Építési engedély: Tudnivalók 1920-ban épült ingatlanokhoz

Az építési engedély egy olyan hatósági engedély, amely felhatalmaz egy természetes vagy jogi személyt az engedélyben meghatározott építészeti feladat elvégzésére. Minden olyan építkezés esetén szükséges, amelyet a vonatkozó jogszabályok meghatároznak.

Az építési engedélyezés jogi háttere összetett, és az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet rendelkezik. A törvény többféle eljárási módot tárgyal, beleértve az egyszerű bejelentési eljárást, az építési engedélyezési eljárást és az összevont telepítési eljárást (speciális esetekben).

Látható, hogy az építési engedély köteles építmények tehát alapvetően két csoportra oszlanak az építési engedély jellege szerint: normál építési engedélyhez és egyszerűsített bejelentéshez kötött építményekre. Az építési eljárások rendszeresen módosulnak, beleértve a bejelentéshez kötött tevékenységek kiterjesztését is. Az építési engedély nélküli építmények listája is többször megváltozott, így például a 300 m2 alatti összes hasznos alapterülettel rendelkező lakóépületekre csak az egyszerű bejelentési kötelezettség vonatkozik.

Az ügyintézés megkönnyítése érdekében az engedélyhez kötött építmények listáját jelentősen csökkentették, majd 2024-től már nem is tárgyalja a törvény, kizárólag az engedélyhez kötött építési tevékenységeket sorolja fel. Bárki kezdeményezheti az ügyintézési eljárást a Kormányablak hivatalos oldalán vagy az e-építési portál ÉTDR felületén.

Mikor szükséges építési engedély?

Ahhoz, hogy megállapítsd, a tervezett építészeti munka engedély köteles, vagy sem, az alábbi lista segítségedre lehet. Számos olyan építészeti tevékenysége van, amelyhez nem szükséges építési engedélyt kérni. Azokról az építészeti munkálatokról, amelyek nem engedélykötelesek, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében olvashatsz. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban található kivételek segíthetnek eligazodni.

Például a temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése nem engedélyköteles. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, szintén nem igényel építési engedélyt.

A fenti listában szereplő építészeti tevékenységekhez nem szükséges építési engedély kérelmet benyújtani.

Egyszerű bejelentéshez kötött épületek

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a lakóépületek, melyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Az egyszerű bejelentés egy olyan létesítési forma, amit a jogalkotó a lakóépületek építésére vezetett be. A lehetőségek fokozatosan bővültek, és az egyszerű bejelentés kötelezővé vált az építési tevékenységekhez.

Az e-napló készenlétbe helyezése és a dokumentumok feltöltése továbbra is a bejelentés folyamatának első lépései. Az építésügyi hatóság helyett az építésfelügyeleti hatóság lép be a bejelentési folyamatba ezekben az esetekben. Az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatja a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát, a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

A felügyelet kiadja a hatósági bizonyítványt az épület megépítésének tényéről. A tájékoztatás kiadására rendelkezésre álló ügyintézési határidő nyolc napra csökkent a korábbi tizenöt nap helyett, miután a bejelentés sokat egyszerűsödött. A bejelentés és a hatósági bizonyítvány iránti kérelem megkönnyítése érdekében az épületre elkészített energetikai tanúsítványt és az építési napló összesítő lapját már nem szükséges benyújtani. Az engedélyhez szükséges hatósági bizonyítvány megszerzésére akkor kerülhet sor, miután elkészült a 300 m2-nél nem nagyobb új lakóépület, illetve a meglévő lakóépületek bővítése. A bizonyítvány igazolja, hogy a használatbavétel hivatalosan megtörtént, és az épület a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősíthető.

Egyszerűsített építési engedélyhez kötött építmények

Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges, nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése, a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m2 összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú.

Továbbá ide tartozik az a)-c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése, a bejelentett építési tevékenységtől eltérő, az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató, az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy az épület telken belüli elhelyezkedését módosító építési tevékenység, vagy a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.

Normál építési engedélyhez kötött építmények

Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység kivételével építési engedély alapján végezhető az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését.

Továbbá engedélyköteles a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület meghaladja a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését. Engedély szükséges a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenységhez, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti.

A támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja, a közhasználatú fürdőmedence építése, az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését, a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése, a magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt, a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is, mind engedélykötelesek.

A lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen - a hőszigetelés kivételével - a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység, valamint a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát, telken belüli elhelyezkedését vagy szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenység szintén engedélyköteles.

Gyakran ismételt kérdések az építési engedély témájában

Ki jogosult az építési engedély kérelmének benyújtására?

Az építési engedély kérelmét benyújthatja a kérelmező (az építés megrendelője), az építés megrendelőjének meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője.

Milyen adatokra és dokumentumokra van szükség az építési engedély kérelmezéséhez?

Az építési engedély kérelem csak akkor lesz elfogadható, ha tartalmazza az alábbi adatokat. Ezek az adatok elektronikus adathordozón (pl. pendrive-on) vagy az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer) felületén keresztül is beadhatók.

