A fizetési meghagyásos eljárás illetékmentessége és illetékszabályai
A polgári peres eljárás megindításának feltétele az illeték megfizetése.
Az illeték általános mértéke
A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
Ha az eljárás tárgyának értéke a fentiek szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja a következők szerint alakul:
- a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
- a törvényszék előtt:
- első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint;
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint;
- az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;
- a Kúria előtt:
- fellebbezési eljárásban 500 000 forint;
- felülvizsgálati és jogegységi panasz eljárásban 700 000 forint.
Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke az illetékalap után - ha az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény másként nem rendelkezik - peres eljárásban a következőképpen alakul:
- a) 300.000 forintig 18.000 forint;
- b) 300.001-3.000.000 forintig 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a;
- c) 3.000.001-10.000.000 forintig 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a;
- d) 10.000.001-30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a;
- e) 30.000.001-50.000.000 forintig 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a;
- f) 50.000.001-100.000.000 forintig 2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a;
- g) 100.000.001-250.000.000 forintig 4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2%-a;
- h) 250.000.001-500.000.000 forintig 7.039.500 forint és a 250.000.000 forint feletti rész 0,5%-a;
- i) 500.000.001 forint felett 8.289.500 forint és az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a.
Továbbá, az illeték megfizetésére a következő esetekben kerül sor:
- bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;
- egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
- a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint;
- a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
- a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;
- egyéb nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes eljárás kivételével - az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint.
Ha a peres eljárásban a követelés lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos, és a pertárgyérték 10.000.001-250.000.000 forint közötti, a peres eljárásban fizetendő illeték mértékére vonatkozó szabályok d)-g) pontjaiban megállapított illeték 50%-át, de legalább 489.500 forintot kell megfizetni.
Ha a követelésnek csak egy része kapcsolatos lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal, az illetéket e követelésrész tekintetében külön kell megállapítani, és az illeték megállapítása során a (1a) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.
Az egyszerűsített polgári perben az illeték a peres eljárásban fizetendő illeték mértékére vonatkozó szabályok alapján megállapított illeték 70%-a, de legalább 18 000 forint.
Ha az egyes nemperes eljárás (pl.: fizetési meghagyás) ellentmondás folytán vagy más okból perré alakul, akkor az illetéket ki kell egészíteni.
Itv. 42. § (2): Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul - ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja -, az (1a) és (1b) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapított, az (1) bekezdés a) pontja szerinti mértékű illetéket kell fizetni, amelybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani.
Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.
Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.
Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.
Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye.
Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.
Tételes illetékek
- A házassági bontóper illetéke 30 000 forint. A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.
- A munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 10 000 forint.
- A csődeljárás, a felszámolási eljárás, továbbá a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint.
Fizetési meghagyásos eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) a közjegyző hatáskörébe tartozó egyszerűsített polgári nemperes eljárás. Ez azt jelenti, hogy ha Önnek tartozása van és a pénzügyi intézmény felmondja a szerződést, akkor az Önnel szemben fennálló követelés behajtása érdekében egy olyan eljárást kezdeményezhet, amelynek során nincs tárgyalás.
Amennyiben megtagadja az átvételt, úgy a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek veszik a fizetési meghagyást.
Amennyiben részben, vagy egészben nem ért egyet a fizetési meghagyásban foglaltakkal, úgy a kézbesítés utáni naptól számított 15 naptári napon belül a közjegyzőnél írásban vagy szóban ellentmondással élhet. Az ellentmondást akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha a határidő utolsó napján, tehát a 15. naptári napon postára adja. Az ellentmondásból világosan ki kell derülnie, hogy nem ért egyet a fizetési meghagyással, vagy annak valamely részével. Nem kell semmit indokolnia, sem bizonyítania, arra majd a bírósági eljárásban kerül sor.
Ne feledje! Amennyiben fizetési meghagyást kapott, legyen figyelemmel a kézbesítési dátumra! A kézhezvételtől számítva 15 napon belül élhet ellentmondással vagy kérhet halasztást, illetve részletfizetést!
Az eljárás az ellentmondást érintő rész(ek)ben átalakul perré. A bizonyítás elsődlegesen a pénzügyi intézményt terheli, a követelés jogosságát a pénzügyi intézménynek kell alátámasztani. A perköltséget a perveszteség arányában minden esetben a pervesztes félnek kell fizetnie, akár bíróság előtt, akár bíróságon kívül merült fel.
A kézbesítési naptól számított 15 naptári napon belül (legkésőbb a 15. naptári napon) halasztást, vagy részletfizetést kérhet, amelyet részletesen indokolnia kell. Amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátására jelzálog alapú hitellel kapcsolatban került sor, és fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, ebben az esetben lehetősége van a magáncsőd intézményét választani.
