Vízimalom Kurics alaprajz: történet, technológia és örökség
Ez önmagában is nagy érték, hátha még mellé számítjuk a Vízfő-forrástól eredő patak alakította természeti környezetet, ami az Orfűi Malmok különleges karakterét adja. Az Orfűi Malmok legidősebb tagja a vízimalom. Épületének mai formáját a 19. A vízimalom patinás hengerszékei igazi történelmi kuriózumok, ma is tökéletesen megfelelőek a gabonaszem őrlésére. A régi technológiát szinte eredeti alakjában ma is megtekintheti az idelátogató, és hozzáértő idegenvezetést is kap a korabeli őrlési, szállítási, tisztítási és szitálási módozatok megismerésére. A magyar iparosodással kialakult hazai malomtechnológia világraszóló találmány volt, és a hengerszék adta lényegét. Utóbbi tökélyre fejlesztését egy magyar gépészmérnöknek, a hazai villamosipar elindítójának, Mechwart Andrásnak köszönheti a világ. Az orfűi vízimalom szívében ennek a technológiának csodálatos és működőképes, de egyik utolsó épségben maradt darabja található. A hengerszék vagy más néven hengermalom a gabonafélék felaprózását és lisztté őrlését végezte. Az eredeti funkcióját elvesztő, lassan múzeummá váló malom 1993-ban került családunk gondozásába. Molnár nagyapánk és gépész édesapánk hozzáértő kezei alatt akkor a gépek egy időre ismét életre keltek. Ma már családunkban nincsen olyan, aki a molnár hivatást választotta volna, de a vízimalom iránt érzett felelősség és tisztelet generációkon átívelő.

A vízimalom múzeumként működő épületében működik Kata cukrászműhelye. Vízimalom (Tallós - Tomášikovo). A tallós községben található vízimalom egyike azon kevés malmoknak Szlovákián, amely megőrizték eredetiségüket, alsó hajtásúak. Gyönyörű környezetben helyezkedik el a Kis-Duna partján körülbelül 2 km-re nyugatra Tallós községtől. 1893-ban hozta létre Maticza János, molnár. Az utolsó nagyobb helyreállítás és a malom modernizálása 1940-ben történt. Megőrizte eredeti formáját az alap konstrukció és a beltér mindenféle beavatkozása nélkül. Ma, mint műemlék szolgál Dél Szlovákiában.

A partról egy korláttal ellátott, fából készült hídon át közelíthető meg. Útvonal: Dunaszerdahely > Kisudvarnok > Dunatőkés > Eperjes > Tallós > Nádszeg > Nyárasd > Dunaszerdahely. Nehézség: Egyszerű útvonal, nagyrészt aszfalt úttal, helyenként rövid, poros földút. „A portál tartalma nem képezi az Európai Unió hivatalos véleményét.“
Kurics malom és a pápateszéri történelmi háttér
I. Jó szeme lehetett annak, aki elsőként telepedett le itt. Mert nemcsak szép, hanem gazdag is ez a vidék. Határában tíz kristálytiszta ér szalad alá medrében, a völgyeket erdők koszorúzzák. Mikor lehetett ez a „honfoglalás”? Egy lelkes, búvárkodó pedagógus azt tanította a pápateszéri iskolában még 1930-ban is, hogy a település eredete 500-ig vezethető vissza. Az első írásos emlék a XII századból való. Zsörk akkor még önálló település - ma a község része, hamarosan „elfogy” már csak négy család lakik ott, a többiek beköltöztek Teszérre - kápolnát épített az 1200-as években. A Veszprém megyei helységtár első adata 1410-ből való. Amikor Pápateszért még „Thezer” néven találjuk. 1626-ban pedig Fenywfe Teszer-ként ismerik. A falu nevének eredetét a szláv „tesar” (ács) szó magyarrá vált alakjára vezetik vissza, s bizonyításként felhozzák, hogy az egykori Nyitra és Hont megyékben is találni Tesáry vagy Tesára, magyarul Teszér nevű falvakat. Az is valószínűnek hangzik amit a falubeliek mondanak, hogy az itt csörgedező tíz ér (Bánya-ér, Csonka-ér, Répagyúró-ér, - ezt Hideg-érnek is mondják -, Izsa-ér, Róka-ér, Sáros-ér, Fürdőház-ér, Görgő-ér, Szakács-ér és Kánya-ér) volt a „keresztapa”: tíz ér - tízére teszér.

