Nagy Andrea képviselő és a terézvárosi Airbnb-tilalom: Harc a lakóhelyi békéért
Nem lehet rövid távon kiadni a terézvárosi lakásokat 2026. január elsejétől, az erről szóló rendeletet ma fogadta el a VI. kerület képviselő-testülete - közölte csütörtökön a Terézvárosi Önkormányzat.
Azt írják, a döntést az Országgyűlés felhatalmazása alapján ügydöntő szavazáson hozták meg a kerület lakói. A szavazáson egyedül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselője szavazott nemmel, a Fidesz-KDNP és a HAFE képviselője nemmel szavazott.
A szavazáson végül 6083 terézvárosi voksolt (a szavazásra jogosultak 20,52 százaléka), közülük 3265-en, azaz 54 százalék szavazott igennel, 2818-an pedig nemmel. Ezen felhatalmazás alapján alkotott rendeletet az önkormányzat, amelyet csütörtökön a képviselő-testületi ülésen el is fogadtak.
A kerületi önkormányzat a közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel Terézváros lett az egyetlen olyan hazai önkormányzat, amely felhatalmazásával élve mert fellépni és intézkedéseket hozni saját lakói és a lakhatási válság csökkentése érdekében a piaci érdekekkel szemben.
Azt is hozzátették: a terézvárosiaknak többet ér otthonuk békéje, mint a kerület büdzséjéből kieső bevétel, és fontos számukra, hogy a kerület visszaszerezze lakójellegét.
Soproni Tamás momentumos polgármester azt mondta: ,,Fontosnak tartom, hogy a változtatás csak 2026. január 1-jén lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni. Időközben napvilágot látott a kormány terve is, amely inkább látszatintézkedés, mint beígért szigorítás, hiszen nem ad választ az együttélési konfliktusokra, a fekete szálláskiadásra, számos kiskaput rejt, és az adóemelés mértékében sincs semmi visszatartó, ha valaki ismeri a piacban rejlő bevételi lehetőségeket.”
A polgármester arra utalt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tíz napja felvázolt egy tervet, hogyan szabályoznák az Airbnb-t. Eszerint 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó - amely összegét tekintve hét éve változatlan - Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedne; emellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a portfolio.hu-n megjelent cikkében azt írta, időszerű a magánszálláshelyek adózásának felülvizsgálata. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a múlt év végén Budapesten már meghaladta az Airbnb típusú rövid távú lakáskiadás piacán elérhető szobák száma a szállodai szobákéit, és az Airbnb-vendégéjszakák 78 százaléka az V., VI., VII. és VIII. kerületre esett.
Spanyolországban többször is volt már tüntetés a turizmushoz köthető lakhatási válság miatt, és meg is lett a hatása.
A lakáskiadással foglalkozók egyesületei (Magyar Apartmankiadók Egyesülete, Felelős Szálláskiadók Szövetsége) ugyanakkor nincsenek megelégedve: szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben arról írtak, hogy álláspontjuk szerint több szabálytalanság is zajlott terézvárosi szavazás körül, helyette szerintük a Medián ellentétes eredményű közvélemény-kutatása relevánsabb lenne.
Emellett azt is szóvá tették, hogy a 2026-os bevezetés nem jelent elég felkészülési időt, ugyanis több szállásfoglaló platformon is lehet már 2026. szeptember 30-ig is foglalni, többeknek van erre az évre is foglalása, a tiltással pedig káruk keletkezik, mert a szálláskiadó oldalak szabályzata szerint ha mégsem tudják elszállásolni a foglalással rendelkező vendégeiket, akkor saját költségen kell számukra szállást biztosítani. A közleményükben "százmilliós nagyságrendű csoportos kártérítési pereket" is kilátásba helyeztek a kerülettel szemben.
A közleményben azt is írták, hogy szerintük az itt megszálló turisták adták a terézvárosi vállalkozók forgalmának 40-90 százalékát, ráadásul a kormány intézkedései, az Airbnb-moratórium szerintük majd amúgy is a szálláshelyek csökkenéséhez fog vezetni.
A bizonytalan helyzet miatt több lakástulajdonos új lehetőségeket keres. Van, aki inkább hosszú távú bérlőknek adná ki a lakását, mások kereskedelmi szálláshellyé alakítanák.
A terézvárosi Airbnb-tilalom körül komoly jogi vita bontakozott ki. A kerület tavaly ősszel online szavazást indított, amelyen a résztvevők többsége támogatta a rövid távú lakáskiadás megszüntetését. A voksoláson 6083 kerületi lakos vett részt, ami a választásra jogosultak 20,52 százaléka. Az önkormányzat ezután döntött úgy, hogy 2026 januárjától nullára csökkenti a kiadható napok számát.