A kérelem tárgya és leírása, valamint az engedélyezési eljárás típusa.
Az építkezéshez kapcsolódó további dokumentumok (részletes információk a Kormányablak weboldalán találhatók).
A mellékletek, melyeket a kérelemhez csatolni kell.
A kérelmező és/vagy képviselőjének azonosításához és elérhetőségeinek biztosításához szükséges adatok.
Az építési tevékenységgel érintett telek pontos címe és helyrajzi száma.
Az építési dokumentáció kézhezvételének módja a kérelmező részéről.
Szükség esetén az építés megrendelőjének meghatalmazása és aláírása.

A szükséges dokumentumok között szerepel a digitális építészeti és műszaki dokumentáció, ha szükséges, szakhatósági közreműködéshez szükséges dokumentumok, a településképet érintő változások esetén szükséges dokumentumok (pl. a települési önkormányzat polgármesterének írásbeli véleménye), valamint az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumok.

Mennyibe kerül az építési engedély?

Az építési engedély illetéke összetett. A két leggyakoribb illeték a következő:

Továbbépítési engedélyezési eljárás alapdíja 5 000 forint. Ez akkor fizetendő, ha meglévő ingatlant szeretnél átalakítani.
Új, egylakásos ingatlan építése esetén az illeték 20 000 forint.

Az építési engedély további illetékeiről részletesebb információk találhatók a Kormányablak tájékoztatójában.

Meddig érvényes az építési engedély?

Az építési engedély a végrehajthatóvá válástól számított három évig érvényes.

Van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapok építési engedélyt?

Igen, van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapod meg az építési engedélyt. Ehhez fordulhatsz a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz.

1920-ban épült ingatlanok speciális helyzete

Földmérő tevékenységem során elég gyakran előfordul, hogy az 1971-1980-as években épült házak nincsenek rajta a Földhivatali térképen. Van, hogy a hagyatéki tárgyaláson derül ki, hogy a szülők, nagyszülők leélték az életüket a családi házukban, de az még nincs rajta a földhivatali térképeken. Gyakran előfordul, hogy semmilyen terv dokumentáció, sem építési engedély nem lelhető fel.

Ha volt építési terv, záradékolt terv, építési engedély (akármilyen régi, gyűrött, megrongálódott, a lényeg, hogy megvan), építési napló összesítő lap, statisztikai adatlap (312/2012. XI. 08. Kormányrendelet 4. számú melléklet), építési szakértői nyilatkozat (191/2009. IX.15.) akkor lehetőség van az épület feltüntetésére. Amennyiben a fenti eljárások lezárultak, és az építményekre megvannak az Építési Hatóság által kiadott engedélyek, hivatalos okiratok, akkor lehet beadni ezeket és a Földmérő által készített változási vázrajzokat záradékolásra a Földhivatalba. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés a tulajdoni lapra történő bejegyzés a záradékolt vázrajz, és a beadott okiratok alapján történik.

Előfordulhat, hogy az építési hatóság nem engedélyezi az épületet utólag. Nem ad ki sem Használatbavétel tudomásulvételét okiratot, sem Fennmaradási engedélyt. Ennek az az egyik oka, hogy az építés kezdetétől többször változtak az építési előírások, építési jogszabályok. Ha ennek nem felel meg az épület, akkor lehet, hogy át kell építeni. Az építési hatóság nem bontat el épületet, ha már eltelt az építéstől a 10 év, és nem is büntet. Ingatlan eladáskor viszont feltétlenül szükséges lehet, hogy az épületek rajta legyenek a földhivatali térképen, térkép másolaton.

A vidéki otthonfelújítási támogatás keretében a legtöbb munkálathoz nem szükséges építési engedély vagy bejelentés. Ugyanakkor bizonyos esetekben mégis kell hatósági eljárást indítani. Ilyen lehet például közművek: új víz-, csatorna-, elektromos vagy gázhálózat bevezetése, vagy a meglévő hálózatod cseréje. Tető: A tető cseréje, felújítása, szigetelése - Nincs szükség engedélyre, ha az épület magassága nem változik. Melléképületek (nem lakás célú): Nyári konyha, mosókonyha, tároló felújítása.

Előtető építése: Az előtető amennyiben az épület homlokzatához kerül rögzítésre, nem építésügyi hatósági engedély köteles, illetve egyszerű bejelentés megtétele sem szükséges. Terasz, loggia, erkély, előtető építése, felújítása: Engedélyköteles, ha a terasz alapterülete meghaladja a 35 m2-t.

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy egy felújítási tevékenységhez szükséges-e engedély vagy bejelentés, érdemes felkeresni az ingatlan fekvése szerinti jegyzőt. Fontos megjegyezni, hogy ha olyan tevékenységet végeztünk, amely megváltoztatja az ingatlan alapterületét vagy kinézetét a térképen, akkor a változásokat át kell vezettetni az ingatlan-nyilvántartásban is.

Mely törvények fontosak az építési engedély ügyében?

Az építési engedély ügyében az alábbi kormányrendeletek fontosak:

281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet - Ez a rendelet tartalmazza azon építési tevékenységek listáját, melyekhez engedély vagy egyszerű bejelentés szükséges.
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet - Ez a rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységekről szól.

Ha szükséges, fordulj jogászhoz, aki segíthet a jogszabályok értelmezésében.

tags: #1920 #ban #epult #ingatlanra #epitesi #engedely