Lehet-e kiskorú haszonélvező? Jogok, korlátok és gyakorlati következmények
A haszonélvezeti jog kifejezés nagyon pontosan írja le, hogy mire is alkalmazza a jogalkotó ezt a fogalmat. Egy vagyontárgy hasznának élvezete nem egyenlő a tulajdonlással, ez ugyanis egy olyan vagyoni értékű jog, ami ideiglenesen lehetővé teszi a tulajdonoson kívüli természetes vagy jogi személynek, hogy - például egy ingatlant - használjon.
Mi az a haszonélvezeti jog és mire jogosít?
Amikor haszonélvezetbe kap valaki egy ingatlant vagy ingóságot, akkor annak tulajdonjoga nem lesz az övé, azonban birtokba veheti, használhatja, hasznosíthatja. A haszonélvezeti jog a tulajdonosváltással nem szűnik meg, de időben korlátozható vagy megváltható. A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, mely lehet időben kötött vagy élethosszig tartó, keletkezhet szerződéssel vagy jogszabályból eredően, mint például az özvegyi jog.
A haszonélvező tehát a neki jutatott ingatlant vagy ingóságot szabadon használhatja, annak hasznát szedheti, de nem adhatja el és nem teheti jelzálog fedezetévé sem. A használatból eredő értékcsökkenésért nem felelős, ugyanakkor a haszonélvezeti jog gyakorlása során nem semmisítheti meg és nem is károsíthatja meg a rábízott vagyontárgyat. Ha ilyen előfordul a tulajdonos jogosan kérhet kártérítést.
Kik lehetnek haszonélvezők?
Haszonélvezeti joggal jogi vagy természetes személy is rendelkezhet. A haszonélvező soha nem a tulajdonos. A haszonélvezeti jog személyhez kötődik, vagyis azt eladni, örökölni, átruházni nem lehet. Amennyiben át kívánja valaki adni ezt a jogot az csak a tulajdonos tudtával és beleegyezésével, új bejegyzésként jöhet létre.
A kiskorúság és a cselekvőképesség jogi helyzete
A kiskorú gyermek nem cselekvőképes. Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A kiskorú nem cselekvőképes, felügyeletét a szülők együttesen látják el. Mivel a kiskorú gyermek nem cselekvőképes, ezért ajándékozási szerződést sem írhat alá, ingatlan adásvételi szerződésben nem írhat alá vevőként. Így az ingatlan ajándékozási szerződést is a szülők együtt írhatják alá a gyermek, mint ajándékozott nevében.
Lehet-e kiskorú haszonélvező?
A haszonélvezeti jog személyhez kötődik, tehát elméletileg a jogosult lehet kiskorú is, hiszen a jog gyakorlása személyhez kötődik és a haszonélvezet tárgya legtöbbször ingatlan. Haszonélvezeti joggal jogi vagy természetes személy is rendelkezhet. A határozatlan időre bejegyzett haszonélvezet - mivel nem örökölhető - természetes személy esetén maximum annak haláláig szólhat. Ennek megfelelően a haszonélvezeti jog természetes személy esetén kiterjedhet kiskorúra is, de a kiskorú jogügyleteit a szülők vagy törvényes képviselők intézik.
Mivel a kiskorú nem cselekvőképes, az ingatlan ajándékozási vagy vételi ügyletet is a szülők írják alá a gyermek nevében. Gondolni kell a későbbiekre: ha egy fiatalkorú ajándékot kap, vagy adásvételi szerződésben vevőként szerepel, akkor az ingatlan értékesítésénél már nem elegendő a szülők aláírása. A fiatalkorú vagyonával a szülő korlátozottan rendelkezik.
Joggyakorlás kiskorú haszonélvező esetén
A haszonélvezőnek kell fizetnie az általa birtokolt vagyon fenntartásának költségeit, vagyis ingatlan esetén például a rezsit. Nem semmisítheti meg és nem is okozhat kárt az általa birtokolt vagyontárgyban. Ha a haszonélvezőt megilleti a birtoklás, használat és a hasznok szedésének joga, akkor a kiskorú jogosult lehet ezekre a jogok gyakorlására, de a tényleges joggyakorlást általában törvényes képviselője végzi. A haszonélvező a dolgot bérbe is adhatja - mindezt akár a tulajdonos akarata ellenére -, de bérbeadni általában csak a tulajdonossal egyetértésben célszerű és lehetséges.
Haszonélvezet alapítása és korlátozások
A haszonélvezeti jog keletkezhet szerződéssel, gyakori például, hogy a családok a gyermekek nevére vesznek ingatlant, ám a szülők a haszonélvezők, hogy az ügyintézés során legyen jogalapjuk cselekedni. Fontos itt megjegyezni, hogy holtig tartó haszonélvezeti jogot csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban létesíthetünk. A haszonélvezet alapítása általában az ingatlan megvásárlásakor történik.
Jogszabályból fakadóan is létesülhet haszonélvezet, hiszen a hatályos rendelkezések szerint ma az özvegyen maradt házastárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanra és annak berendezési és használati tárgyaira haszonélvezetet kap, akkor is, ha abban nem volt tulajdonrésze. Ezt hívja a jogszabály özvegyi jognak, ami speciális esete a haszonélvezetnek.
