Újszász artézi kútjainak históriája és a külterületi vízellátás

A vízzel kapcsolatos örökérvényű jelmondatok: Víz = Élet! A víz az élet forrása! A víz a földi élet alapja!

Divattá vált az artézi kutakkal kapcsolatos nosztalgiázás, amelynek több megközelítése is van. Többnyire sóvárgás, vágyakozás az elmúlt dolgok után, honvágy az időben, érzelmi viszony a múlthoz. Újszász artézi kútjainak történetét, ha nem is a teljesség igényével, de jelentős kutatással, időráfordítással megírtam. Bevallom: munkám során én is nosztalgiáztam. Rekonstruáltam magamban a fiatalkoromban működő, jól ismert, legtöbbnek vizéből fogyasztó artézi kutakat. Ma is a számban érzem a „kis- és nagykút”, a MÁV állomás és a malom melletti, a kisrózsási, a göbölyjárási mélyfúrású kutak jóízű vizét. Odáig jutottam, hogy még a kismélységű, nem artézi fúrt kutak felkutatására is igyekeztem figyelemmel lenni.

Az artézi (fúrt, ásott) kút létesítések lényege a víznyerés.

A kutak kutatása és történeti forrásai

Felkutattam a bajai származású (1951), 1972-től Szolnokon élő Barabás Imrét, a Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott geológusát, kúttörténeti kutatót, aki megyénkben e témának legjobb ismerője. Hozzájárulásával, szakmai segítségével a KÖTI-KÖVÍZIG szolnoki központjában vezetett Kútkataszterből Újszászra vonatkozó kúttörténeti adatokat tanulmányozhattam. A JNK-Szolnok Megyei Levéltárban ugyancsak tanulmányoztam Újszász kéziratos vízrajzi térképeit.

Újszász artézi kútjainak történetét akár kérdésekkel is kezdhetném. Az egykori piactéri „nagykút” vagy a római katolikus templomdomb mögötti, Erzsébet-ligetben levő „kiskút” létesült korábban?

A Kútkataszter bármennyire mélyen tagolt, de valamilyen oknál fogva nem rögzít minden újszászi artézi, illetve középmélységű fúrt kutat. Újszász közigazgatási területén, az 1890-ben létesített kúton túlmenően, 24 különböző mélységű kútfúrást regisztrál a Kútkataszter. Ebből belterületi (B) 9, külterületi (K) 15.

A megyei Kútkataszter szerint viszont van a templom előtt egy 69 m-es kút, lehet, hogy ezt fúratta Orczy báró? Mindenképpen valószínűbb, mint az artézi kútról hallott legenda.

Barabás Imre kézzel írt, eddig ismeretlen levelére találtam az újszászi polgármesteri hivatal irattárában. A levél: „Tisztelt Elnök Elvtárs! Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság geológusaként, illetve kúttörténeti kutatóként írok Önnek. Levéltári kutatásaim során rábukkantam egy olyan artézi kút történetre, melyet 1912-13 fordulóján az un. „Erzsébet-ligetben” fúrtak le. Kimenve a helyszínre - a Tsz. Központ és a Templom között van - ott két kutat találtam: a díszfejes a szövetkezet irodája előtt van, a másik a templom előtt csordogál ma is. Igazgatóságunk irattára nem bizonyítja egyértelműen, melyik kút milyen mély, és mikor készült. A levéltári dátum (1913 eleje) és helyi öregek elbeszélése alapján én a díszkút-fejes kút történetét találtam meg, a mi térképeink szerint az Erzsébet liget pedig csak a templomtól a mai (és akkori) út vonaláig terjed, tehát a történet a templom előtti kútra vonatkozna. A régi iratokban szerepel egy olyan közlés is, hogy az elkészült kút mellé 1-2 évvel később egy óvodát építettek, még probléma is volt, hogy elveszi majd a község elől a vizet. Kérdésem Ön felé tehát az, hogy el tudná-e dönteni - esetleg egy helytörténetet jól ismerő lakos segítségével - melyik kutat fúrták a kettő közül 1912 végén, 1913 elején? Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kút elkészültét követően olyan kútfejről írnak az iratok, mely a szövetkezeti iroda előtt is van. Szövegem megvan, fényképeket mindkét kútról készítettem, így ha Ön segíteni tud, a cikket megjelentetem, és az újságot meg is küldöm Önnek. Nem találtam válaszlevelet a városháza irattárában.”