A község régi, s mai nevezetességei közé tartoznak a vízimalmok. A községtől negyedórányi járásra van a Kurics- malom. Az őszhajú tulajdonos, Kurics Tamás 70 esztendeje él az öreg falak között, élvezi a természet szépségét, a csendet, a víz fecsegő-locsogását. Két emberöltővel ezelőtti emlékeket idéz, vízimolnár nagyapjáról, Kurics Józsefről beszél, aki részt vett a szabadságharcban, ott volt a világosi fegyverletételnél is. Csodával határos módon menekült meg Világosról. - Becsületes szorgalmas ember volt a nagyapám, szerettek nála őröltetni - meséli. - Jól ment a sora, hát irigye is akadt, akár apámnak, aki örökébe lépett. Amikor az apám Borzavárra ment asszonynézőbe, betörtek a malomba. Csak nagyanyám tartózkodott otthon. Ismerte a betörőket, falubeli legények voltak. Mondta is nekik: „Ha hazajön a fiam, majd ellátja a bajotokat”. Nem érhette meg szegény, rágyújtották a malmot, benne égett. - De én sem maradtam ki - emlékezik tovább - Nekem is akadtak irigyeim, akik a jól bevált módszerrel akartak tönkretenni: 1929-ben, március 20-ára virradóra rám gyújtották ezt a malmot.

Pápateszér gazdag községnek számított. Nagy határa erdőkben dús, művelhető földjeik jó része termékeny. A község felszabadulás előtti iparosait Vizer Imre párttitkár szinte lexikon pontosságával szedi sorra: - A legnépesebb mesterség a cipészség volt. Hét mester mellett még heten tanulták ki ezt a szakmát Pápateszéren. Dolgozott még négy szabó, két fodrász, három kovács, öt kőműves, három bognár, két kádár, öt asztalos, egy-egy kötélgyártó.
Egy régi kimutatás szerint Pápateszér legjelentősebb fejlődését 1890-1930 között érte el, lakóépületeinek több mint fele ebben az időben épült. A nyirkos szobalevegő és a község életkörülményei a térség egészségügyi helyzetét is formálták. 1962-65 között 43 két-háromszobás összkomfortos ház épült. Az új házakban ott a fürdőszoba, de legtöbbet nem tudják rendeltetésének megfelelően használni: az udvarok ásott kútjainak vize nem alkalmas erre, ivásra sem a legjobb. A község arculatának meghatározója lehet a termelőszövetkezet gyengesége vagy erőssége. Az utóbbi négy esztendőben megerősödött a tsz Pápateszéren, s ennek nyomán épült a 45 új ház.
A szövetkezeti mozgalom 1951-ben bontakozott ki Pápateszéren. 63 taggal 500 katasztrális holdon alakult meg az Alkotmány Termelőszövetkezet. A fordulat éve itt 1963 volt: ekkor vezették be a százalékos művelést, és a tagok érdekeltsége erősödött. Munkadíj fejében a kukorica termésének 20 százalékát kapta a tag, ha a szárat is levágta, szárvágás nélkül 14 százalék illette meg. Az egyre nagyobb gépesítés, a vegyszeres gyomirtás és a kapások százalékos művelése fellendülést hozott. Megszilárdult a munkafegyelem is, esztendőről esztendőre több a közösből származó részesedés. 1964-ben munkaegységenként 2210 forint és a részesedés. 1965-ben 23,71 forint a munkaegység, ehhez jön a részes.
Sok minden készült az utóbbi években Pápateszéren. A régi posta épületét egészségházzá alakították, új postát építettek, van idénynapközis óvodájuk, villamosították az Újtelep 30 házát, egy kilométer hosszú makadámutat készítettek, tűzoltószertár, ravatalozó épült. A közösségért munkálkodásban a falu vezetői is élen jártak, a tanács, a pártszervezet, a KISZ, a Hazafias Népfront szervezte és irányította az akciókat. Először a járda fektetésen „próbálták ki” Pápateszér lakóinak áldozatkészségét. Nemcsak a község vezetőinek példamutatása ösztönzi a pápateszérieket, hanem a legjobbaknak járó erkölcsi megbecsülés is. A legtöbb társadalmi munkát teljesítőket emlékéremmel tüntették ki. Keiser Mihály nyugdíjas építésztechnikus, aki a művelődési ház kivitelezési munkáit irányította ellenszolgáltatás nélkül: Leitner Pál, tsz-elnök (két legényfiával „háziversenyt” vívott a társadalmi munkáakcióban): Gróf László egyéni gazda „Veszprém megyéért” emlékérmet kapott.

