Zsámbék bölcsőde alaprajz és építészeti szemlélet a 2011-es kivitelezéssel

Zsámbékon elkészült az új bölcsőde, Földes László és Balogh Csaba építészek tervei szerint. Az Apróka bölcsőde a Tündérkert óvoda melletti telken épült, a Turi Attila (Triskell Kft.) által tervezett óvoda háta mögé. A szomszédság pikantériáját adja, hogy Földes László és Turi Attila évfolyamtársak voltak a BME-n, de az évek során különböző építészettel lettek mind a ketten generációjuk kiemelkedő alkotói. Mondhatnánk azt is, hogy az évtizedes vita szerves és nem-szerves építészet között itt most békében és harmóniában él egymás mellett, két karakteresen különböző ház formájában. Az illeszkedés a területre másodjára érkező bölcsőde tervezőinek az érdeme, tudatosan olyan házat képzeltek ide, amellyel követték az óvoda léptékét és anyaghasználatát. Gyermekintézmények tervezése során óriási kötöttségekkel kell az építészeknek megbirkózniuk. Igazodni kell az európai normákhoz az európai normáktól messze elmaradó anyagi háttérrel, ami a valóságban egy egyre tágabbra nyíló ollót generál kényszerek és lehetőségek között. Az építészeknek ezt a helyzetet kell kezelniük úgy, hogy a létrejövő épület minden korlátosság ellenére építészeti minőséget képviseljen a használók számára. Földes László szerint „az a jó építészet, ami annyit akar elérni, amennyit lehetséges." A zsámbéki bölcsődére az önkormányzat a közbeszerzési pályázatot elnyerő lajosmizsei GOMÉP Kft-vel nettó 130.800.000,-Ft-os kivitelezési szerződést kötött, amely összegből egy nettó 760 m2 szintterületű épületet valósítottak meg. Ebben a díjban valamennyi beépített berendezés, valamint a kiviteli és egyéb szakági tervek készítésének díja is benne van. A 760 m2 szintterületből 630 m2 fűtött, a többi fedett-nyitott, burkolt tér. A teljes nettó szintterülettel számolva átlag 172.000,-Ft-os nettó négyzetméter áron valósult meg a bölcsőde, amelynek alapkövét 2011. Mindezt azért fontos itt megemlíteni, mert pénz és idő ma Magyarországon a közösségi célú építészet legfontosabb paraméterei. A tervezőknek itt szerencséjük is volt a közbeszerzési pályázat nyertesével. A kivitelező GOMÉP „az átlagnál sokkal rendesebb, becsületesebb, elkötelezettebb csapat. Makoveczéknek többször is dolgoztak" - emelte ki Földes László az épületbejárás során. Az eredeti építészeti elképzelésekből jelentősen le kellett faragni (pl. Ilyen elemként találták ki a belső udvart körülölelő kerengőt, amely mint árnyékot adó, átszellőző fedett-nyitott tér (a közepére ültetett fával együtt) kellemes mikroklímát biztosít a nyári kánikulában. Másrészt kiváló terep a kétévesek kedvenc szórakozásához, a műanyag motorokon való száguldozáshoz - és itt kedvükre száguldozhatnak körbe-körbe. Ez a kerengő szervezi az alaprajzot: körben csoportszobák, a hozzájuk tartozó, előírás szerinti helyiségekkel, valamint a közösségi célú, illetve egyéb kiszolgáló egységekkel. Az épületet a Diófa utca vonalára telepítették és innen nyitották meg. A funkciókat udvarház-szerűen telepítették, ahol egy belső folyosó és egy fedett-nyitott kerengő veszi körbe az ÉK-i tájolású udvart. A reggeli nap ide süt, viszont délelőtt 9-10 órától kezdve a nagy része árnyékban van. A belső folyosó és a kerengő fedett-nyitott terét szokatlan osztású üvegfal választja el. Az osztások lehetővé teszik egyrészt azt, hogy a bölcsődés korú gyermekek is akadálytalanul kilássanak, másrészt a biztonságos ablaknyitást és szellőzést biztosítják, harmadrészt és nem utolsó sorban pedig színt, változatosságot