Zebegény településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata
A Zebegény Község Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) 2020. február 18-án, 6/2017. (III.09.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe a módosításokkal, Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által megalkotott jogi dokumentum. A rendelet a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmi követelményeinek figyelembevételével készült, és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló OTÉK alapján határozza meg a helyi beépítési, védelmi és fenntarthatósági előírásokat.
A rendelet hatálya és értelmezése
A rendelet hatálya Zebegény Község közigazgatási területére terjed ki, és a helyi szabályozási tervlap (SZT) 1. mellékletének 1:4000 méretarányú szabályozási tervlapját veszi alapul. Az értelmező rendelkezések között szerepel a szintterületi mutató, a mobilház, a konténer és a szolgálati lakás fogalma is, melyek meghatározzák, hogy adott övezeti környezetben milyen típusú építmény talajhoz, közlekedéshez és funkcióhoz kapcsolódhat.
A szabályozási terv és alapelvei
A szabályozás alapelvei közé tartozik a szabályozási vonalak és szélességek, az övezetek azonosítóinak és határainak megállapítása, továbbá a kötelező szabályozási elemek (védőterületek, műemlékek, régészeti lelőhelyek, Natura 2000 területek, védett természeti területek, tájképvédelmi területek és hasonlók) pontos határainak meghatározása. A rendelkezés a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi követelményeit is figyelembe veszi, és kiemeli az államigazgatási szervek és partnerek bevonását a terv kidolgozásába.
Közterület- és területfelhasználási előírások
Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások között fontos szempont a közlekedésre vonatkozó szabályozás: vasúti területen a közlekedési és utasforgalmat kiszolgáló létesítmények helyezhetők el, és a maximálisan beépítettség 5%. Hálózati jelentőségű telepítési utak minimális szabályozási szélessége 10 m. Magánutakkal kapcsolatos előírások szerint a közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közúti szabályoknak megfelelően kell kialakítani, s 10 telek alatti megközelítés esetén a minimális telekszélesség 6 m.
Az övezeti beépítésnél kiemelt feladat a zöldfelületek kialakítása: az egyes ingatlanokon az építési övezetek szerint meghatározott zöldfelületeket a használatba vétel után egy éven belül ki kell alakítani. Erdő- vagy mezőgazdasági területek használata esetén biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását, és természetvédelmi vagy ökológiai hálózathoz tartozó területeken a zöldfelületek fenntartása a magasabbrendű jogszabályok szerint történik.
Az épített környezet és a településkép védelme
A művi értékek védelme kiemelt rendeltetésű: az országos műemléki védelem alatt álló építmények és környezetük az SZT jelű terven jelölve van. Régészeti lelőhelyek lehatárolásait szintén az SZT tartalmazza, és ezekre a jogszabályok előírásai kötelezőek. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek és területek a tervben kerülnek meghatározásra, ahol csak olyan tevékenységek engedélyezettek, amelyek a tájkép értékeinek megőrzését nem veszélyeztetik.
Tájképvédelmi területeken a beépítés és területfelhasználás szigorúbb feltételekhez kötött: a táj jellegét megváltoztató létesítmény nem helyezhető el, a tervek készítésénél pedig fokozottan igazolni kell a környezetbe illesztést. A beépítésre szánt területeken a 2,5 m-nél magasabb építmények engedélyezését szigorúan korlátozzák, a természetvédelmi és ökológiai hálózathoz tartozó területeken pedig a mezőgazdasági területek módosítása csak extenzívebb irányban történhet.
Környezeti és vízügyi előírások
A környezet- és tájvédelmi előírások együttesen alkalmazandók a helyi környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, köztisztasági és levegőtisztaság védelmi rendeleteivel. A talaj megóvása érdekében kötelező a humuszos termőréteg összegyűjtése és újrahasznosítása, a talajfeltalaj megőrzése, valamint a beépítés üteméhez igazodó földhasználat. A vízvédelmi előírások között szerepel, hogy 150 méteres védőtávolságon belül a magasabb rendű jogszabályok szerint tilos trágyatároló és komposztáló telep létesítése, illetve a parti sávon épületek csak kivételesen helyezhetők el a természetvédelmi előírások figyelembevételével.
A vízfolyások és vízgazdálkodási területek fenntartása kiemelt fontosságú: a partmenti övezetekben a természetközeli ökoszisztéma (nádasok, ligetes fás társulások) megőrzése kötelező, a csapadékvíz-vezetés megfelelő tisztítása és helyben szikkasztásának lehetőség szerinti előnyben részesítése érvényes. A szennyvizek szikkasztása tilos, és a hulladékgazdálkodás előírásai szerint a keletkező hulladékokat elkülönítve kell gyűjteni és ártalmatlanítani.
Közművek és telekalakítás
Az általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások között hangsúlyos, hogy a közművek műtárgyainak elhelyezésekor figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat (zaj, rezgés, szag) és a hozzáférhetőséget. Új út építése vagy felújítása esetén a közforgalmú és magánutakon egyaránt alkalmazandóak a szabályok, és a telekalakítás során a beépítésre kerülő telkek paramétereit és a tömbök kialakítását az SZT előírásai szerint kell megtervezni.
Tabla: főbb területi és környezetvédelmi szempontok
| Szabályozási téma | Részletek |
|---|---|
| Védőterületek | védőtávolságok, sávok |
| Környezeti előírások | környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság |
| Vízügy | 500 m védőtávolság a belterület környékén, 150 m védőtávolság szennyvíztisztítóktól |
| Natura 2000 és ökológiai hálózat | védelmi övezetek, erdők elsődleges rendeltetése |
Építési és telekalakítási korlátozások
Telekalakítás: nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen, ha a tömb közterületi kapcsolata másként nem biztosítható. Magánút kialakítása csak közterületre átadott területként engedélyezett. Telekalakítási javaslatok csak teljes területre kiterjedő telekalakítás alapján hajthatók végre, a tömb többi telkének felhasználása ezen feltételek mellett biztosítható.
Környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontok követése
A teljes rendelet célja a természetes élőhelyek megóvása és a tájképfenntartás, miközben a településrendezés lehetővé teszi a fenntartható építést. A vizek védelme, a levegőtisztaság fenntartása, a zaj- és rezgésvédelmi követelmények betartása mind kulcsfontosságúak Zebegény közösségében. A környezet-, táj- és természetvédelmi előírásokat a helyi rendeletekkel együtt kell alkalmazni.
Összefoglaló jellegű következtetések a HÉSZ-ről
A Zebegény HÉSZ részletesen meghatározza a település szerkezetét és a beépítés feltételeit úgy, hogy a Natura 2000 és más természetvédelmi szempontok figyelembevételével történjen a fejlesztés. A terv biztosítja a szükséges közlekedési és közműveleti elemeket, miközben védelmet nyújt a természeti értékek számára, és előírja a talaj, víz és levegő védelmét hangsúlyozó intézkedéseket. A telekalakítás és beépítés folyamata szigorú, de lehetőséget ad a fenntartható fejlődésre az ökológiai hálózatok és a tájkép megőrzésével összhangban.
tags: #zebegeny #telepulesszerkezeti #terve