Zagyvarekas oreg temeto hsz: Temetők története Kondoros környékén
A temetőt a XVI. század végén és a XVII. század elején temetőhely néven emlegetik, a XVII. század közepétől a temető elnevezés, mint főnév szerepel és ma is ez az elnevezés az általános. A másik megnevezése a temetőnek a cinterem „templomkert, temető” napjainkban már nem használatos. A felekezeti temetők a XIII - XIX. században a paraszti vándorlások és a betelepítések következtében alakultak ki. A több nemzetiségű falvakban a felekezeti és a nemzetiségi hovatartozás szerinti elkülönülés egybeesett. A felekezeti temetők mellett megkülönböztethetőek a katasztrófatemetők, amelyek a járványok és a háborúk idején létesültek (KUNT 1983: 14-15).
2.1. A település temetőit az utóbbi másfél évszázad során nyitották meg
Az Újtemetők ma is az eredeti megnyitási helyükön vannak. Egymás mellett helyezkednek el a 44 - es főút mellett Szarvas és Békéscsaba közötti útvonalon a Kondoros helység névtáblával szemben. A településen a temetők nem kaptak nevet, a közbeszédben a temető megnevezés a használatos. A lakosság emlékezete őrzi a Puszta -Csákó temetőt, a Régi temetőt az Ó vagy Öreg-temetőt. Napjainkban élő temető az evangélikus, a római katolikus új és a köztemető. A római katolikus és evangélikus „Öreg temető” lezárt temető, de jelenleg is temetkeznek a családi sírokba. Ezek a temetők már részben a kegyeleti megemlékezések színterei, részben pedig pusztulásra ítélt területek. A temetők sorrendje római katolikus, evangélikus öreg temető, evangélikus, római katolikus új temető és községi temető. A vallásfelekezeti temetőrészek és a községi temető kezdete, vége nincs jelölve.
Kiscsákó közigazgatásilag nem tartozott a településhez, de vallásilag a szarvasi és a kondorosi római katolikus egyházhoz tartozott, ezért megemlítem. Kiscsákón valójában két temető van, illetve volt a környék mezőgazdasági területe közt. Solymosi János elmondása szerint a Geist temető, ahová az uradalom cselédjeit temették. Ez a temető, mára fákkal és bokrokkal erősen benőtt 115 méter hosszú és 24 méter széles terület. A másik az un. kiscsákói temető, ebben még ma is találhatók sírkővek és sírok, 1947-es temetéssel.
2.1.1. Csákón a temető katolikus temető volt
A katolikus temető Fenntartásáról Geist Gyula nagybirtokos és családja gondoskodott. A pusztai temetőbe vallásfelekezet nélküli temetkezés volt. A csákói temető neves halottja Petőfi István, mely temetőt maga hasította ki a kolera idején és gondoskodott az ünnepélyes felszenteléséről. A sírja a korabeli leírások szerint a temető közepén volt, sírjele díszes márvány-gúla. A síremléket a Geist-család emeltette. 1873. július 07. A szarvasi határhoz tartozó csákó pusztán és környékén kiütött kolera járvány miatt a pusztán kellet a hullákat eltemetni, a szigorú intézkedések miatt az uradalmakból nem szállíthatták el a halottakat. A csákói uradalom gondoskodott temetőről, a Geist család egy temetőt hasított ki, amelynek fenntartását vállalta. A temető nem volt megszentelve így a cselédség nem akart ide temetkezni. A temető felszentelését július 7-én Lonovics plébános kéri. A 600 lakosból majd fele római katolikus, a többi evangélikus ezt a temetőt kereszttel akarja díszíteni. felavathassa. mindenkorra biztosítassék. 1873. - Még 1873-ban történt, hogy halhatatlan költőnk Petőfi Sándor öccse, Petőfi István, felkereste Áchim Ádám Szarvasi esperes - lelkészt, hogy a nagy kolera járvány miatt létesített csákói uradalmi temetőt szentelje fel, mert az emberek nem hajlandók szenteletlen földbe temetkezni.
2.1.2. A település első belterületi temetője
Jelenleg ezek a területek olyan házhelyek, ahol 1960 - 1968 között épült pedagógus lakások állnak. Az újonnan telepítendő Kondoros falu terve 1876 című térképmásolaton a 134-135 számú telket községi temetőnek jelölték. 1876. augusztusában Jancsovics Pál alispán Kondoroson tett látogatást, az eredetileg 250 négyszögölre tervezett telek nagyságot 300 négyszögölben javasolta kimérni. 1881. február 28. 1891. Nincs pap, s így történt meg, hogy az egyházi tevékenységeket: keresztelések, temetések, avatások a helybeli ág.h. hit. 1908. A községi képviselőtestület határozatban kimondja, hogy a régi temetőket rendezteti. 1879. A községi képviselőtestületnek sikerült megállapodni a temető elhelyezéséről. Bedák Mátyás római katolikus plébános ezt írja gr Károlyi Istvántól: nem csak a szarvasiak vásároltak földet, hanem ebből a földrészből vett a község közcélokra 14 holdat, s innen hasított ki temetőket. 1892. július 31. a római katolikus egyházi tanácsülésen Szirmay L. Azonnal elrendeli a kereszt felállítását. 1892. augusztus 30. A római katolikus temetőrészt Szirmay L. Árpád szarvasi lelkész áldotta meg. A római katolikus egyház a Hitoria Domusban örökíti meg a temetők megnyitásának, beszentelésének időpontját. 1892. 10. 25. Halálozás éve, hónapja, napja: 1892. október 25. Molnár Antal római kath. közr. Római kath. Életkora : 1891. 1892. 1893. Az „Újtemető” már létezik. Napjainkban az 1892-ben megnyitott „Újtemető” Öreg temető néven ismert. A temetőrész vége teljesen lepusztult, a sírjelekből néhány található ezen a része. A bejárati út két oldalán a település jeles személyei földalatti kriptában, családi sírhelyeken nyugszanak. Itt láthatók a legszebb síremlékek. A legrégibb sírjeleken az elhalálozás időpontja 1895.