és vidámságot hoznak a belső térbe. Az udvar az óvoda udvarával került szomszédságba, a bölcsisek átlátnak a nagyobbakhoz és viszont. A racionális és meglehetősen szigorú alaprajzi szerkesztést kitűnően oldja az épület játékos homlokzati szerkesztése, valamint az alaprajzra illesztett, tört vonalú tető hullámzása. A funkcionális elrendezésből eredő antimetria a tér izgalmas függőleges síkú mozgatásával társul, ami oldja a közösségi terek takarékos alaprajzi szerkesztéséből adódó szűkösség érzetét, a viszonylag kicsi terek vizuálisan sokkal nagyvonalúbbnak és tágasabbnak tűnnek. Az alacsony hajlásszögű mennyezeti síkok pontosan annyit mozognak függőlegesen, ami az optikai térbővítéshez kell. Ezt a tervezők közbenső födém nélkül, vegyes (falas és pillérvázas) alátámasztó szerkezettel kialakított, egyetlen hullámzó vasbeton lemezzel érték el. A tervezők mindenből a legegyszerűbbet és legolcsóbbat választották, mert eddig ért az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozott takarója. Nincs extra külső hőszigetelés, nincs speciális gépészet, mert itt nem volt rá pénz. „Mindegyik épületnél foglalkoztat az, hogy a klímaproblémákra építészeti válaszokat adjunk, és ne abban bízzunk, hogy van valami szuper kütyü Németországból, talajszonda, hőszivattyú stb. Mert úgy gondolom, hogy a kütyük elavulnak, mondjuk 15 évente le kell őket cserélni, és ez újabb környezeti problémákat vet fel. Meg kell találni azokat az építészeti eszközöket, amelyekkel tulajdonképpen ingyen van jobb klíma. Azt elfogadom, hogy ügyes gépek dolgozzanak a rendszerre, de ne erre építsük az egészet.\" - válaszolt Földes László a gépészeti megoldásokat firtató kérdésemre. Ma kitüntetett figyelmet kapnak különféle hőtechnikai számítások, ugyanakkor ne feledjük azt sem, hogy 10 m2 10 cm-es polisztirol hőszigetelés előállításához cirka 3,6 liter kőolajat használunk el (!). Mindez érdektelen lenne akkor, ha a jelenben az extra hőszigetelés formájában kőolajra költött pénz nem a - jövőben várhatóan sokkal olcsóbbá váló - „zöld" energia elől vinné el a megtakarításainkat. Az ellentmondásokat, amelyek együtt járnak a figyelem fókuszálásával, az ember által még kezelhető mennyiségű paraméter aprólékos vizsgálatával, csak a holisztikus, történeti tapasztalati megfigyelésekre is építő tervezői szemlélet tudja eredményesen kezelni. Új épület esetén ennek nagyobb hangsúlyt kell adni, mert itt az alapvető diszpozíciós és épületgeometriai döntések a tervező és nem utolsósorban az engedélyező hatóság (helyi szabályozás) kezében vannak. Itt az épület utcavonalra helyezése adott lehetőséget arra, hogy megvalósítsák az udvarházas-kerengős alaprajzi szerkezetet. Az erre felfűzött rendszerből következett az épület geometriája, az abban rejlő kettősség, a fegyelem és a játékosság. Olyan ház ez, amely a tervezés - mint gondolkodási folyamat - csontvázát, lényegi elemeit mutatja meg, a ráküldött formai cifráságok és látványosságok nélkül. Talán ez az, amit ma 172.000 forintos nettó áron maximálisan ki lehet hozni egy házból, aminek az azt használó - így a bölcső new igazgatója, Maráczi Istvánné is - úgy örül, mintha a világ legszebb és legtökéletesebb bölcsődéje lenne. S valóban az is. Zsámbék egy kicsit több, mint ötezer lakosú kisváros Budapest árnyékában. Nincs könnyű dolga egy ilyen kisvárosnak, mert bizonyos értelemben agglomerációs övezetnek dehonesztálóbb lenni, mint önálló, kőkorszakig visszavezethető múltra rendelkező településnek, amely az egész tájegység, a Zsámbéki medence