Barabás Imre írásának folytatása szerint: „A továbbiakban szó esett még a második kútra építendő díszkút-fej (2,5 m átmérőjű, 1 méter magas, kezdetben kör alakúra tervezett medence és fémszerelvények) Sugár Jenő vállalkozóval való elkészíttetéséről (690 koronáért), valamint a váratlanul nagy vízhozam feleslegének Zagyvába vezetéséről is (266 korona). 1912.”

Mindezek után vissza kell térni arra, miért is rejtélyes és érthetetlen ez a fúrási ügy a többihez képest. Először is bárhol keressük is, legyen az a MÁFI (5) adattára, a Kútkataszter, vagy a község vezetőinek 1940-es jelentése a kutakról, sehol nem található adat (mélység, szűrőzési hely, stb.) egyik fúrásról sem, sőt, az Erzsébet-ligetiről még csak említést sem tesznek.

A piac-téri is jóval később, 1937. június 3-án kapott engedélyt, de ebben sem szerepelnek kútadatok, és ez esetben a képviselő-testületi jegyzőkönyvek sem segítenek. Szerencsére sokirányú, és minden elérhető forrást felkutató munkám során ráakadtam Muraközy Endre (6) „Pest vármegye századelejei artézi kútjairól” írt cikkére, valamint az újszászi vezetés Orbán Sándorral kötött szerződésének kéziratos másolatára. Mindkettő egybehangzóan 340 m-es mélységet említ. A kút ára 11600 korona volt, a méterenkénti egységár pedig 34 korona, ezek hányadosa pedig 341 m-t ad ki.

A Kútkataszter szerint 1992-ben „Erzsébet-ligeti - Szent István tér”bejegyzéssel, 330,5, illetve, 350,0 m mélységű, eltérő vízhozamú (120, 150, 170 l/p) kút létesült a ceglédi Vízkutató és Fúró Zrt.

Jánoska Antal: „Újszász anno...” 2006-ban megjelent kis füzetében számos Újszászról készült levelezőlap bemutatása mellett: „Községháza 2” cím alatt a következőket írja: „1905-től a községháza előtti téren - egykor Erzsébet és Fő tér is volt a neve - tartották a piacokat és a Szent István napi búcsút. Még ebben az esztendőben, december 30-án itt adták át a bővizű, kétcsöves kifolyású, nagymedencés artézi kutat, melynek maradványai ma is láthatók. Fölös vizét az Árpád utcán és a Bakó soron vezették át a...

Barta Imréné: „Épül az új artézi kút” (Ú. H. 1992. júniusi szám) „A vízmű-telep előtti kút („meleg kút”) az utóbbi időben már nem tudott elegendő vizet adni. Igen sok probléma volt vele, jelenleg is „behomokol” a vize.”

„... kérdés, hogyan lehetne megoldani a község ivóvíz ellátását. Két megoldás vetődött fel, az egyik felújítani a vízmű-telepi meleg kutat, az másik egy új artézi kút fúrása. A testület a második megoldást tartotta ésszerűnek, és jóváhagyta a kút fúrásához szükséges pénzösszegeket. A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakembereinek felmérése alapján eredetileg a „nagyút” mellett fúrtak volna. A helyszíni bejárás alkalmával viszont megállapították, hogy ez a terület fával beültetett, parkosított, és csak a teljes fakitermelés után kezdhettek volna a kút fúrásához. Ezért a kútfúrás helyéül a „kiskút” melletti területet jelölte ki a bizottság. Ezek után készült el a kútterv. Április végén a kivitelező ceglédi vállalat felvonult, és megkezdte a fúrást, aminek befejezési határideje június 30.”

Barta Imréné: „Bírság már van, víz még nincs”cím alatt, az Újszászi Híradó 1992. júliusi számában, a következőket írta: „A vízmintákat elküldték az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz vizsgálat céljából. Az új kútfej elkészítése várhatóan három hét múlva fejeződik be.”

A vízminőség és a lakossági igények

A jó minőségű csapvíz ellenére, százak hordják a vizet a város közkifolyós kútjairól. Egyszerűen csak azért, mert jobban szeretik. Jobb, kellemesebb az íze a belőle főzött teának vagy levesnek, stb. - mondják. Van, aki a lakóhelyéhez legközelebbi kútról viszi, de olyan is van, aki a város másik végén lévő kút vizére esküszik.

