2011-ben a szántó hektáronkénti forgalmi értéke és összehasonlító trendek Magyarországon
Az alábbi cikk a 2011-ben és közelítő időszakokban megfigyelt termőföldárak és forgalmi értékek alakulását elemzi, különös tekintettel a szántó hektáronkénti átlagára, bérleti díjakra és a régiók közötti különbségekre. A rendelkezésre álló adatok elsődleges forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Agrotax Kft. termőföldpiaci elemzései.
Az átlagos szántóár 2009-2018 között: jelentős drágulási trend
2009-ben egy hektár szántó átlagára 491 200 Ft, 2014-ben már 939 200 Ft, 2016-ban 1 302 400 Ft, 2018-ban pedig 1 486 700 Ft volt. A szántóföldek átlagban tehát a háromszorosára drágultak. (Forrás: KSH STADAT és MTI összefoglalók.)
Az árak növekedését a földterületek forgalmának dinamikája is kísérte: Csatlakozó megfigyelések szerint 2018-ban megközelítőleg ugyanannyi termőföld került forgalomba, mint az azt megelőző évben, és a forgalmi érték 9,8%-kal meghaladta a 2017. évi szintet a magasabb árak hatására.
Területek forgalma és megoszlása
A forgalmazott területek nagysága megyénként eltérő volt: Fejér megyében a terület nagysága nőtt a legnagyobb mértékben, míg Pest megyében a legnagyobb csökkenés figyelhető meg. Bács-Kiskun megyében forgalmazták a legtöbb termőföldet, 7800 hektárt, ezt követték Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék 7300 és 6100 hektárral. Az értékesített területek megoszlása a szántó arányát tükrözte minden megyében.
Régiók és fajlagos árak
A 2018-as adatok alapján az alföldi megyékben realizálódott a szántóértékesítés több mint a felét. A fajlagos árak országos szinten növekedtek, bár a régiók között jelentős eltérések mutatkoztak. A gyep, rét és legelő területek fajlagos árai Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon voltak a legmagasabbak, átlagosan 1,4-1,25 millió Ft/ha körül. A 2018-as évben a szántó átlagára országosan közelítette a 1,5 millió Ft/ha határt; azonban a konkrét ingatlanok minősége és fekvése alapján jelentős szélesedés volt a piacon.
Szántóár és vármegyei különbségek
A legdrágább szántóár 2018-ban Hajdú-Bihar megyében volt: átlagosan több mint 2 millió Ft/ha; Nógrádban pedig 736 ezer Ft/ha körül alakult az átlagár. A vármegyék közötti eltérések részben a termőföld minőségétől (aranykorona-értéktől) és a fekvéstől függenek, de a piacra kerülő földek minőségének változásai is nagy hatást gyakoroltak az árakra.
Foglalkoztatott művelési ágak és árak
A művelési ágak szerinti ársorrend szerint a gyümölcsösök és szőlők átlagára továbbra is a legmagasabb volt 2018-ban: szőlő 3,53-3,53 M Ft/ha vételár, gyümölcsös 3,17 M Ft/ha vételár, míg a szántó átlagára körülbelül 2,39 M Ft/ha volt. A gyep és az erdő ezzel szemben alacsonyabb értékekkel bírt, 1,28 M Ft/ha és 1,24 M Ft/ha átlagárakkal. A bérleti díjak is emelkedtek: szántó átlagos haszonbérleti díja 2024-ben 86 900 Ft/ha/év volt, ami 5,1%-os növekedés az előző évhez képest, miközben a vételárak szántóra vonatkozó részben 2,39-2,27 M Ft/ha közé estek vissza 2023-ról 2024-re.
Értékelési módszertan és a helyi piac
A helyben szokásos forgalmi érték számítása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által jóváhagyott módszertan alapján történik, az ügyletek adataiból. A korábbi indexalapú hozamszámítást felváltó módszertan szerint a forgalmi értéket most közvetlenül a helyi viszonyok alapján határozzák meg, a reprezentatív adatsorokból kiindulva. A kamara adatai és a KSH STADAT tábla alapján a 2024-es adatok szerint a szántó országos átlagára 2,39 M Ft/ha, bérleti díja pedig 86 900 Ft/ha/év körül mozog.
A földárak sajátosságai és szerepe az ölkező jövedelmekben
A földárak a helyi adottságok, a termőföld minősége (aranykorona-érték) és a megfigyelt piaci kínálat összetett eredőjeként alakulnak. A 25 aranykorona feletti területek átlagára általában magasabb volt, és a minőség erőteljesen befolyásolta az árszinteket. Ugyanakkor a 2016-2023 közötti időszakban a minőség hatása egyre differenciáltabbá vált, és a piacra kerülő alacsonyabb minőségű földek hatása az átlagárakra gyengébb volt a korábbi évekhez képest.
Népszerűsített jellemzők és döntési szempontok
- A 2018-as adatok szerint a legmagasabb szántóár Hajdú-Biharban volt, míg Nógrádban volt a legalacsonyabb.
- A forgalom egyik fontos tényezője a régiók közti különbségek mellett a föld minősége és a parcellák jogi szerkezete (tulajdonosi arányok) volt.
- A földbérleti díjak 2018-ban átlagosan 6,5%-kal haladták meg az előző évet, és a legnagyobb díjat Hajdú-Bihar és Tolna megyében fizették hektáronként, 75 500 Ft/ha/év körüli értéken.
Megjelenő trendek 2019-2024 között
Az 2019-es és 2023-as elemzések szerint a szántóárak és a forgalom összességében növekedést mutatott, az országos átlagár Népszerűen a közép-keleti régiókban maradt a legmagasabb, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon pedig alacsonyabb átlagárak figyelhetők meg. A 2023-as évben a földpiaci forgalom visszaemelkedett, és a 2024-es adatok szerint a szántó átlagára ismét 2,39 M Ft/ha köré emelkedett, a bérleti díjak pedig megközelítették a 87 ezer Ft/ha/év szintet.
Kedvezőek a terméskilátások a jelenlegi állapotfelmérések alapján
tags: #2011 #evben #szanto #hektaronkenti #forgalmi #erteke