2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalap vagyonáról: alapelvek, működés és értékesítési eljárások
A 2024. június 1. napjától a Nemzeti földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) alapján a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter, az Agrárminisztérium (AM) gyakorolja. A törvény fő célja, hogy az állami vagyon - különösen a földvagyon - hatékony, költségtakarékos és értékmegőrző módon legyen hasznosítva, illetve ha szükséges, értékesítésre kerüljön.
A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás alapelvei
- A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) gyakorolja, hacsak törvény vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik.
- A földrészletek tulajdonjogának átruházására általánosan nyilvános pályázat vagy árverés útján kerül sor; kivételek azonban lehetnek meghatározott méret- és rendeltetés-körülmények esetén.
- A kincstári vagyon részét képező erdők és erdőkből származó vagyonelemek forgalomképtelenségét és védelmét részletezik az Erdőtörvény és a Nemzeti Erdővagyonra vonatkozó speciális rendelkezések.
- A földek értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos döntéseket több lépcsőben, értékbecsléstől kezdve a végső döntésig hozza meg az AM, a Birtokpolitikai Tanács és az érintett szervezetek bevonásával.
A Nfatv. 3. és 7-8. §-ai szabályozzák, hogy a földvagyon hasznosítása, értékesítése és a kapcsolódó tranzakciók során mely szervek és milyen feltételek szerint járhatnak el. A vagyon értékbecslésének elkészítése kötelező, és az eladási vagy felajánlási döntések a becslés érvényességi idején belül hozandók.
Értékesítés és kivételek
Az ingatlanok tulajdonjogának átruházására általában nyilvános pályázat vagy árverés útján kerül sor. A kivételek közé tartozhatnak a 10 hektár állami tulajdonú térmértéket meg nem haladó földrészletek, amelyekre nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető adásvételi szerződés. Emellett az erdőkre és erdő jellegű ingatlanokra vonatkozó rendelkezések erősen védelmi jellegűek, és forgalomképtelenséget is magukban foglalhatnak.

A 2025-i időszakban az AM-nak egységes értékesítési portfóliót kell fenntartania, és a beérkezett vételi ajánlatokról nyilvántartást vezetnie a folyamat gördülékenyebbsége érdekében. A beérkezett kérelmeket, értékelést, a terület értékét és a hatósági hozzájárulásokat a jogszabályok szerint ellenőrzik és döntéshozatali szintekre osztják fel.
Vásárlói feltételek és jogosultságok
- Magánszemélyek közül Magyarországon földművesnek minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg a föld tulajdonjogát a földforgalmi törvény szerint. Külföldi természetes személyek föld tulajdonjoga nem szerezhető meg, jogi személyek pedig csak földművelés céljára nyújthatnak be kérelmet, és csak meghatározott területekre vonatkozóan.
- A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy csak az adott földterület nagyságától és a szerzésre vonatkozó feltételektől függően nyújthat be kérelmet.
- A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga csak akkor ruházható át, ha a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, és a kérelmező beszerez minden szükséges hozzájáruló nyilatkozatot.

Értékbecslés és végső döntés
Az értékesítés vagy felajánlás megalapozásához el kell végeztetni az érintett ingatlan forgalmi értékbecslését. Az eladásra vagy felajánlásra vonatkozó döntést csak az értékbecslés elkészültét követően lehet meghozni. Az értékbecslésben meghatározott forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket nem lehet megállapítani. A végső döntést az AM hozza meg, kivételes esetekben a Birtokpolitikai Tanács jogosult, ha a jogügylet értéke meghaladja a meghatározott küszöbértékeket.
Adózás és közérdekek
A földalap értékesítésével kapcsolatos adózási és jogi kérdéseket szigorúan szabályozza az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, és a közérdekből nyilvános adatok köre bekerül a kötelező adatszolgáltatásba. A közérdekű adatok nyilvánossága az adatvédelmi és közhatalmi követelmények mellett zajlik.
tags: #2010 #evi #lxxxvii #torveny #a #nemzeti
Népszerű bejegyzések:
- Zugló: eladó garázsok és teremgarázs beállók – részletes lista
- Balatonfüredi Blaha Lujza-villáról szóló részletek és történet
- Illetékek könyvelése Magyarországon avagy gyakorlatban használható útmutató
- Kié a föld és milyen jogokat teremt a víziközmű-szolgáltatás tulajdonjoga?
- Mit érdemes tudni az Alfa közvetítői díjairól