A város ivóvíz-hálózattal ellátott, a lakosság lassan kezdi megszokni a csapvizet. A csapvíz-fogyasztásra az országos tendencia érvényesül. TNS fogyasztói kutatás szerint - 2006-2012 viszonylatában - a csapvíz fogyasztása több mint 40 %-kal nőtt hazánkban.

Újszász a vezetékes vizet az 1979-ben üzembe helyezett korszerű szolnoki felszíni vízműtől kapja. Üzemeltető a Szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza cca. 65 km. A Tisza folyóból nyert vizet tisztítás és kezelés után bocsátják a hálózatba.

A KÖTI-KÖVÍZIG információja szerint az aggodalomnak van némi alapja, hiszen az elmúlt évtizedek tapasztalata szerint fel kell készülni, hogy a rekordokat döntő meleg- és szárazság esetén a folyók vízszintje egyre alacsonyabb. A félelem azonban a jelenlegi állapotot figyelembe véve alaptalannak bizonyul, mert még két víztartalék rendszer áll rendelkezésre. A vízhálózatba menő víz minősége megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Az ivóvízzel kapcsolatos legfontosabb meghatározásokat és előírásokat „az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről” szóló kormányrendelet tartalmazza. Milyen is legyen a jó, emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz? Színtelen, szagtalan, kellemes ízű és hőfokú, megfelelő keménységű és szennyező, valamint fertőző anyagoktól mentes.

Külterületi vízellátás

Információim szerint a jelenlegi két mélyfúrású kúton kívül 5 kis- és középmélységű kút található a külterületen, melyek elsősorban az állattartó telepek gazdálkodásával és növénytermesztéssel kapcsolatos vízellátást biztosítják. Ezek között találjuk a Solymáron élő Király Istvánnak, Újszász egykori neves labdarúgójának, a 65,5 méter középmélységű öntözőkútját is, amelyet 1994-ben Dicső Gusztáv, mátészalkai kútmesterrel fúratott.

A 30 métert meghaladó kismélységű kút minden valószínűség szerint az Orczy-család vízigényét volt hivatott valamilyen formában kielégíteni.

Újszász közigazgatási területén az idők folyamán számos kis-, közepes- és mélyfúrású kutak voltak/vannak. (Kis mélységű kutak 0-30 m-ig, közepes mélységű kutak 30-200 m-ig, mélyfúrású kutak 200 méter felett.) Létesítésük, időbeni működésük eltérő.

Elbeszélések alapján, különösen az idősebb generáció tagjai körében, máig népszerű az artézi kutak vize. Normann László, az Újszászi Híradó 1992. januári számában például a következők szerint nyilatkozott: „70 év alatt artézi vízhez szoktunk. Ezt akarjuk inni.” Szórád Béláné is úgy fogalmazott a „KÚT, KÚT, ELLÁTÁS!”cím alatt megjelent írásában (Újszászi Híradó 1992.

A közép-talpmélységű kút 69,0 méterrel, percenként 12/22 liter vízhozammal, jó ivóvíz minősítéssel szerepel.

A kút fúrásának technikai és jogi vonatkozásai

Barabás Imre: „Csábi János bíró és Zachár János jegyző december végéig megszerezte az illetékes Kultúrmérnöki Hivatal és az alispán előzetes egyetértését, így 1906.”

Barabás Imre írásának folytatása: „A további eseményekből semmilyen leírás nem maradt fenn az utókorra, egyedül az tény, hogy Orbán hosszú időn keresztül többször is sikertelenül próbálkozott a kút elkészítésével, végül egy máig ismeretlen időpontban azzal állt megbízói elé, hogy műve 429 m mély és 12 l/p - más adatok szerint 16 l/p - kifolyó vizet ad. Az elöljáróság 34-50 l/p közötti vízmennyiségre számított, ezért a kutat nem vette át a vállalkozótól, ellenben azt elérte, hogy Orbán szorongatott helyzetben maga ajánlott fel egy újabb fúrási kísérletet, ezúttal már a főút túloldalán levő piactéren. Érthetetlen módon, a hódmezővásárhelyi iparos ezután sem igyekezett kedvébe járni az újszásziaknak, hiszen az 1911. október 9-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve többek között ezeket a sorokat tartalmazza: „...Orbán Sándor, artézi kútfúró vállalkozó, ígéretét a mai napig nem teljesítette, s az egészséges tiszta ivóvízre a lakosságnak égető szüksége van... (tehát az elöljáróság)... szólítsa fel a vállalkozót, hogy az elvállalt kút fúrását 15 nap alatt kezdje meg, s megszakítás nélkül folytassa és fejezze be, mert ellenkező esetben a kötött szerződést felmondja, s jogait bírói úton fogja érvényesíteni.”

