16. kerületi ingatlan földhivatala
Az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi rendszerét 1973-tól alakították ki, amikor a telekkönyv és az állami földnyilvántartást összevonásával létrehozták az egységes ingatlan-nyilvántartást. Korábban Magyarországon az ingatlanokra és földekre két külön nyilvántartást vezettek, a bíróság vezette a telekkönyvet, amely a forgalomképes és megterhelhető (telek, lakás, üdülő, stb.) ingatlanokat tartalmazta, míg a földhivatalok az állami földnyilvántartást vezették, amelyben főként a külterületi földekkel kapcsolatos adatokat rögzítettek. Az ingatlan-nyilvántartás vezetését jelenleg a földhivatalok végzik.
A földhivatalok hivatalos elnevezése 2015. április 1. Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni (az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az egyes kerületek ingatlan-nyilvántartásának összevontan történő vezetését) [1997. évi CXLI. tv. 10. §].
Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat döntően a 2013. évi V. törvényben (Ptk.), az 1997. évi CXLI. törvényben (Inytv.) és a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. - központi szerve: a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a FÖMI központi szerv, melyet mint központi hivatalt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter irányít) [373/2014. (XII. 31.) Korm. rend. 1-3. - másodfokon a kormányhivatal látja el [373/2014. (XII. 31.) Korm. rend. 9. - - a bíróságok, ügyészségek, helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához biztosítja az ingatlan-nyilvántartás tartalmának megismerését [373/2014. (XII. 31.) Korm. rend. 9. § (1) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 57. §, 66. - a járási hivatal határozata elleni fellebbezés elbírálása (helybenhagyja, megváltoztatja a megtámadott határozatot, vagy megsemmisíti és a járási hivatalt új eljárásra utasítja) [373/2014. (XII. 31.) Korm. rend. 17.
A 373/2014. (XII. 31.) Korm. rend. 1. melléklete határozza meg azt, hogy melyik járási hivatal illetékes egy adott ügyben. - Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala illetékessége: Budapest I., II., III., VIII., IX., X., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerületek. - Budapest Főváros Kormányhivatala XIV. Kerületi Hivatala illetékessége: Budapest IV., V., VI., VII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII. kerületek. A főváros földhivatalok 2015. április 1-jével teljes körűen az ingatlan-nyilvántartás állami keretben való kezelésébe kerültek, és az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan, amelynek saját helyrajzi száma van. A beadványok feldolgozásának ideje tovább rövidülhet, ehhez azonban az szükséges, hogy a kérelmeket a földhivatali telephelyre vagy postafiók címre juttassák el és az eljárási díjat a kérelem előterjesztésekor fizessék meg. Soron kívüli ügyintézésre irányuló kérelem az alapul szolgáló kérelemmel egyidejűleg terjeszthető elő.
Az állami ingatlan-nyilvántartási rendszer alapelvei között kiemelendő, hogy az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisából, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint az okirattárból és az analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisából áll. Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni. Ebben a számítógépes rendszerében őrizik meg a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető adatbázis. Az állami földmérési alaptérképi adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező alapja.
Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá. Az alapponthálózatok pontjai meghatározottak a vonatkozó jogszabályok szerint (2012. évi XLVI. tv. 10. §, 11.). Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlant, a társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészeket, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.
Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza. Az elérhető címjegyzék alapján több budapesti kerületi földhivatal működött, például Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala és XIV. Kerületi Hivatala, amelyek illetékességi területei között meghatározott kerületek tartoznak. Levelezési címek és földhivatali vezetők nevei is megjelennek a hivatalos jegyzékben, és a beadványok feldolgozásának ideje folyamatosan törekedett a gyorsításra, valamint a soron kívüli ügyintézés lehetősége is adott.

Hogyan indítsunk vállalkozást Magyarországon 2025-ben – A legegyszerűbb EU-s alapítás külföldiek számára
- Az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan, amelynek saját helyrajzi száma van.
- A beadványok feldolgozásának ideje várhatóan tovább rövidülhet a hatékonyabb kézbesítés és díjfizetés miatt.
- A fővárosi kerületek földhivatali feladatainak összevonása és részleges felügyelete 2015-ben történt.
- A telekkönyv és a földnyilvántartás egyesítése az egységes ingatlan-nyilvántartás létrehozásakor történt 1973-ban.
- A 373/2014. (XII. 31.) Korm. rend. meghatározta a járási hivatalok illetékességét egy adott ügyben.
- A 1997. évi CXLI. törvény, az 2013. évi V. törvény és a 109/1999. (XII.) Korm. rendelet adja meg az ingatlan-nyilvántartás fő vonalait.
Az állami ingatlan-nyilvántartási rendszer célja a tulajdonjogok és jogi tények áttekinthetőségének biztosítása, valamint az adatok hozzáférhetőségének javítása a bíróságok, ügyészek, helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok számára.
tags: #16 #keruleti #ingatlan #foldhivatal