névadója egy lenyűgöző és saját mikroklímával rendelkező táj közepén. Az önállóság feltétele az önellátás, a lakosság helyben való megélhetési lehetőségeinek bővülése lenne, de sokan Budapesten találnak munkát, így a zsámbékiak jelentős része, cca. 26-30%-a kényszerül naponta több órát ingázni. Ennek számtalan hátrányos következménye van az életmódra és az egészségre. Ezzel együtt a lakosság száma 1990 óta növekszik, az urbánus életforma exportja folyamatos. A városnak igen feszes a költségvetése, a tervezett kiadások negyede sem folyik be a helyi adókból, többi bevétele különféle támogatási formákból származik. Elvileg a térség iparilag legfejlettebb városa, s amennyiben a Budaörs -Törökbálint ipari zóna telítődik, Zsámbék még mindig jó választásnak tűnik a vállalkozásoknak az M1-es autópálya és a főváros közelsége miatt. Az ide települő cégek többsége külföldi vállalkozás, csak két helyi cég van, amely munkát tud adni. Zsámbék jövőképe nem független azoktól a nagyszabású tervektől, amelyeket a Talentis Group 2003-ban hozott nyilvánosságra. A Zsámbéki medencébe hatalmas nemzetközi tudásközpontot, magyar szilícium völgyet álmodtak a múltban jelentős mezőgazdasági kutatási eredményekkel büszkélkedő, majd az ezredforduló körül privatizált Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. földjeire, amelyek mellesleg az ország egyik legmagasabb aranykorona értékű termőföldjei. Ezeken a földeken rentábilis mezőgazdasági termelést lehetne folytatni, hovatovább ide akár - a tradíciót folytatva - (bio) élelmiszer termelő-kutató tudásközpontot is lehetett álmodni. A giga-projekt most közelebb jutott a megvalósításhoz. 2011 februárjában bejelentették, hogy az Új Széchényi Terv részeként, az állam közös gazdasági társaságot alapít, és a tulajdonában lévő földekkel beszáll a Talentis programba. Ha ez a projekt megvalósul, akkor a Zsámbéki medence rövid időn belül óriási változáson megy át, várhatóan ötvenezer ember települ ide, high-tech cégek, kutatóhelyek, képzési helyek létesülnek. A Talentis programra Archinovum címmel 2004-ben kiírtak egy településrendezési pályázatot, amelyet a Roeleveld-Sikkes iroda nyert meg. Elképzelésük szerint Zsámbékot keletről és délről körülölelte volna a „green heart", a magyar szilícium-völgy zöld szíve, de valójában a Talentis keretében megvalósult Agrogate ipari park logisztikai bázisa ennek máris keresztbe tett. Ez a háromszáz oldalas dokumentum, Zsámbék Integrált Városfejlesztési Stratégiája érdekes olvasmány. (2010. január 5-i dátummal jegyzik, és nem tudjuk meg belőle, hogy kik készítették.) Minden településnek, amelyik az európai forrásokhoz eséllyel akart pályázni, kötelező volt egy ilyen dokumentumot összeállítania. Szakmai körökben ismert, hogy általában sem elegendő pénz sem pedig idő nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy valóban átgondolt IVS-ek szülessenek. A fenntartható környezeti fejlődés programja (5.4.1) pl. egy ilyen, több oldalas „copy-paste", amellyel semmi baj nem lenne, ha a benne foglalt általános alapelveket Zsámbékra okosan kiterjesztve bármit is, konkrétan alkalmaznának belőle. A kontraszt nagyon szembetűnő, ami a bölcsőde és az óvoda, valamint az egész településre vonatkozó jövőkép tervezése (IVS) között van. Míg a konkrét épületben manifesztálódik a gondos és alapos tervezés, az ezzel elérhető minimális árú maximális hatás (takarékos jól-lét), addig a település jövőképében ennek nyoma sincs. A jó (város-, közösség-) építészet annyit akar elérni, amennyit lehetséges. A