A tiltás ellen azonban fellépett a kormányhivatal, amely szerint a teljes korlátozás sérti a vállalkozás szabadságát. A Sára Botond vezette hivatal 2025 júliusában kezdeményezte a rendelet visszavonását, miután több szakmai szervezet, köztük a Magyar Apartmankiadók Egyesülete is panaszt tett.
Soproni Tamás polgármester ezzel szemben kijelentette, hogy az önkormányzat nem vonja vissza a rendeletet. Szerinte a 2020-ban elfogadott törvény egyértelmű felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy meghatározza a magánszálláshelyek működési napjainak számát, ami lehet akár nulla is. A kerület érvelése szerint a döntés indokolt, hiszen a lakásállomány 8 százaléka már Airbnb-ként működik, ami számos lakó számára okoz problémát.
A kormányhivatal szerint ugyanakkor a törvény indoklása nem engedi a teljes tiltást, csak az olyan korlátozásokat, amelyek mellett a vállalkozások továbbra is működhetnek. Az önkormányzat ezzel nem ért egyet, és kiemeli, hogy a szabályozás célja a lakhatási válság enyhítése és a lakók nyugalmának megőrzése.
Az ügy jelenleg a Kúria előtt van, amely már befogadta mindkét fél álláspontját. A döntés várhatóan még az idén megszülethet, így decemberre kiderülhet, hogy januártól engedélyezett lesz-e a rövid távú lakáskiadás Terézvárosban.
A Magyar Apartmankiadók Egyesülete szerint ugyanakkor az Airbnb-s lakások száma akkor is csökkenni fog Budapesten, ha a Kúria végül a tiltás ellen dönt. Ennek oka többek között az, hogy az állam jelentősen megemelte az átalányadót, a fenntartási költségek nőttek, az árak viszont nem emelkedtek, és 2027-ig új engedélyt sem lehet kiadni.
A bizonytalan helyzet miatt több lakástulajdonos új lehetőségeket keres. Van, aki inkább hosszú távú bérlőknek adná ki a lakását, mások kereskedelmi szálláshellyé alakítanák. A Király utcai Central Passage-ban például a 270 lakásból 239 működött eddig Airbnb-ként, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy szállodai besorolás alá mennek át, így recepciót és reggelit is biztosítanak.
A MAKE ugyanakkor hangsúlyozza, hogy sok kisebb lakás esetében ez a megoldás nem járható út. A szervezet szerint az önkormányzat ezzel is arra próbálja ösztönözni a tulajdonosokat, hogy hagyjanak fel a rövid távú kiadással.
Soproni Tamás ezzel kapcsolatban elmondta: a honlapon valóban tájékoztatják a szállásadást folytatókat, hogy a regisztrált ingatlanok után magasabb, négyzetméterenként 2950 forintos építményadót kell fizetni. Hangsúlyozta, hogy ezzel nem nehéz helyzetbe akarják hozni a tulajdonosokat, hanem segíteni nekik.
A polgármester hozzátette: ha a Kúria végül a kormányhivatal álláspontját fogadja el, az önkormányzat akkor is azon lesz, hogy érvényt szerezzen a terézvárosiak akaratának.
A Kúria döntése - mely konkrétan a Köf.5.023/2025/4. A jogi vita hátterében az állt, hogy a kormányhivatal szerint a teljes tiltás - azaz az éves kiadható napok számának nullában való meghatározása - sértheti a kereskedelmi törvény felhatalmazását és a vállalkozáshoz való jogot. Itt tartunk tehát jelenleg.
A VI. kerületben körülbelül 2700 olyan lakás volt, amelyet korábban rövid távú kiadásra használtak - ezek a lakások most jó részben kikerültek a piacra eladás vagy hosszú távú bérbeadás formájában - mondta Csendes-Kálmán Szilvia, a Columbus Ingatlan ügyvezető-tulajdonosa. Szerinte a hosszú távú bérleti piacra való áttérés nem hozott egyből „látható változást az év végéhez képest”, vagyis a kilakoltatások vagy hirtelen árcsökkenések nem jelentkeztek automatikusan. Úgy látja, hogy míg az eladási árak egyelőre nem csökkentek, a kereslet visszafogottabb, és ha „nem is csökken, nem is fog egy ideig nőni” a kerületben a lakások értéke.
A tiltás eddig nem alakította át drasztikusan a VI. kerület lakáspiacát a többi belvárosi kerülethez képest: nem jelent meg hirtelen tömeges kínálatnövekedés sem az eladó, sem a kiadó lakások piacán, a tulajdonosok többsége inkább kivárt - írja november végi felmérésében a zenga.hu. Az ingatlanhirdetési portál adatai szerint az eladó lakások száma ugyan valamivel jobban nőtt Terézvárosban, mint a környező kerületekben, de nem kiugró mértékben, miközben a kiadó lakások kínálata itt nőtt a legkevésbé, ami arra utal, hogy az airbnb-s tulajdonosok egyelőre nem álltak át tömegesen hosszú távú bérbeadásra, miközben az átlagos lakáshirdetési árak növekedése a VI. kerületben mérsékeltebb volt, mint például a szomszédos VII.
