Viziközmű kivitelezési terveinek tartalmi és formai követelményei az egyszerű bejelentés kontextusában
A viziközművek beruházásainál a gördülő fejlesztési tervek részét képező felújítási és pótlási tervek, valamint beruházási tervek tartalmi és formai követelményei összhangban vannak a jogi háttérrel, amely alapján az új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció tartalmát és a tervezői művezetés szabályait integrált szabályzatokban határozták meg a MÉK és a MMK közreműködésével.
2016-ban megjelent a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amelyek ráirányítják a figyelmet a 2016 előtti és utáni teljeskörű jogszabályi felhatalmazásokra, valamint a kamarai szabályzatok szükségességére. A rendeletek célja, hogy legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit és a tervezői művezetés szabályait rögzítsék.
Az Egyszerű bejelentési dokumentációra vonatkozó elvárások 2016. év első felében még a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak, majd a 2017-es átmeneti időszakban és később a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet reformjai alapján módosultak. A módosításokat követően a kivitelezési dokumentáció tartalmi elemeit a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara által elfogadott tervezési szabályzatok határozzák meg.
Az 1. melléklet részletesen meghatározta, hogy milyen dokumentáció szükséges az új, legfeljebb 300 m2-es lakóépület egyszerűsített bejelentéséhez, amelyet 2016. január 1. és június 14. között megkezdett beruházásokra alkalmaztak, ezt követően pedig a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet és az MMK-MÉK közös szabályzata alapján készült kivitelezési dokumentáció tartalmát és formáját tartalmazó új előírások váltak alkalmazhatóvá.
A címlapnak tartalmaznia kell a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység pontos megnevezését, az ingatlan azonosító adatait, az építtető és a tervező nevét és megnevezését. Az aláírólapon szerepelnie kell a tervezésben részt vett minden tervező nevének és szakmai jogosultságának igazolásaként a tervezői jogosultság száma, továbbá a tervező saját kezű aláírásának. Ezen elemek az előírások szerint külön tervlaponként pontos megnevezést és méretarányt is tartalmaznak.
A kivitelezési dokumentáció tartalma és formája nem haladhatja meg az engedélyezési és jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakat. Amennyiben megszegés történik, az építtető, a tervező, a fővállalkozó kivitelező és az építésfelügyeleti ellenőr büntethető. 2017. január 1-től a Kivitelezési kódex melléklete a részletes tartalmi követelményeket már nem határozza meg egyenként, hanem az MMK és MÉK által kidolgozott szabályzatok rendelkeznek ezekről, amelyeket később a jogszabályokhoz igazítanak.
A 2017 júliusi és 2017 májusi kamarai döntések nyomán az építészeti-műszaki dokumentáció kötelező tartalmi elemei is módosultak: a Kivitelezési dokumentáció formátumának és tartalmának egységessége érdekében a kamarai szabályzatok lett meghatározóak. Így, 2017-ben a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. pontja alapján a KIVITELI TERVEK tartalmi és formai követelményei beépültek a tervezői műhelyek működésébe.
Fontos megjegyzés, hogy a dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell előállítani a 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet pontjai szerint. A 2016 és 2017 közötti átállás során a szabályozás egyre inkább a kamarai szabályzatokra támaszkodott, amely lehetővé tette a rugalmasabb és gyorsabban módosítható előírásokat a tervezési és kivitelezési folyamatokban.

Víziközművek fejlesztési és karbantartási terveinek tartalmi elemei
A gördülő fejlesztési tervek részét képező felújítási és pótlási tervek részletes tartalmi és formai követelményei a 61/2015. (X. ...) alapján is meghatározhatóak, amelyet a 2011. évi CCIX. törvény 74. § (2) bekezdés 8. pontja felhatalmazatta a kormányt ilyen tartalmi és formai részletek kidolgozására. A kormányzati rendeletek és a kamarai szabályzatok összhangja biztosítja, hogy a viziközmű-szolgáltatás területén a felújítások és beruházások jogszerűen és egységesen valósuljanak meg.
Az átmeneti szabályok alapján a kivitelezési dokumentáció követelményei egy időben változtak; a címlap, aláírólap, tartalomjegyzék és tervjegyzék formátuma és tartalma szigorúan meghatározott, és minden tervlapnál rögzített a terv pontos megnevezése és arányai. A kivitelezési dokumentáció tartalmának összevetését és ellenőrzését a jogerős engedély és a jóváhagyott záradék alapján végzik a hatóságok és a kamarai ellenőrzés.
A 2017-es módosításokig a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. melléklete is releváns volt, amely a korábbi részletes műszaki leírásokat és tartalmi elemeket részletezte. Ezt követően a szabályozás a tervezői szabályzatokra és a digitális dokumentáció előállítására helyezte a hangsúlyt, megkönnyítve a hatósági és szakmai ellenőrzést egyaránt.
- Egyszerű bejelentésre vonatkozó dokumentáció: tartalmi elemei, hatálya, átmeneti rendelkezések.
- Kivitelezési dokumentáció formája: címlap, aláírólap, tartalomjegyzék és tervjegyzék kell legyen része.
- Elektronikus előállítás és magyar nyelv követelménye: a 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet alapján.
- Kamarai szabályzatok szerepe: a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a MÉK-MMK közös szabályzatai határozzák meg a tartalmi követelményeket.
Gyakorlati következtetések
- A kivitelezési dokumentáció tartalmi elemeinek aktualizálása kamarai döntésekkel történik a jogszabályi kereteken belül.
- A digitális és magyar nyelvű előállítás elvárása állandó elem a szabályokban.
- A tervezői művezetés szabályai szintén az együttműködés és a felelősségmegosztás alapján kerülnek meghatározásra.
tags: #vizikozmu #kiviteli #tervek #tartalmi #kovetelmenyei