tervezők: Földes László, Balogh Csaba. Építészet éve: 2010; kivitelezés éve: 2011; nettó szintterület: 630,94 m2. Generáltervező: Földes és Társai Építésziroda Kft. Építész munkatársak: Sirokai Levente, Sarusi-Kis János, Sónicz Péter, Fábry Kati, Deigner Ágnes. Engedélyezési terv: tartószerkezeti tervező: V. Nagy Zoltán, J. Reilly Bt. Feladatkör: épületgépészeti tervező: Léderer György, Flottbau Bt. Konyhatechnológus: Palainé Straub Ágnes, Szigmavill Bt. Uszodatechnológus: Halasi Sándor, Alliterrakva Kft. Kiviteli terv: tartószerkezeti tervező: V. Nagy Zoltán, J. 1: Ezt az ingatlanárak alakulása is jól mutatja. Az ingatlannet.hu statisztikái szerint egészen 2010-ig 240-260 ezer forint volt itt egy négyzetméter lakás, amikor is az árak hirtelen 180 ezer forint körüli értékre estek vissza. 2: 2008 márciusában megjelent a Magyar Narancsban Somlyódy Nóra 2 részes oknyomozó riportja a „A Talentis program - Magyar szilencium-völgy" címmel, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet Oknyomozó programja tett lehetővé. Zsámbék Város Önkormányzata a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv Bölcsődei nevelés fejlesztése tárgyú pályázati felhívására támogatási kérelmet nyújtott be. A pályázat egy új bölcsődeépület kivitelezésére irányult. A fentiek szerint elnyert támogatásból a meglévő bölcsőde új telephelyén 56 fő befogadására alkalmas, 4 csoportos bölcsőde épül. A fejlesztés 12 fő számára állandó munkalehetőséget teremt. A fejlesztés eredményeként létrejövő tagintézmény az évről-évre növekvő, bölcsődei férőhelyekre vonatkozó helyi igényt fogja kiszolgálni, ezáltal a projekt hozzájárul a helyi önkormányzatok kötelező feladatai ellátásához. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg. A bölcsőde Zsámbék külterületén, semleges architektúrájú területen, a Turi Attila által tervezett Tündérkert óvoda melletti telken található, amely épület meghatározó alakító elem volt a tervezés során. Turi Attila épülete egy centrális udvar köré szerveződik, melyet négy oldalról vesz körbe egy-egy tömeg. Ehhez igazodva Földes László és csapata szintén egy kerengő köré szervezte a térsort: az utcai oldalon a kiszolgáló funkciókkal, a belső udvar két oldalán végigfutó egy-egy szárnyban pedig a foglalkoztató szobákat, és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó helyiségeket helyezték. Az épület léptékéből fakadóan az udvar negyedik oldala a kert felé nyitott, ám a kerengő oda is befordul, elhatárolva azt az óvodától, és így egy szimbolikus atmoszférájú és kellemes mikroklímájú teret hoz létre a közepére ültetett fával. Ez a tér tökéletes a gyerekek számára a forró nyári napokban a kinti játszásra, vagy éppen altatásra, és egyben elegáns megoldás a megfelelő klíma kialakítására is gépészet alkalmazása nélkül. Az épület funkciójából következően vizuálisan a játékos formák és színek a meghatározók: a klinkertégla burkolat lapjainak különböző árnyalatai, a hullámzó tetőlemez (ami az épület belsejében is látható), valamint a gyerekek kilátása érdekében szokatlanul osztott üvegfalak, melyeket helyenként színes MDF lapok tagolnak. Földes László: Daycare in Zsámbék, in - Archdaily; 2012. Pásztor Erika Katalina: „A jó építészet annyit akar elérni, amennyit lehetséges” - Zsámbék új bölcsődéje - in: Építészfórum; 2012. Fintha Mátyás: Apróságok nagy öröme: új bölcsőde Zsámbékon - in: hg; 2012. Martinkó Jószef: Lóci óriás lesz - bölcsőde Zsámbékon - in: OCTOGON 101. 24.-26. Emiel Lamers: Low Tech Daycare Center, Zsámbék - in: A10, 2012.

