Ásotthalom rendezési terv: helyi közösségi fejlesztés és védelem a településképen keresztül
Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és a helyi önkormányzatról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény feladatai alapján eljárva, a településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket érinti.
A rendelet célja a településképi szempontok érvényesítése, a műemléki és helyi védelmi területek védelme, valamint az építészeti és településtörténeti értékek megőrzése közben a fejlesztési igények összehangolása. Ennek keretében partnerségi egyeztetések zajlanak a Kormányhivatal, a helyi kamarák, a Nemzeti Park Igazgatóság és más érdekelt szervezetek bevonásával.
A rendelet legfontosabb fogalma és a helyi védelem engedélyezési eljárásai
Az 5/2019. (V.14.) önkormányzati rendelet módosítása és a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet előírásai alapján a településképi véleményezési eljárások a következő területeken zajlanak: minden olyan bejelentés vagy engedélyezési eljárás, amely a településképi követelményeknek való megfelelést érinti.
A településképi bejelentési eljárás központi elemei: a kérelem benyújtása az ÉTDR-en keresztül, a tervezett tevékenység helyét és a telek helyrajzi számát tartalmazó dokumentáció, valamint a műszaki tervrajzok értékelése a településképi követelményeknek megfelelően. Rendeltetési mód változásakor rendeltetéshoz igazolt dokumentációra van szükség, és a tulajdonos hozzájárulása is elengedhetetlen, ha a kérelmező nem kizárólagosan a tulajdonos.
A véleményezési eljárás lefolytatása során a polgármester a kérelmet és a mellékleteket megvizsgálja, és szükség szerint egyeztető egyeztetésekre kerül sor a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet és a 253/1997. (XII.2.) E rendelet keretei között.
Területi védelem alatt a műemléki környezet, a helyi és országos természetvédelmi területek érintett területeit értik, továbbá a NATURA 2000 jelöléseket és egyéb védett területeket. Helyi egyedi védett építménynek minősülnek az olyan épületek vagy részeik, melyek értékvizsgálat alapján jelentősek építészeti, településtörténeti, helytörténeti vagy művészeti szempontból.
Az anyagok megválasztása a tetőfedésnél és a külső burkolatoknál kötött: minden lakóépületre vonatkozóan meghatározott héjazati lehetőségek közé tartozik terrakotta, szürke cserépfedés, szürke palafedés, hagyományos nádfedés vagy korcolt fémlemez fedés; a megengedett anyagok egységét meg kell tartani, kivéve ha az eredeti állapotban más héjazat található. Az új beépítményeknek illeszkedniük kell a jellegzetes településképhez és a meglévő épületekhez.
Tervezési és kivitelezési követelmények a rendezési eszközökben
A tetőtér beépítésére és a természeti és táji adottságokra vonatkozó alábbi előírások relevánsak: a tető síkjában lévő tetőablakok és fénycsatornák megjelenése síkban engedélyezett, és egy épületen csak egyféle tetőablak vagy felépítmény alkalmazható. Az anyagválasztás és a megjelenés harmonizáljon a településképi követelményekkel, a meglévő szerkezetek és a környezet összhangja érdekében.
- Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységét kell megőrizni, és az adott területen leggyakoribb fafajtát telepíteni.
- Utcafásításra javasolt fafajták: nagylevelű hárs, ostorfa, japánakác.
- Parkoló-fásításra ajánlott fafajok: magas kőris, csörgőfa, korai juhar.
Beépítések és közművek
Az építkezések során közmű-létesítmények és csatlakozási berendezések elhelyezése az utcai homlokzatokra korlátozva van, különösen előkert nélküli beépítés esetén. Tetőhéjazatok és -felépítmények részletes szabályait a helyi rendelet határozza meg, figyelembe véve az 1-4 kategóriákat és a megkövetelt héjazatokat.
Az ingatlanonként legfeljebb 4,5 m széles kaputorony beépítését lehet elrendelni, az épület jellegzetes megjelenésének megőrzésével és a településképi összhang fenntartásával.
Partnerek és egyeztetések
Az egyeztetést a Kormányhivatal, a Csongrád Megyei Építész Kamara, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda és a helyi civil szervezetek bevonásával végzik. A partnerségi egyeztetés részleteit és a vélemények összegzését a polgármesteri hivatal közvetíti, és szükség esetén javaslatot tesz a képviselő-testület elé.
A polgármester az építésügyi engedélyezési eljárásokkal egyidejűleg vagy azokat megelőzően véleményezi a településképi bejelentéseket és a rendezési eszközöket, meghatározza a bejelentési és engedélykérelmek tartalmi követelményeit, és az összegyűjtött észrevételek alapján indokolja meg a határozatokat.
Írásbeliség és elektronikus alapú bejelentések
Az elektronikus benyújtás, a TERP (ÉTDR) használata és a részletes, léptékkel megfogalmazott dokumentáció elvárása hozzájárul a gyorsabb és átláthatóbb eljárásokhoz. A műszaki tervrajzok csak az adott ügy elbírálásához szükséges és értelmezhető méretben legyenek benyújtva, és szükség szerint mellékletként csatolható a rendezési tervrendhez igazodó dokumentáció.
Eljárási keretek és költségek
A településképi véleményezési eljárás és a hozzá kapcsolódó bírságok összegei meghatározottak, és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerint döntenek. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén településképi kötelezési eljárást és bírságot lehet kiszabni, melynek összegét a jogi keretek határozzák meg.
Jövőbeli feladatok és határidők
A rendelet hatálybalépése 2026-ban történt, és a 2027. július 1-ig terjedő időszakon belül a településrendezési eszközök módosításait és a településképi követelmények összhangját folyamatosan figyelemmel kísérik, és a lakosság véleményét összegyűjtik, értékelik. A településrészek problémáira javaslatokat dolgoznak ki a helyi problémák megoldására.
Az együttműködés erősítése érdekében a településfejlesztési koncepció és a helyi rendezési eszközök módosításával biztosítják a település fenntartható fejlődését és a hagyományos településkép megőrzését egyidejűleg.
| Eljárás | Minimális követelmény | Beadvány módja |
|---|---|---|
| Településképi bejelentés | Műszaki tervrajz és kérelem | ÉTDR és papír/ elektronikus beadvány |
| Véleményezési eljárás | Építészeti-műszaki dokumentáció | Digitális benyújtás |
Az egyeztetések és a vélemények összegzése során a helyi érdekeket figyelembe véve történik a döntés, és a meghatározott jogi keretek között a határidőket igyekeznek tartani. A településképi rendelet 2026-tól hosszú távon irányítja Ásotthalom fejlődését, megőrizve a helyi értékeket és biztosítva a fenntartható város- és falukép kialakítását.
tags: #asotthalom #rendezesi #terv