Vételi szándéknyilatkozat lakáshitel elbírálása: jogi keretek, gyakorlati tippek és buktatók
A vételi szándéknyilatkozat olyan irat, amelyben a vevő jelzi, hogy milyen feltételekkel vásárolna meg egy ingatlant.
A vételi szándéknyilatkozat jogi kötőerővel nem rendelkezik, és önmagában nem kötelező erejű, de ha tartalmaz vételárat, elfogadási határidőt, foglalót vagy szerződéskötési kötelezettséget, már vételi ajánlatként vagy előszerződésként is értékelhető.
A két fogalom jelentésbeli különbségei a tartalomban keresendők, nem pedig a címben.
A nyilatkozat lényegi elemei és a jogi megfontolások
A minták tipikusan tartalmazzák a vevő adatait, az eladó adatait, az ingatlan adatait, a megnevezett vételárat, a kilátásba helyezett foglalót és a fizetési ütemezést, a keltezés helyét és idejét, valamint az aláírást.
Írásbeliség követelményét a Ptk. előírja ingatlan adásvételénél; a szándéknyilatkozat tartalmazhat foglaló félre vonatkozó rendelkezéseket is, azonban a foglaló és az előleg közötti különbség lényeges.
Ha a vételi ajánlat elfogadásra kerül, akkor létrejön az adásvétel, és a tartalmi feltételek, határidők véglegesediknek.
Miért érdemes ellenőrizni a tulajdoni lapot és tisztázni a pénzügyi feltételeket?
Amennyiben hitel felvételre kerül sor, már ebben a fázisban érdemes szakértő hitelügyintézővel egyeztetni, hogy tisztában legyünk a realitásokkal.
A vételi szándéknyilatkozatra az ingatlan tulajdoni lapjának ellenőrzése és a pénzügyi feltételek tisztázása előre felkészít, mert később ettől eltérő körülmények merülhetnek fel.
Közvetítői tevékenység, limitár és közvetítői díj
Amennyiben ingatlan közvetítő segítségét vettük igénybe, fontos odafigyelni, hogy a megbízásnál milyen limitárat adunk meg.
Legtöbb esetben ugyanis, ha az ingatlanközvetítő a limitáron hoz vevőt, úgy a közvetítést teljesítettnek kell tekinteni, és az eladó meg kell fizesse a közvetítői díjat akkor is, ha időközben más, magasabb árat tartaná elfogadhatónak.
Hogyan alakul a jogi megítélés a nyilatkozat tartalma szerint?
A vételi nyilatkozat akkor lehet jogilag kötelező az ajánlati kötöttség időtartama alatt, ha konkrétan megnevezi az ingatlant, a vételárat és a határidőket; a tartalmától függően adat lehet az is, hogy a nyilatkozat a végső szerződését megalapozza.
A vételi ajánlat a Polgári Törvénykönyv szerint olyan jognyilatkozat, amely a felek között kötelező erejű lehet, ha a tartalma ezt kétségtelenül megfogalmazza és az elfogadás megtörténik.
Az előszerződés olyan megállapodás, amelyben a felek későbbi szerződés megkötésére kötelező jelleggel egyeznek meg, és meghatározzák a későbbi szerződés lényeges feltételeit is.
Foglaló, előleg és elállási lehetőségek
Foglalót nem lehet egyszerű szándéknyilatkozat mellé átadni, hiszen az egy szerződést biztosító mellékkötelezettség.
A foglaló elvesztése vagy visszafizetése helyzeteként a Ptk. rögzíti: ha a vevő felelős a szerződés meghiúsulásáért, a foglaló elveszhet; ha az eladó felelős, akkor a foglaló kétszeres visszatérítésére lehet kötelezni.
Ha a vevő pénzt ad át, akkor az iratnak tisztázottnak kell lennie: ki fizet, milyen jogcímen, mikor jár vissza az összeg, ki őrzi és milyen feltételek teljesülése esetén használható fel.
Meddig érvényes a nyilatkozat, és el lehet-e állni?
Egy nem kötelező erejű vételi szándéknyilatkozatnál az érvényességi idő inkább gyakorlati határidő, de ha a dokumentum kifejezetten határidőt ír elő és az eladó elfogadja, akkor ez már vételi ajánlat lehet.
Elállás elvileg lehetséges, de a gyakorlati megvalósíthatóság függ a dokumentumban foglalt feltételektől és a pénzmozgás meglététől is; ezért mindig érdemes előzetesen jogi tanácsot kérni.
Lakástörvény-módosítás és annak hatása a nyilatkozatokra
A Lakástörvény 2021-es módosítása fontos a szándéknyilatkozat tartalmi elemei szempontjából: a módosítás szerint a foglaló fogalmi meghatározása és a nyilatkozatban történő átvétel pontos megjelölése lehet szükséges a jogbiztonság érdekében.
Gyakorlati útmutató: mit érdemes ellenőrizni és mit érdemes kérdezni
A vevő számára fontos, hogy a vételi nyilatkozatban rögzítsék a következőket: ki fizet, milyen jogcímen fizet, mikor jár vissza az összeg, ki őrzi az összeget, milyen feltételek teljesülése esetén használható fel, és mi történik, ha a hitel nem sikerül.
Az eladónak pedig célszerű nyilatkoztatni, hogy az ingatlan terhektől mentes-e, és milyen terhek, jegyzőkönyvek vonatkoznak rá.
Mi legyen a nyilatkozatban a fontos kérdések sorrendjében?
Egy nyilatkozatban a kritikus elemek: ingatlan azonosítása (cím, helyrajzi szám), vételár, határidők, a felek adatai, a kézbesítés módja és ideje, a birtokbaadás feltételei, a fizetési ütemezés és a foglaló részletei.
Ajánlott minden esetben jogi szakértővel felülvizsgáltatni a szándéknyilatkozatot vagy az abból eredő előszerződést, hogy elkerüljük a későbbi jogvitákat.
Ingatlan adásvételénél a nyilatkozat tartalma alapján meg kell ítélni, hogy mennyire kötelező erejű, és milyen jogi következményekkel járhat.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a vevő adatait, az ingatlan adatait, a megvásárlásra utaló szándékot és a feltételeket, amelyeket a későbbi adásvételi szerződés tartalmazni fog.
A jogi megítélés során fontos szem előtt tartani, hogy a cím vagy elnevezés nem döntő; a tartalom határozza meg a minősítést.
- Ha a nyilatkozat ezt tartalmazza: konkrét vételár és határidő, az elfogadással jogi kötelezettségek keletkezhetnek.
- Ha a nyilatkozat nem tartalmaz kötelezettséget, akkor általában nem keletkezik jogi kötelezettség.
Így használható biztonságosan a YouTube! | NETBIZTONSÁG SZÜLŐKNEK
tags: #veteli #szandeknyilatkozat #lakashitel #elbiralas