Megváltás, lemondás és törlés
A haszonélvezet nem képezheti adásvétel tárgyát, ugyanakkor felek megállapodása alapján ellenérték fejében megváltható, illetve a haszonélvező ingyenesen is lemondhat róla. A haszonélvezeti jog törlése a nyilvántartásokból történik: a határozott időre szóló haszonélvezetet a megállapodásban szereplő idő után lehet töröltetni, a jogi személyeknek adottat 50 év után, a holtig tartót pedig a haszonélvező halála után, ehhez szükséges a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása és egy kérelem beadása az illetékes földhivatalba.
Ha a haszonélvező ingyenesen mond le erről a jogáról (pl. az öröklést követő 5 éven belül eladott ingatlan esetén), akkor a tulajdonos oldalán merülhet fel illetékkötelezettség. A haszonélvező ingyenesen is lemondhat a haszonélvezeti jogáról, de általában a vételár egy része az ő bankszámlájára kerül. Jó ha tudjuk, hogy a haszonélvezeti jogról történő lemondásnak adójogi következményei vannak.
Haszonélvezeti jog értéke és illetékek
A haszonélvezeti jog értéke két okból érdekli általában az ügyfeleinket: mert illetéket/adót kell fizetnünk, vagy mert a haszonélvezeti jogot meg kellene váltanunk, hogy tulajdonosként az ingatlant értékesíteni tudjuk. Az 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a rendelkezik arról, hogy a megváltásnál hogyan számítható ki a lemondásért járó összeg. Egy évre a haszonélvezet értékét a törvény a forgalmi érték egy huszadában határozza meg. Hogy hány évi értéket kell fizetni a megváltásért az pedig a haszonélvező életkorától függ, sávosan meghatározott szorzót rendel a törvény az életkori csoportokhoz.
| Haszonélvezeti jogosult kora | Éves érték szorzója |
|---|---|
| 25 évesnél fiatalabb | 10 |
| 25-50 év között | 8 |
| 51-65 év között | 6 |
| 65 év felett | 4 |
A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet esetén a haszonélvező a haszonélvezet értéke alapján fizeti az illetéket, aminek mértéke 1 milliárd forintos forgalmi értékig 4%. Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkenteni kell a forgalmi értéket, ezt követően a csökkentett forgalmi érték alapján kell az illetéket kiszámolni.
Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása
Régi hiedelem, hogy haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni. Ez, jogi szempontból nézve, nem igaz. A tulajdonos változhat, ez a haszonélvezetet nem érinti, vagyis, ha talál rá valaki vevőt, eladhatja az ingatlant úgy, hogy annak haszonélvezőjét nem kérdezi meg. Az eladás során azonban a forgalmi értéket csökkentik a haszonélvezet értékével. Vagyis, ha egy százmilliós ingatlant ad el valaki, amelynek van egy 25 év alatti haszonélvezője, akkor a vételár 50.000.000 forint körül fog alakulni.
Mivel a független vevők a legritkább esetben szeretnének haszonélvezettel terhelt ingatlant megvásárolni, az ilyen ingatlant általában tehermentesíteni szükséges. A haszonélvezettel terhelt ingatlan eladásakor a haszonélvezeti jogot vagy még az eladási szándék kialakulásakor, vagy közvetlenül az adásvételi szerződés megkötésekor törölni szükséges. A haszonélvezeti jog törlése iránti kérelmet is csak ügyvéd, vagy közjegyző adhatja be a földhivatalba.
Gyakori kérdések - rövid válaszok
- Mi a különbség az özvegyi jog és a haszonélvezeti jog között? - Az özvegyi jog jogszabály által előírt, holtig tartó haszonélvezet a közösen lakott ingatlanra és annak használati, berendezési tárgyaira.
- Milyen kötelezettség terheli a haszonélvező jogost? - A haszonélvezőnek kell fizetnie az általa birtokolt vagyon fenntartásának költségeit, pl. rezsi.
- Mire jogosít a haszonélvezeti jog? - A használatra, haszon szedésére jogosítja fel, sőt díjmentesen másnak is birtokba adhatja azt.
- Mikor szűnik meg a haszonélvezeti jog? - Lehet holtigtartó, ilyenkor lemondással vagy a jogosult halálával szűnik meg; időben korlátozott esetben a lejáratkor.
Összefoglaló gondolatok a kiskorú haszonélvezőről
A haszonélvezeti jog azt jelenti, hogy valaki úgy használhat egy vagyontárgyat - például egy lakást, házat vagy akár ingóságot -, hogy közben nem ő a tulajdonos. A határozatlan időre bejegyzett haszonélvezet természetes személy esetén maximum annak haláláig szólhat. Mivel a kiskorú nem cselekvőképes, a jogok gyakorlása és a kapcsolódó szerződések megkötése a törvényes képviselő (szülők) feladata, és a későbbi rendelkezésre is figyelni kell.
tags: #lehet #e #kiskou #haszonelvezo