy, hogy ne legyen életszerűtlenül nehéz a használat.

Vízvezetési és közmű szolgalom részletei

Ha közművek kerülnek átvezetésre, a szolgalom gyakorlásával járó költségek általában használati arányban oszlanak meg.

A vízvezetési szolgalom különösen akkor indokolt, ha a közművek üzemeltetése idegen ingatlanon is biztosítandó.

Ha az ingatlanon közterületen elérhető törzshálózat van és az épület használatba vétele megtörtént vagy folyamatban van, a tulajdonosnak a szolgáltató felszólítására 1 éven belül csatlakoznia kell.

A közérdekű szolgalom esetén a jog nem tekinthető azonosnak a Ptk. dologi jogaival, viszont bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba.

A víziművek üzemeltetői jogosultságai közé tartozik a belépés az ingatlanra a fenntartás, karbantartás és szükséges vízimunkák elvégzése érdekében, mindig kíméletes módon.

Bejegyzés és eljárások

A bejegyzés alapjai közé tartozik a tulajdonosi megállapodás (ügyvéd által ellenjegyzett szerződés), a hatósági határozat és a bírósági ítélet.

A véglegessé vált határozatot a földhivatal jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

Megállapodáson alapuló szolgalmak esetén az eljárást az érintett ingatlan jogi képviselője indítja meg.

A kártalanítás összegét és megfizetésének határidejét a hatóság vagy szerződés rögzíti.

A földhivatal a bejegyzést és a szolgalmi jog rákerülését elvégzi az ingatlan tulajdoni lapjára.

Kártalanítás, költségek és helyreállítás

A szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg, amelyet szakértő állapít meg.

Kártalanítás jár a szolgáló telek korlátozásáért; összegét a határozat állapítja meg.

A hatósági eljárás költsége a kérelmezőt terheli; a kivitelezés, helyreállítás pedig általában az uralkodó teleket terheli.

A víziközmű üzemeltetője viseli a közmű üzemeléséből adódó terheket.

A már meglévő, de korábban be nem jegyzett vezeték esetén a szolgalmi jog utólagos bejegyzése nem jogosít kártalanításra.

Tipikus buktatók és gyakorlati tanácsok

Ajánlat nélküli kérelem nem elfogadható 55/C. § szerint.

Vázrajz hiánya részleges érintettségnél problémát okozhat.

Kártalanítási fedezet hiánya ronthatja az esélyeket.

A szomszéd rendeltetésszerű használatának aránytalan korlátozása esetén a hatóság elutasíthat.

Közműszolgáltatások és kötelezettségek

Mikor kötelező csatlakozni a közműre? A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és a 55. § alapján meghatározott feltételek szerint.

A jogszabály szerint a tulajdonosnak 1 éven belül csatlakoznia kell a közműhálózathoz, ha a törzshálózat már kiépült a határoló közterületen, és a használatbavétel megtörtént.

A közérdekű vízilétesítmények esetén a hatóságnak határozattal kell szolgalmat alapítania, függetlenül a felek megállapodásától.

Hogyan történik a szolgalmi jog bejegyzése?

A bejegyzés alapjai közé tartozik a tulajdonosi megállapodás, a hatósági döntés vagy a bírósági ítélet.

A bejegyzés végrehajtása a földhivatal feladata; a záradékolt vázrajz és a szolgalmi jogról készült szerződések bemutatásával történik.

Az okiratot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és a szerződés minden tulajdonostársnak részleteiben meg kell jelenjen.

A záradékolt változási vázrajzzal együtt be kell adni az okiratot a Földhivatalba ingatlan-nyilvántartási átvezetésre.

A földhivatal a bejegyzést 60 napos határidőn belül végzi el, ha minden rendben van.

Valós példák és gyakorlati következtetések

A szolgalmi jog akkor érhető el, ha a közművek vagy vízellátás érdekében szükség van rá, és a jog tartalma pontosan meghatározott a szerződésben vagy hatósági határozatban.

A telek megvásárlásakor fontos tudni, hogy vezetékjog terhelt ingatlant is vehetünk, de ezt proaktívan, a kockázatokat is mérlegelve érdemes megtenni.

Infografika: Szolgalmi jog folyamatábrája

Vízvezetési szolgalom folyamata lépésről lépésre

Megállapodás a szomszéddal (szerződéses szolgalom) - megállapodás tartalmazza a vezeték helyét, használati korlátozásokat és kölcsönös jogokat.
Kormányhivatalhoz benyújtani a kérelmet, ha nincs megállapodás.
Felhatalmazott vízügyi hatóság döntése a szolgalom alapításáról.
Vázrajzok záradékolása és bejegyzés a földhivatalban.

A bejegyzéshez szükséges dokumentumokra, eljárási határidőkre és költségekre a vonatkozó jogszabályok részleteiben meg vannak határozva.

Mi a szolgalmi jog? (Jogi meghatározás + példák)

Összefoglaló szempontrendszer

A vízvezetési szolgalom akkor szükséges, ha az ingatlan csak másik telken át tud a közműves hálózatra csatlakozni.

A jogi keretek között kiemelt szerep jut a Ptk. 5:160-163. §-ainak, az Inytv.-nek és a kapcsolódó hatósági rendelkezéseknek.

A bejegyzés és a jog érvényesítése érdekében fontos a pontos nyomvonal, a használati rend és a kártalanítás részleteinek rögzítése.

tags: #vizvezetek #heeyrajzi #szam #szolgalmi #jog