3 eves osztatlan tana targyak: az osztatlan tanárképzés kettős szakpárjai és a felvételi kilátások
Az osztatlan tanárképzés különleges formája a felsőoktatási közoktatási rendszernek, amelyet egyetlen, megszakítás nélküli képzésben folytatnak, és végén két tantárgyból szereznek tanári diplomát. Ez az 10 féléves vagy hosszabb struktúra fontos tulajdonsága, hogy minden jelentkező két szakterületet választ - egy úgynevezett szakpárra jelentkezik, amelyet a későbbiekben is taníthatnak.
A szakpárok rendszere és lehetőségek
A tanárképzés meghatározott szakpár-összeállításokat tartalmaz, amelyeket a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. pontja sorol fel. Az adott felsőoktatási intézmény tanterve alapján folyik a képzés, amelyet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanárszakokra vonatkozó képzési és kimeneti követelményekkel összhangban határoz meg.
- Természettudomány-környezettan tanár szak kivételével minden osztatlan tanárképzés két szakos tekintetben zajlik. A megjelölt szakterületek a biológia, fizika, kémia és ezekhez kapcsolódó tantárgyak általános iskolában (7-8. évfolyam) és gimnáziumban is szerepet kapnak a 11. évfolyamon induló integrált megközelítésben.
- Az osztatlan tanárképzésen az alap- és szakképzettségek megléte mellett az alapképzési ismeretekből legalább 100 kreditet ismernek el a szakterületi ismeretek részeként. Ha a hallgató 2006 után kezdte meg a többciklusú képzést, további kreditek és együttműködések szükségesek a kettős kimenet eléréséhez, egyes esetekben 50 kreditet is el kell fogadni azzal, hogy a képzési idő legfeljebb 6 félév legyen.
Beiskolázás és felvételi feltételek
A felvételi feltételek között kiemelt szerepe van az idegen nyelvi területeknek: a tanári szakokra történő felvételhez általában B2 középfokú nyelvvizsga vagy annak megfelelő államilag elismert bizonyítvány szükséges, amelyet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 3. melléklete részletez.
Az idegennyelv-tudás igazolását és a külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok honosítását illetően a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet és a vonatkozó jogszabályok szerint történik a vizsgáztatás és a honosítás.
Gyakorlati képzés és az iskola világa
A közös képzési szakaszban és a gyakorlatok során a hallgatók megismerkednek a tanárnői munka különböző aspektusaival:
- Közösségi pedagógiai gyakorlat célja az elméleti kurzusok megismerése a gyakorlatban és az iskola világában, a hallgató a gyakorlat során összefüggő tanári tevékenységeket végez.
- Csoportos tanítási gyakorlat: a gyakorlóiskolában vezetőtanár irányításával történik, komplex önálló feladatokkal, a szaktárgy tanításának elsajátítása érdekében.
- Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat: a hallgató hosszabb időt tölt köznevelési intézményben, gyakorlóiskolában, mentorok felügyelete alatt tanít és a későbbi önfejlesztést megalapozó feladatokat végez. Az összefüggő gyakorlat a képzés utolsó évében történik, előfeltétele pedig minden előírt kurzus teljesítése.
A hosszabb képzési szakasz kihívásai
Vannak, akik szerint az 11 féléves képzések befejezési folyamata hasonlóan alakulhat, mint a 5+1 vagy 4+1 kombinációk esetében. A kérdés gyakorlati síkon az, hogy egyes szakokon a tantárgyakat 9-10. félévekben, őszi és tavaszi szemeszterekben kell-e meghirdetni. Ennek megoldatlansága hozzájárulhat a képzések ritkán előforduló vagy szinte „láthatatlan” állapotához, amikor az első helyen beadott jelentkezések száma alacsony, vagy egyáltalán nincs érdeklődés egy adott szakpár iránt.
Jelentkezések és érdeklődés a 2026-os felvételen
A 2026-os felvételi adatokból kiderül, hogy egyes szakpárokra több száz jelentkező jut, míg más, klasszikus párok mellett szokatlanul alacsony az érdeklődés. Például a gyógytestnevelő-testnevelőtanár szakpárra 345, az angol nyelv és kultúra-történelem tanár szakpárra 282 fő jelentkezett első helyen. Ugyanakkor olyan párok is akadnak, ahol az első helyes jelentkezők száma nem érte el a 20 főt, sőt néhány képzésre egyáltalán nem érkezett első helyes jelentkező.
- A kevésbé népszerű szakpárok között találhatók a biológia-kémiatanár (19 jelentkező), kémia-matematikatanár (12 jelentkező), földrajz-matematikatanár (16 jelentkező), könyvtáros-matematikatanár (8 jelentkező).
- Szinte üres képzések például fizika-földrajztanár (1 jelentkező), földrajz-kémiatanár (1 jelentkező), biológia-informatikatanár (1 jelentkező).
A két szakos osztatlan képzés lényege
Az osztatlan tanárképzés lényege, hogy a hallgatók két szakterületet választanak ki, és végén egy közös végzettséget szereznek mindkét tantárgyból. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a jövőben mindkét tantárgyat tanítsák. A jelentkezési számok szórása jól mutatja a párok között jelentkező jelentkezők arányát: egyes párok rendkívül népszerűek, míg több olyan képzés létezik, amelyre alig van érdeklődés.
Párhuzam a bemenő adatok és a jövőbeni lehetőségek között
A felvételi adatok azt mutatják, hogy vannak olyan párok, amelyekre az országosan összegzett diákok száma is alacsony, még akkor is, ha egyes párok első helyen vonzóak lehetnek. A ritkán jelentkezők közé tartozik például a fizika-kémiatanár vagy a fizika-informatikatanár, míg a szélesebb körű népszerűségű párok között van a gyógytestnevelő tanár és a nyelv- és kultúra-történelem tanár.
Tábla: példák és adatok a jelentkezésekről
| Szakpár | |
|---|---|
| gyógytestnevelő-tanár | 345 |
| angol nyelv és kultúra-történelem tanár | 282 |
| biológia-kémiatanár | 19 |
| kémia-matematikatanár | 12 |
| földrajz-matematikatanár | 16 |
| könyvtáros-matematikatanár | 8 |
| fizika-kémiatanár | 3 |
| fizika-informatikatanár | 3 |
| matematika-vizuális kultúra tanára | 6 |
| matematika-technika és tervezés tanára | 4 |
| fizika-földrajztanár | 1 |
A táblázat illusztrálja a diverzitást a jelentkezések megoszlásában, és rámutat, hogy bizonyos párok kiugróan népszerűek, míg mások rendkívül kevés érdeklődést vonzanak. Ezzel összhangban a képzés szerkezete és a pályaválasztási lehetőségek folyamatosan finomhangolás alatt állnak, hogy a piac igényeinek és a hallgatói érdeklődésnek megfeleljenek.
Rövid összefoglaló a jogszabályi alapokról és gyakorlati követelményekről
A tantárgyak képzése a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet szerint történik, amely a tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. A tantervek a felsőoktatási intézmények honlapjain találhatók. Osztatlan képzésen a szakterületi ismeretek részeként elismert kreditek eltérőek lehetnek, és a másik alapképzési szakhoz kapcsolódó kreditek elismerése is előfordulhat a hatályos jogszabályok szerint. A gyakorlatok során a hallgatók a gyakorlóiskolákban és köznevelési intézményekben szerzik meg szükséges tapasztalataikat, és a tananyag átadásának gyakorlati oldalát is elsajátítják.
tags: #3 #eves #osztatlan #tana #targyak