Alaprajz és kerengő elrendezése a Bölcsőde-óvoda közös kontextusában

A projekt vizuális nyelve az egyszerű alaprajzi szerkesztésből indul ki: az udvarház-szerű elrendezés, a kerengő és az üvegfalak színes megosztása adják a belső terek játékosságát és a kilátást, miközben a praktikumot szolgálja. A belső terek között megfigyelhető a fény- és horizontkezelés sajátossága: az üvegfalak tagolása és a belső terek felosztása a bölcsődei korokra szabottan történik. A fejlesztés nemcsak a bölcsődei férőhelyek bővítését célozta, hanem az ott dolgozók számára stabil munkahelyet is teremtett. A projekt célja a fenntartható működés és az alacsony költségű kivitelezés volt, amit a megszokott technológiák és anyagok felhasználásával értek el, extra gépészet nélkül. A kerengő központi eleme a belső udvar melege és mikroklímája, amelyet a nyári napokon is élvezhetnek a gyermekek. A térkapcsolatok és a funkcionális elrendezés a gyermekközpontú, biztonságos és hatékony intézményi működést szolgálják. A tervezés során a klímaproblémákra építészeti válaszokat kerestek a kütyük helyett, és ez lett a lényegi stratégia. A projekt anyagi és időbeli korlátai közé tartozik az 172.000 forintos nettó négyzetméter-ára és a nettó 760 m2 szintterület, amely a központi részre koncentrálódik. A bölcsőde a település fejlődésének része, miközben példát mutat a kisebb költségvetésű, de magas színvonalú gyermekintézmény-építésben. A beruházás 56 férőhelyet és 4 csoportot biztosít, miközben a 12 új állandó munkahelyet is teremtett. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg, és a közbeszerzési eljárás nyertese a GOMÉP volt, amelynek hozzáállása és szakértelme kiemelkedő része volt a megvalósulásnak. A bölcsőde külső megjelenése klinkertégla burkolattal, hullámos tetőlemezzel és színes MDF elemekkel elevenedik meg, így a gyermekek játékos környezete és a kertre nyitott kerengő egyedi atmoszférát teremt.

Klinkertégla, hullámzó tető és színes üvegfalak részletei

Az ivóvíz és energia hatékony megoldások kapcsán a tervezők sonline környezeti hatásokat figyelembe véve minimalizálták a gépészeti elemeket, és hangsúlyt fektettek a természetesclima megőrzésére. A belső tér és a külső környezet harmonikus kapcsolata a kerengővel és a fedett-nyitott térrel jön létre, amely a nyári időben árnyékot ad és kellemes mikroklímát biztosít. A központi elem a gyermekek szemszögéből értelmezhető: a kilátás és a mozgás öröme, amely a kerengő körül forgó csoportszobákat szolgálja. A tervezők állapota szerint ez a megközelítés lehetővé teszi a költségek hatékony csökkentését anélkül, hogy a minőség sérülne. A részletes alaprajz és a kerengő szerkezete lehetővé teszi a logisztikus működést, a kiszolgáló egységek könnyű hozzáférését és a biztonságos gyermekkilátást. A projekt kiemelt megközelítése a hosszú távú fenntarthatóság és a helyi közösség igényeinek figyelembe vétele.

Kitekintés: jövőkép és regionális kontextus

Zsámbék egy kicsit több, mint ötezer lakosú kisváros Budapest árnyékában. Nincs könnyű dolga egy ilyen kisvárosnak, mert bizonyos értelemben agglomerációs övezetnek dehonesztálóbb lenni, mint önálló, kőkorszakig visszavezethető múltra rendelkező településnek. Az önállóság feltétele az önellátás, a lakosság helyben való megélhetési lehetőségeinek bővülése lenne, de sokan Budapesten találnak munkát, így a zsámbékiak jelentős része kényszerül naponta ingázni. A Talentis program hosszú távú hatásairól a jövőkép (IVS) dokumentumaiban eltérő elképzelések fogalmazódnak meg, és gyakran hiányzik a megvalósítás lehetősége. A helyi közösség számára kiemelkedő azonban az, hogy az Apróka bölcsőde és az Óvoda támogatási és kivitelezési oldalról is példát mutat a költséghatékonyság és a funkcionális minőség összhangjára. A beruházás és a működtetés hosszú távú fenntarthatósága függ a helyi gazdasági feltételektől és az önkormányzat képességétől a fenntartási feladatok ellátásától.

tags: #zsambeki #bolcsode #alaprajz

Népszerű bejegyzések: