A vízi építmény fogalma és számviteli értelmezése
Annak ellenére, hogy az áfatörvény számos jogszabályhelyhez kötődően felmerül, a törvény nem definiálja egyértelműen az ingatlan fogalmát, csak olyan részegységeit határozza meg, mint az építési telek és a lakóingatlan. Ebből adódóan a döntés során, hogy mit tekinthetünk ingatlannak, a Ptk. rendelkezéseiből kell kiindulni. A Ptk. a tulajdonjog tárgyai körében az épületet és a földet, mint ingatlant nevesíti, ugyanakkor értelmező rendelkezései keretében konkretizálja, hogy a törvény épületekre vonatkozó rendelkezéseit más építményekre is alkalmazni kell, tehát az ingatlan fogalmi körébe vonja az építményeket is.
Ami az ingatlan fogalmi körébe tartozik
Emellett a Ptk. olvasatában az ingatlanok kategóriájába tartoznak az ingatlannal alkotórészi viszonyban álló, vagyis azok a dolgok, amelyek az ingatlannal oly módon vannak tartósan egyesítve, hogy az elválasztással az elválasztott rész elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
Beépítésre szánt terület: az Építési törvény alapján beépítésre szánt területnek a település közigazgatási területének beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló része számít. A beépítettségi százalék telekre jellemző mérőszám, amely meghatározza, hogy a beépített terület mekkora hányada foglalja el a telek alapterületét.
Építmény: olyan ingatlan felépítmény, amely mesterségesen jött létre és huzamosabb emberi tartózkodásra nem alkalmas. Ide tartoznak az építésre tervezett, illetve adott állapotban használatban lévő szerkezetek is. Az építményeket a földtől való kapcsolódás és a funkció szerint kategorizálják.
Általános fogalmak és kapcsolódó jogi értelmezések
Épület: olyan ingatlan-felépítmény, amelyet mesterségesen hoztak létre és huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas. Az épület létesítése, lebontása a földrészleten az építési hatóság engedélyével történik, és a tényeket a földhivatal jegyzi fel a tulajdoni lapra. Az építés és bontás tehát jogi eljárásokhoz kötött.
Építményeszközök és az értékelés kapcsolata: a vagyonértékelésben az állóeszköz lehet a telek, földterület, épületek, építmények, gépek, berendezések és járművek. Az állóeszközök értékcsökkenését az avulás jelenti, amely az idő múlása miatti kopásból adódik.
Élettartam és megtérülés: az élettartam mérőszámai közé tartozik a műszaki élettartam, gazdaságosan hátralévő élettartam, és a normatív vs. egyedi eszközökre vonatkozó élettartamok közötti különbség. A belső megtérülési ráta (IRR) az egyik legfontosabb gazdasági mutatószám, amely a beruházás hozadéktermelő-képességét mér, bár csak adott feltételek mellett ad megbízható eredményt. A diszkontált megtérülési idő (DPB) a megtérülés időtávját diszkontált pénzáramlásokkal értékeli.
Ingatlanhoz kapcsolódó jogok és korlátozások
Elidegenítési és terhelési tilalom: a tulajdonos rendelkezési jogát vagy forgalomképességét kizárhatja vagy korlátozhatja. A tilalom megakadályozza, hogy az ingatlant szabadon átruházzák vagy megterheljék anélkül, hogy a tilalmat figyelembe vennék. A jogok keletkezése bejegyzéssel történik az ingatlan-nyilvántartásban, amely a tulajdoni lap III. részében rögzíti a jogok keletkezését.
Elővásárlási jog: ha az ingatlant el kívánják adni, az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja azt. A kapott vételi ajánlatot köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával, és ha az elfogadja, az adásvételi szerződés létrejön. A jog személyhez kötött, halállal megszűnik, és egész ingatlanra vagy eszmei hányadra is bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba.
Élettartam és élettárba tartozó jogok: életjáradéki jog esetén az eltartó pénzösszeget fizet az eltartottnak, aki gondoskodik a tartásáról. A jogot írásba kell foglalni, és bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartás III. részébe. Ha a kötelezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a jogosult kielégítést nyerhet az ingatlanból.
Beépítés és közigazgatási fogalmak
Beépítésre szánt terület és telek: a telek beépíthető része az elő-, oldal- és hátsókert határvonalai által körülhatárolt terület, amelyen az övezeti előírások szerinti telekbeépítettségig az épület elhelyezhető. Építési hely (telek beépíthető része) a szóban forgó területet jelenti a védelem és előírások figyelembevételével.
Építési vonal és hely: a telek határain belül olyan vonalak, amelyekre az épületet kötelezően el kell helyezni a homlokzati síkok külső síkjával együtt. Ezek meghatározzák az építmények beépítésének helyét és formáját a telek adottságai szerint.
Kéznél lévő gyakorlati példák
- Beépítésre szánt terület és beépítettségi százalék meghatározása egy városi telek esetében.
- Elővásárlási jog gyakorlata társasházban és szövetkezeti ház esetében külön/tulajdonosi részekre vonatkozóan.
- Élettartam és avulás összefüggése egy irodaház berendezéseinek értékelésében.
Infografika
Videó
Összegzés jellegű áttekintés
Az ingatlan fogalma a magyar jogi környezetben nemcsak az épületet és a földet öleli fel, hanem az földrészlettel tartósan egyesített építményeket is. A különböző jogi eszközök, mint az elővásárlási jog, elidegenítési és terhelési tilalom vagy életjáradéki jog, mind a tulajdoni lap III. részén kerülnek rögzítésre. A számvitelben pedig a tárgyi eszközök között tárgyak széles spektruma szerepel, az épületek és építmények értékelése, avulása és az értékhelyesbítés lehetőségei révén. A jogi és számviteli szempontok egymást kiegészítve járulnak hozzá a pontos ingatlan- és beruházásértékeléshez.
tags: #vizi #epitmeny #fogalma #szamvitel