Az erélyes hangnem sikerre vezetett, hiszen a december 30-i ülés jegyzőkönyvében ez olvasható: „... Orbán Sándor artézi kútfúró a vele kötött szerződés szerinti mennyiségű vizet adó artézi kutat létesített. Ebből a vízből, minta-vegyelemzés végett, a vegy-kísérleti állomásra már felküldetett. Minthogy a vegyelemzésről még értesítés nem érkezett... az átvételről még nem lehet intézkedni...”

1912. január 12-ére már minden akadály elhárult a kút átadása elől, a víz - jobb hiányában - ivásra alkalmasnak bizonyult, a terepszint felett 1,2 m-en kifolyó víz mennyisége pedig a minimumként meghatározott 35 l/p-et meghaladta, 80 l/p (más forrás szerint 60 l/p) volt. Megbízóinak elégedett hangulatát kihasználva Orbán egyezkedni kezdett a sikertelen fúrásról is, 1000 koronáért kínálva azt megvételre a községnek. Az ügy tisztázására már korábban kiküldött bizottság kedvező jelentést adhatott, mert az 1912.

- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, Budapesten, 1905. évi december hó 30-án kelt, 42990. kig. 1905. számú határozatának 3. - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja Budapest, 1912. 01. -

- A templom mögötti kút vizes, gázos volt, ezt néha meggyújtottuk, kék lánggal égett. A víz is nagyon jó volt, orvosunk dr. Kossuth László embereket is gyógyított vele. Éhgyomorra kellett inni reggelente, ezen a módon sok gyomorbajos meggyógyult.

1912. január 5-én utólagos létesítési engedélyt kapott az alispántól, ezen kívül ma is üzemel, egyszerű öntöttvas kifolyóján keresztül. Igaz, ekkoriban már annyira gyengén folydogált, hogy a Polgármesteri Hivatal döntést hozott korszerű csövezettel, kavicsolt szűrővel való újrafúrásáról, igaz, pénzügyi okból csak 300 m-es talpmélységgel. A kút végül is 339,5 m-es lett, geofizikai szelvényére tekintve pedig azonnal érthetővé válik Orbán század eleji kínlódása: a jelzett mélységig gyakorlatilag nincs homokréteg, az új kútban is iszapos finomhomok-csíkokat kötöttek be, amelyekből még kavicsolással sem sikerült 170 l/p-nél nagyobb hozamot kinyerni.

A 2000. maradt vissza szennyezett sáv. befolyásolhatja a fogyasztást. (Pl. ma már nem csak a „klasszikus” urbanizációs hatások kompenzálását jelenti. egyaránt (Láng et al. 2004). származó vizekben (Starosolszky 1990). különválasztani. jelentősen szennyezettnek tekintendő. jelentősen túlterhelődik. az ezzel járó klímaváltozás. (Environment Canada 2004). (2004). kellene. mutat a XX. gyakoriságában (Houghton et al. 2001). amelyek kiterjedtek a XIX. Így a XX. a befogadó számára. által könnyen felvehető. csúcs-koncentrációja időben megelőzi a vízhozamcsúcsot. ugyanis az un. A 2000. sz. szerepelnek. vítesttel (pl. jellegű forrásokról. (pl. bocsát ki szennyező anyagot a környezetbe (pl. hatolhatnak. hasznosítását. adaptálódik. kívül egyaránt. ez a talajok tápanyag-visszatartó kapacitását csökkenti. vizek savasságát. be. lecsökken. (pl. oldómedence) származó iszap).

A 201/2001. (X. 25.) Korm. Az 1995. 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet rögzíti. A 10/2000. (VI. A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 2. sz. A felszíni vízre vonatkozó előírásokról ugyanezen rendelet 3. sz. rendelkezik (4.10.. táblázat).

These People Are Rewriting the Future of Water - changing their Lives and Landscapes in the process