Amennyiben a kibocsátásra nem jelzálog alapú hitel miatt került sor, a magáncsőd intézményébe való belépés lehetősége 2016-tól érhető el.
Halasztási vagy részletfizetési kérelme esetén a kérelem díjköteles, melynek mértéke a főkövetelés 1%-a, de minimum 8 000 Ft és maximum 15 000 Ft. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.
A fizetési meghagyásnak a jogerős ítélettel egyenértékű hatálya van, ezért végrehajtható. Igen, a pénzügyi intézmény a követelését végrehajtás útján érvényesítheti.
Abban az esetben, ha utóbb jut tudomására olyan tény, vagy bizonyíték, ami per esetén kedvezőbb döntést eredményezett volna, akkor perújítást kezdeményezhet a jogerős fizetési meghagyás ellen, ha azonban a fizetési meghagyással szembeni tényeket, bizonyítékokat előterjeszthette volna az ellentmondásban (önhibájából nem érvényesítette jogorvoslati lehetőségét), akkor nem élhet perújítási kérelemmel. Ezt a kérelmet annál a bíróságnál kell benyújtania, amelyik ellentmondás esetén elsőfokú bíróságként az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.
Ha valaki tartozik Önnek, a fizetési meghagyásos eljárás (FMH) a leggyorsabb, legegyszerűbb jogi eszköz a pénzkövetelés érvényesítésére: közjegyző előtt, online, bírósági per nélkül indul, és ha nincs vita, rövid időn belül végrehajtható határozat születik.
- Határidő a kötelezettnek: a kézbesítéstől számított 15 nap az ellentmondásra.
- Díj: a kérelem 3% eljárási díjjal indul, min. 12 000 Ft, max. 300 000 Ft (több fél esetén speciális minimumszabályok érvényesek).
- Eljárási díj: a követelés 3%-a, min. 12 000 Ft, max. 300 000 Ft.
- Kiegészítő költségek: kérhető pl.
Illetékmentességek
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) az "Első rész Általános rendelkezések I. fejezet"-ben meghatározza, hogy öröklés esetén (1.§ (1) bekezdés) vagyonszerzési illetéket kell fizetni, és a "Második rész Vagyonszerzési illetékek II. fejezet"-ben szabályozott az öröklési illetékezés.
Az Itv. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni.
Az Itv. 5. § (1) bekezdése részletezi a teljes személyes illetékmentességben részesülőket, többek között:
- a Magyar Állam,
- a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
- a költségvetési szerv,
- az egyesület, a köztestület,
- az egyházi jogi személy,
- az alapítvány,
- a vízgazdálkodási társulat,
- az egészségbiztosítási szerv, a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
- a Magyar Nemzeti Bank,
- az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és kapcsolódó szervezetei,
- a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
- a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
- az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei,
- a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,
- a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,
- az Országos Betétbiztosítási Alap,
- a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap.
Az Itv. 6. § (1) bekezdése szerint nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
Az öröklési illeték alól mentes többek között:
- a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
- a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
- az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;
- az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része.
- az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjeményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés;
- a lakóház építésére alkalmas telektulajdonának (tulajdoni hányadának), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogának az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít.
Az ajándékozási illeték alól mentes többek között:
- a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése;
- a lakóház építésére alkalmas telektulajdonának (tulajdoni hányadának), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít.
- lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;
- a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;
- az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
- a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
- termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként;
- közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék;
- jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás;
- a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól.
Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni.
Ha az öröklő másnak ingyen átengedi a hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet.
Ha az ingatlan és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni.
Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni.
A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének megfelelő.
A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét.
Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni.
Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a megajándékozott köteles igazolni.
A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell.
Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti az öröklési illetéket.
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint számított értéke közötti különbözet.
Az öröklési illeték alól mentes az a vagyonszerzés, amely tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra történik.
A lakásépítésre alkalmas telektulajdon öröklése esetén az illetékmentesség feltétele, hogy az örökös az ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat építsen.
Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából.
Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha a határidőn belül jogerős vagy végleges használatbavételi engedélyt adtak ki, vagy a használatbavételt tudomásul vették.
Amennyiben a vagyonszerző több telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása, egyesülése, szétválása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti.
Ha a magánszemély vagyonszerző a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény rendelkezései szerint bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezést kezdeményezett és az említett eljárások időszaka alatt a lakóház építésére alkalmas telektulajdont értékesítik, akkor a lakóház felépítésére nyitva álló határidő meghosszabbodik.
Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak, vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól.
A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg.
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban az őstermelők családi gazdasága tagjaként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét kell megfizetni.
Az ajándékozási illeték alól mentes többek között a termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként.
FIGYELEM! Ez a tájékoztató nem teljes körű és nem tartalmaz minden egyes konkrét esetre alkalmazható eligazítást.
tags: #fizetesi #meghagyas #eljarasi #illetek #mentesseg