Közben a VII. Schumicky Balázs emlékeztet, hogy korábban szakmai szervezetek, köztük a Magyar Turisztikai Ügynökség és a kormány különböző szereplői ígéretet tettek arra, hogy nem engedik a rövid távú napok számát drasztikusan korlátozni, de ezek az ígéretek nem vezettek jogszabályi módosításhoz. - fogalmazott az elnök. a kormány vagy függessze fel a végrehajtást 2026.
Arra is emlékeztetett, hogy egy reprezentatív felmérés szerint a budapesti belvárosi lakosok többsége nem támogatja a teljes tiltást, és inkább a szigorítás bizonyos formáit tartja elképzelhetőnek - de nem a teljes kizárást. Az egyesület javaslata szerint a turizmusfejlesztési hozzájárulást 4 százalékról 8 százalékra kellene emelni, és az ebből származó többletbevételt célzottan lakhatási célokra kellene fordítani.
Airbnb rövidtávú kiadás 2024-es trendjei, bennfentes infók a piacról, befektetőknek.
A Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója 75 évesen hunyt el. Foglalkozott az ipolytarnóci ősállatokkal, a mecseki Komlosaurus-dinólábnyomokkal, és a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával is.
Életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László paleontológus és geológus, a földtudomány akadémiai doktora.
Kordos László neve a rudabányai ásatásokkal és az emberré válás korai szakaszának kutatásával forrt össze, munkássága nemzetközi figyelmet irányított a magyarországi őslénytani lelőhelyekre.
Pályafutása jelentős részét, 1974-től 2012-ig a Magyar Állami Földtani Intézetben töltötte, ahol évtizedeken át vezette a múzeumot és a könyvtárat, majd 2007 és 2010 között az intézmény igazgatója volt.
Pedagógusként is meghatározó szerepet játszott: 1975-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem külső előadójaként és a doktori iskola alapítójaként dolgozott, 1976-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékén, 1997-től a Szent István Egyetem Állatorvosi Karán, 2010-től pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán is tanított.
Több mint 600 szakmai publikáció szerzőjeként újonnan felfedezett őslényeket írt le, foglalkozott az ipolytarnóci ősállatokkal, a mecseki Komlosaurus-dinólábnyomokkal, valamint a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával. Ismeretterjesztő könyvek tucatjai is fűződnek a nevéhez, köztük az 1984-es Magyarország barlangjai, Az első ötven millió év, Az emberiség kezdetei vagy a Rudapithecus kutatás - Tények és mesék című kötetek.
Tudományos hírnevét a rudabányai felfedezések alapozták meg. 1971-től vett részt a világhírű Rudapithecus hungaricus, vagyis „Rudi” körüli ásatásokban, amelyeket 1978-tól már ő maga irányított. Nevéhez kötődik a „Gabi” névre keresztelt, 1999-ben megtalált, 10 millió éve kihalt emberszabású ősmajom leírása is. A rudabányai leletek hatalmas szenzációt keltettek, az ásatás éveken keresztül amerikai-kanadai-magyar együttműködésben folytatódott.
Szenvedélyesen beszélt a tudományról, ami megmutatkozott abban is, ahogyan a tanításhoz és a nyilvános szereplésekhez viszonyult. „Magam még ma is különös késztetést érzek, hogy emberek előtt szerepeljek. Nagyszerű érzés, amikor mondanivalóm értő fülekre talál, amikor az ifjaknak, doktoranduszoknak nyithatok távlatokat, miközben tőlük rengeteget tanulhatok” - nyilatkozta korábban.
Rendszeres szereplője volt rádió- és tévéműsoroknak, tagja volt a National Geographic Magyarország és a Természet Világa szerkesztőbizottságának.
Nagy Andrea képviselő és a terézvárosi Airbnb-tilalom: Harc a lakóhelyi békéért.
A döntés radikálisan átalakíthatja a rövid távú szálláshelyek piacát és a belvárosi ingatlanpiacot - de a hatások még bizonytalanok.
Magyarország legfelsőbb bírósága, a Kúria 2025 novemberében hozott döntésével elutasította a Budapest Főváros Kormányhivatala indítványát, amely a Terézváros önkormányzat 2026. január 1-től hatályos Airbnb-rendeletének törvényellenességét kérte volna megállapítani.
tags: #nagy #andrea #kozos #kepviselo #az #airbnbzes