Két és fél éve, 1964 novembere óta magasodik a falu közepén az emeletes művelődési ház. A megyei pártbizottság segítségével a községi tanács és a falu lakóinak áldozatkészségéből - forintjaiból és társadalmi munkájából - nőttek falai. A pápateszéri vezetők szeretettel emlegetik Komáromi Istvánnak, az ÉM tervező főmérnökének nevét, aki a művelődési ház terveit készítette ugyancsak társadalmi munkában. A színházteremben 250 néző fér el, a vendégszereplő együtteseket tágas színpad és öltöző fogadja. Az emeleten helyezték a szabadpolcos könyvtárat. Az épületnek hátránya, hogy kicsi a klubhelyiség. A bővítésre jó lehetőség kínálkozik: a színházterem ajtói kis parkra nyílnak, amely- ha üvegfallal körülkerítik és féltetővel fedik - kellemes téli-nyári tájhelységet biztosítana a fiataloknak.
A művelődési házban rendszeres vendég a Déryné Színház társulata - általában teltház előtt. A jegyek fele bérletben kelt el. A termelőszövetkezet hatvan bérletet vásárolt, amellyel minden alkalommal a legjobb dolgozókat jutalmazza meg. A szélesvásznú mozi azonban csak egy előadást tart hetenkint. Habányi József iskolaigazgató harminc esztendeig irányította, szervezte a falu kulturális életét egészen a legutóbbi hónapokig.
Este hat felé elevenedik meg az élet a művelődési házban. Előbb az irodalmi színpad színjátszócsoport tagjai jönnek, azután a népitáncosok. - Egyik márciusi estén összeverődtünk szokás szerint rexezni, ping-pongozni - mondja. - A falu régi színjátszó hagyományairól beszélgettünk, és mindjárt meg is alakult az irodalmi színpad, illetve a színjátszó csoport, egyelőre ez a kettő még ugyanaz. A kezdeti lelkesedés alig csillapodott azóta. - Szombat esténként van ifjúsági klubfoglalkozás, amelyet minden alkalommal rövid tánc követ - mondja Gróf Anna KISZ-titkár - a foglalkozás programja gyakran játék, néha irodalmi ankét, ismeretterjesztő vagy politikai témájú előadás. Hatvanhét tagja van az alapszervezetnek, a szombati klubra hetvenen, nyolcvanan is eljönnek.
És nem is csak a táncra! - Rövidesen ifjúsági filmekből vasárnapi matinékat rendezünk - veszi át a szót Halmai Lászlóné. - Amikor felépült a művelődési ház, úgy egyeztünk meg a tanácselnökkel, hogy nem itt rendezzük a bálokat, hanem továbbra is a kocsmában. Hét óra után a népitáncosok is összegyűltek. Fellépésre készülnek Stankovics Tamás építésztechnikus irányításával. A lányok és fiúk nagyon ügyesek, értő vezető keze nyoma látszik a mozgásukon. Most a próbán is pedig csak a füttyre táncolnak. Nincs zongora a művelődési házban, zenekart pedig csak a szereplések alkalmával tudnak fizetni. Egyelőre a ruha is kölcsönben van: a Budapesti Északi Járműjavító tánccsoportjától kapták.
A gabonatermesztés és a vízimalmok gazdasági háttere
A Kisalföld északi részének sík, termékeny vidékén a gabonatermesztésnek régóta kitűnő földrajzi és éghajlati feltételei vannak. Az emberi táplálék biztosítása, a háziállatok etetése és az állattartás területén a növényi eredetű nyersanyagoknak mindig fontos részük volt. A gabonafélék elsődleges feldolgozása ezen a folyóvizekben különösen gazdag vidéken elsősorban a vízimalmok különböző típusaiban folyt. Az őrlés kezdetben malomkövek segítségével történt. Az őrleményt kézi szitákkal osztályozták. A 16. században a hajómalmok és a cölöpös malmok jelentették a fő megoldást. A 2. világháborúig a vízimalmokban az őrlés általában a kőpadon történt. Ez garatból, malomkövekből, lisztszekrényből és liftrendszerből állt.

Ez az archaikus őrlőberendezés a Kis-Dunán álló Tallósi Lábasmalomban napjainkig látható. A hajómalmok, de még inkább a cölöpös és part menti malmok esetében fontos szerepet játszottak a folyómedrekben kiépített gátak és a zsilipek, amelyek a vízfolyásnak a vízikerékre való irányítására szolgáltak. A kinetikus energia átvitetele a vízikerékről az őrlőberendezésre az áttételrendszer segítségével történt. Ezt a főtengely, a nagy fogaskerék és a további fogaskerekek alkották. A Jókai Lábasmalomban az őrlés már a 20. század elején modern gépekkel történt.

A gabona tisztítását a tetőtérben elhelyezett henger alakú triőrrel végezték. A gabona őrlés előtti hántolása a Prokop és fiai által gyártott hántolóban történt. Az őrlés folyamata a morvaországi Blanskoban működő Breitfeld-Daněk gyárban gyártott hengerszéken ment végbe. A megőrölt gabona a lifteken keresztül jutott el a lisztszekrénybe. A végtermék a szitálás és a darára, többféle lisztre és korpára való osztályozás után automatikusan szóródott a zsákokba. Hasonló berendezésekből álló őrlőrendszert találunk Dunatőkésen, a Kis-Duna Tőkési-Duna ágának partján álló Cséfalvay malomban is.

A malmok meghajtó szerkezetének modernizációját a 20. század elejétől kezdték. Geszten, a Dudvág partján álló turbinás malom, amelyet eredetileg a 18. század elején, mint kolostormalmot építettek, a technika fejlődésének tanújele.

tags: #vizimalom #kurics #alaprajz
