Vizparti tamfal hegyezett: Verőce aranytüskéje a Duna mentén

Verőce legemblematikusabb ismertetőjegye a Duna-parti támfal, amelyet a magyar eklektika egyik legjelesebb alakja, Ybl Miklós tervezett. A szájhagyomány szerint a támfal úgy jött létre, hogy a kiváló építész 1889-ben házat tervezett barátja, munkatársa Liszkay Boldizsár részére a mai Árpád út 58-as szám alatti telekre. Nyilvánvalóan ebből fakad az a különbség is, amely az egyes szakaszok közt fellelhető, hiszen ki-ki olyan építőanyagból építkezett, amelyhez hozzá tudott jutni. Az alkotás ennek ellenére merőben egyedi és páratlan, a Duna egész szakaszát tekintve. Ez az oka annak, hogy Verőce, szemben a környező településekkel, a nagy árvizeket relatíve igen kevés kárral megússza.

A támfalhoz autóval a 12-es úton juthatunk el, amely Verőce területén az Árpád út nevet viseli. Az út elején, a 2-es számot viselő háznál a Duna-partra lesétálva pillanthatjuk meg a támfalat, amely egészen a falu szélén található füzesig húzódik. A parkolás szintén az Árpád út mellett, a focipályánál lévő parkolóban, illetve a néhány perc sétára lévő vasútállomásnál oldható meg. A kertünkben lévő szintkülönbségek áthidalásának egyik megoldása a támfal építés. A lejtős terület rézsükkel való tagolásával szemben a támfalépítés nagy előnye, hogy helytakarékos. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy teherbíró szerkezete miatt nincs szüksége a rézsüknél ismert térbeli elnyúlásra. A támfalból csak a felső rész látszik, aminek óriási terhelő nyomást kell kibírnia, ezt az erőpróbát viszont nem lenne képes kiállni a “láthatatlan” sávalap nélkül.

Támfal nem csak betonból készülhet, számos más megoldás közül választhatunk. A technológia kiválasztásánál általában a tulajdonos izlése, illetve az áthidalandó szintkülönbséghez szüksége módszer a mérvadó. A biztonság mellett fontos szempont az esztétika is, mivel támfalunk szerves részét képezi kertünknek, így naponta látjuk. A mesterséges anyagokból épített támfalak természet közelivé tételének több lehetősége is van. A kerti támfalak feladata a különböző terepszintek közötti magasságkülönbségek áthidalása. A támfal azonban nemcsak műszaki szerepet tölt be. Megfelelő tervezéssel izgalmasabbá, tagoltabbá és változatosabbá teheti a kertet.

A támfal építésének engedélyezési vagy bejelentési feltételeit minden esetben az aktuális országos és helyi építési szabályok alapján szükséges ellenőrizni. A talajba helyezett függőleges faelemek megfelelő mélységű rögzítést igényelnek. A fa támfal talajba érintkező hátsó oldalát célszerű vízelvezető és elválasztó réteggel védeni. Erre alkalmas lehet például megfelelő szigetelőlemez vagy drénlemez. A kő támfal jól illeszkedik természetközeli, vidéki vagy mediterrán hangulatú kertekbe. A kövek elhelyezésekor természetes, szabálytalan, ugyanakkor stabil rakásmód kialakítására kell törekedni. Fontos, hogy a fedkő valamennyire túlnyúljon a támfal függőleges síkján. A támfal mögött összegyűlő csapadék- és talajvíz jelentős nyomást gyakorolhat a szerkezetre. Nagyobb lejtésű területeken célszerű a támfal mögött kavicsos vagy zúzottköves szivárgóréteget kialakítani. Ezeket virágvályús, florakosaras vagy ültetőkosaras támfalelemeknek is nevezik. A támfal aljához kapaszkodó vagy kúszó növényeket lehet ültetni, amelyek idővel részben befutják a falat.

Verőcei Duna-parti támfal szemlélődés fotó

Az általunk forgalmazott cölöpök a legkiválóbb minőségű északi luc- és borovi fenyőből készülnek, melyek felelős erdőgazdálkodásból származnak. Háromszoros ellenőrzés - a kiegyensúlyozott minőségért. A feldolgozás előtt minden farönköt gondosan átnéznek - egyszer az erdőben a kitermeléskor, majd másodszor az üzem osztályozó során. A harmadik ellenőrzés a termék elkészülte után a csomagolás megkezdése előtt történik. A Nádland által forgalmazott körmárt faanyagok kezelése a következő paraméterekkel történik: előkezelés, elővákuum, telítés és környezetbarát favédőszerek alkalmazása. A masszív, tartós cölöpök hosszú élettartamot biztosítanak, amelyre a fák védelme és a nyomáskiegyenlítés is ráépül.

Faanyag gyártási és kezelési folyamat ábra

A tető alatti vagy oldalról betekintő támfal fedkőinek kiemelkedése és a fal mögötti vízáteresztés szerepe elengedhetetlen a hosszú távú stabilitáshoz. A modern támfalak tervezésekor figyelembe veszik a talajnedvességet, a vízelvezetést és a növényzet igényeit is. A fal mögötti szivárgóréteg kavicsból vagy zúzottkőből állhat, amely megakadályozza a talajvíz nagy nyomását. A növényzet idővel részben befutja a falat, ezzel finomítva a kert vizuális karakterét és segítve a vízelvezetést.

A támfal tervezésénél a magasság optimális megválasztása az átlagos szemmagasság körül, tehát 1,3-1,4 méter között ideális. Alacsonyabbfalak ülőfalként is alkalmazhatók, és kert arculatát harmonizálják az épített környezettel. A támfal építési engedélyei és bejelentései a helyi jogszabályoktól függenek, ezért mindig aktuális előírásokat kell ellenőrizni. A kő-, fa- és beton támfalak közötti választás függ a kert stílusától, a terület adottságaitól és a költségvetéstől. A támfalak megjelenése hozzájárul a kert egyedi karakteréhez, miközben funkcionálisan is javítja a terep kihasználhatóságát.

Anyag Előnyök Hátrányok
Beton hosszú élettartam, minimális karbantartás rideg megjelenés, korlátozott esztétika
Kő természetszerű, vidéki hangulat nehéz, költséges
Fa (körmárttal kezelt) könnyű, könnyen adaptálható időjárási hatásoknak fokozottabban ki van téve

A kerti támfalak esetében a növények gondozása is fontos, mivel a fal aljához ültetett kapaszkodó vagy kúszó növények idővel befutják a falat, ezáltal zöld felületet képezve és javítva a fal bioszerű hatását. A gyártói ajánlások szerint a faanyag kezelése vákuum-nyomás-vákuum módszerrel történik, amely növeli az élettartamot és ellenállást a rovarokkal és nedvességgel szemben. A talajba történő beásás során a cölöpök hosszának egyharmada a talajszint alá kerül, biztosítva a stabilitást és a hosszú élettartamot.

tags: #vizparti #tamfal #hegyezett

Népszerű bejegyzések: