Vízparti veszedelemről tudósítás: védett láprétegek, kunhalmok és víznyelők környezetvédelmi szemszögből
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján: Barlang, Forrás, Víznyelő, Láp, Szikes tó, Kunhalom és Földvár mind védelmet élveznek, és egyes fajta védettségi státusza országos jelentőségű természetvédelmi terület vagy természeti emlék lehet.
Kiemelt fogalmak és védelmi kategóriák
A törvény 23. §-a alapján minden forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár védelem alatt áll, míg a 28. §-ban meghatározott típusok országos jelentőségű területeknek minősülnek.
Barlang: a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.
Forrás: a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad.
Víznyelő: az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye.
Láp: olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség található, vagy tőzegképződési folyamatok alakítják ki a föld felületét.
Szikes tó: olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, és területén sziki életközösségek találhatók.
Kunhalom: olyan kultúrtörténeti és tájképi szempontból jelentős földmű, amely gyakran kiemelkedő jellegével meghatározó eleme a tájnak; gyakran számos történelmi és régészeti értéket őriz.
Földvár: védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely történeti, kulturális örökségi és felszínalaktani értéket képvisel.
Források és adatgyűjtés a védett területek körében
Barlangok: Forrás Igazgatóságunk a működési területén eddig több mint ezer forrás felmérését végezte el; a felmérés során pontos földrajzi helymeghatározás GPS-sel és EOV koordinátákkal történik, a felszínre bukkanás körülményei, befogadó vízrendszer és vízhozam mérésére is kitérnek.
Víznyelők: A víznyelők karsztvidékeinek jellegzetes felszínalaktani és tájképi értékei; a felmérés során a halmaz összehangolt feltárása történik a halmaz végrehajtása során és együttműködés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is szokásos.
Lápok: Hazánkban a lápterületek mintegy 97%-a semmisült meg; a megmaradt lápok értéke meghatározó az ökológiai hálózatban és Natura 2000-ben is szerepel.
Szikes tavak: A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén szikes tavak nem találhatók.
Kunhalmok: 119 kunhalom került felmérésre a Bükki Nemzeti Park területén; a felmérés során GPS, halomtest állapota, környező növényzet és egyéb tényezők vizsgálata történik, adatbázisban és térinformatikai rendszerben kerül feldolgozásra.
Földvárak: 178 földvár került felmérésre a területen; felmérésük során a földrajzi helymeghatározás, halom állapota, környező művelési ágak és régészeti adatok vizsgálata zajlik, adatok digitális adatbázisban kerülnek tárolásra.
Vízi veszélyek és strandbiztonság
Hűsölés, szórakozás nyáron a vízparton különösen vonzó; fontos a veszélyek felismerése és a megelőzés.
A vízparti balesetek egyik fő oka az áramlás és sodrás veszélyei; például a folyókban az örvények és a sodrás különösen veszélyesek lehetnek, és nem szabad semmilyen körülmények között szemben úszni a sodrással.
A nyári időszakban gyakori a vízbe fulladás; a gyors és nyugodt feléledés érdekében fontos a gyors cselekvés és a helyes elsősegélynyújtás ismerete.
A tengereknél az árapály és hullámok dinamikája különleges veszélyeket jelent; a hullámtörés és a gyors sodrás miatt nem előnyös közvetlenül a parthoz úszni, inkább párhuzamosan haladni a parttal.
Biztonságos viselkedés és elsősegély
Fontos a napvédelem és a megelőző óvintézkedések betartása: a napcsúcsban és forró nyáron érdemes óvintézkedéseket tenni a bőrrák és napszúrás megelőzésére.
Kiemelten figyeljünk az alkoholos befolyásoltság és kimerülés veszélyeire a vízparton; felnőtt jelenlét és mentőmellény viselése javasolt gyerekeknél és kevésbé jó úszók esetén is.
Ha baj történik, a nyugalom a legfontosabb, mert így kevesebb a tévedés esélye; ha van valaki a helyszínen, hívja a mentőket, és kezdjünk újraélesztést, ha szükséges.
Gyermekek újraélesztése: a modern irányelvek szerint 30 mellkaskompressziót követ 2 befújást alkalmazunk a gyors életmentéshez.
Balaton - példamutató strandbiztonság és működés
A Balaton egyedülálló a biztonsági rendszer méretében és összetettségében: a tó 235 km-es partszakaszán 200 fürdőhely, 776 strandlejáró és 104 kikötő található, melyek biztonságát és üzemeltetését több szervezet közösen biztosítja.
A Balaton partján a Magyar Vöröskereszt önkéntesei és a Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat (2007 óta) látják el a bajba jutottakat; évente több száz önkéntes teljesít szolgálatot a tó körül.
A strandok előzetes ellenőrzése és a vízminőség-ellenőrzés négy alkalommal történik szezononként: nyitás előtt és a nyár folyamán havonta egyszer akkreditált laboratóriumok végeznek méréseket.
Infografikák és vizuális elemek
Biztonsági fejlesztések a Balaton partján
Táblázat: fő típusok jellemzői és példák
| Típus | ||
|---|---|---|
| Barlang | üreg >2 m, behatolás lehetséges | földalatti üregek |
| Forrás | felszín alatti víz felszínre bukkanása | víznyerő képződmények |
| Víznyelő | karsztba az elnyelődés helye | karsztvíz belépési pontok |
| Láp | vízborította terület, tőzegképződés | lápi ökoszisztémák |
| Szikes tó | 600 mg/L nátrium dominancia | szikes tavak és élőhelyek |
| Kunhalom | földművek, régészeti értékek | tell-típusú halmok |
| Földvár | földalapú vagy faszerkezetű vár | középkori központok |
tags: #vizparti #veszedelemrol #tudositas