2.1.4. 1939 és a községi temető
1939. január 29. a római katolikus egyházközség képviselő testületi ülésén az elnök bejelenti a képviselőtestületnek, hogy kondoros község az ág.h.ev. egyháztól földterületet vásárolt meg római katolikus temető céljára. A községi képviselő testület ezen határozatot egyhangúlag hozta meg. 1939. április 3. Bedák Mátyás kondorosi plébános március 31-én írt kérelmére „engedélyt adok Nagytisztelendőségednek arra, hogy a község részéről temetőül átengedett kétholdnyi területet elfogadja, a temetőt is, a temető keresztet is ünnepélyesen megáldhassa. A temetőt lehetőleg, körül kell keríteni vagy árkolni. Szíveskedjék a megáldásról a Historia Domusban is megemlíteni.” A régi temető lassan már megtelő félben van. Nagy körmenetben vonultuk ki az új temetőbe, hogy azt megáldjuk. Megható volt, amikor az első lakójáért imádkoztunk… 1941-ben a katolikus temető a helyzet fenntartása szerint kiépült. 1942. július 22. Nagyváradi Lat. Szert. Püspökség levele a Római Katolikus temetőfenntartásról. 1948. Ismételt megállapodás után a Kondorosi Katolikus Egyházközség tulajdonába került a felekezeti temető.
2.1.5. Evangélikus temetők
1919. december Az elnök közli az egyháztanáccsal, hogy a betelt temető kiegészítésére szükség volt 360 négyszögöl terület igénybe venni a mostani temető mögött. 1920 Az Új temetőt Hajorka János bérletéből bővítették. A felekezeten kívüliek temetőjéül kijelöli az egyháztanács a már régebben zsidó - felek temető helyéül átengedett területet. 1923 A régi temető betelt. Az evangélikus egyház a község által felajánlott régi szénás kertet veszi igénybe. 1929 A lelkész előterjesztést tett a temető dolgában. A község úgy szokta adni a temetőt, hogy a maga részéről lemond a még szabad területeknek a hasznosításáról. 1930 A község az Evangélikus egyház javára mondjon le a temető szabad részének hasznosításáról. 1936 A köztemetők állami út felőli oldalát drótkerítéssel bekerítik. 1966. október 10. Javasolja a végrehajtó bizottságnak, hogy a jelenlegi temető lezárásával, új köztemető nyitásával biztosítsa a községben a temetkezések végzését. 1968. május 26. A temetőben a 2. parcellában folyik a temetkezés, rövid időn belül megnyitásra kerül a 8. parcella. 1992 Az evangélikus egyházközség visszakéri Kondoros Nagyközség Önkormányzatától a felekezeti temetőt, az azon lévő építményekre is vonatkozóan.
2.1.6. Az evangélikus Újtemető
1908 A községi képviselőtestületi ülésen az első jegyző előterjeszti, hogy a község tulajdonát képező régi temető elhanyagolt állapotban van. A javaslatot a képviselőtestület elfogadta. 1917 A községi testület kimondja, hogy a temetők községi jellegűek; a felekezeten kívüliek temetkezési joga korlátozott. Új temető nyitásakor a község megállapodik az egyházakkal, hogy a felekezeten kívüliek temetője elkülönítendő-e vagy sem. 1919 A községi testület megvitatja a köztemetőre szánt területek kisajátítását. 1920 A kondorosi ág. hitv. köztemető létesítésének tanulmányozására bizottság alakul. 1923 Kérelem az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz föld juttatására köztemető céljára. 1936 A köztemetők oldalát drótkerítéssel kerítik. 1966-1968 A két parcellában folyik a temetkezés; megnyitásra kerül a 8. parcella. 1992 A felekezeti temetőt Kondoros Nagyközség Önkormányzatától visszakéri az evangélikus egyházközség. 2.1.7. Az evangélikus Újtemetőben találjuk az építményeket.
Kondoros 800 éves története 1228-tól 1875-ig
2.1.8. Összegzés a temetőkről
A település temetői központi szerepet játszottak a közösség vallási és társadalmi életében: a katolikus és evangélikus felekezetek temetői egymás mellett alakultak ki, és idővel a községi temető is kiegészítette a kegyeleti funkciót. A 20. század első felében a járványok és a háborúk következtében kiemelten fontos volt a temetők megnyitása és fenntartása, majd a fenntartás joga és a felekezeti megosztottság kidolgozása folyamatos viták tárgya lett. A temetők területeinek elrendezése, a kegyeleti helyek megőrzése és a kapcsolódó vallási közösségek közti megállapodások mind hozzájárultak Kondoros község kulturális örökségéhez.
tags: #zagyvarekas #oreg #temeto #hrsz