Harminckettesek tere: történet, építészet és közlekedés a Corvin-negyed szívében
A Harminckettesek tere Budapest VIII. kerületének egyik jellegzetes közterülete, amely a Csarnok negyed és a Corvin negyed határán terül el. A tér a Nagykörút mentén fekszik, a Baross utca és a Kis Stáció utca találkozásánál alakult ki, tulajdonképpen a József körút és Kisfaludy utca közti teresedés. 1933-ban nevezték el 32-es Honvéd Gyalogezred Emlékműve szobráról, amely a tér középpontjában áll. A tér létrejötte és környezete szorosan kapcsolódik a közlekedés fejlődéséhez és az akkori városrész átalakulásához.
Közlekedés és megközelíthetőség
Mivel a tér a Nagykörút mentén fekszik, a mindenkori körúti tömegközlekedés a tér felé irányuló közlekedést is ellátta. A 4-es és a 6-os villamosok mellett a Baross utcán közlekedő 9-es busz, a 72-es és a 83-as troli is áthalad a téren. Éjszaka a 6-os villamost az 909-es és a 923-as busz egészíti ki. Ezen felül a tér közvetlen közelében érhetők el a Metróvonalak is: M2-es Blaha Lujza tér, M3-as Corvin negyed, M4-es Rákóczi tér.
1970-es évekig vezető történeti folyamatok
A tér nevét a 32. Honvéd Gyalogezred Emlékműve adta meg, amely 1933-ban, Horthy Miklós jelenlétében leplezték le Szentgyörgyi István szobrászművész alkotását. A tér így nemcsak közlekedésbeni, hanem történeti-emlékművi központként is funkcionált a városrészben.
Építészeti örökség és a környék házai
A Harminckettesek tere környéke gazdag építészeti örökséggel bír. A tér 2. szám alatti épület Pollák Sándor háromemeletes bérháza, amelyet Heideberg és Jónás műépítészek terveztek, 1904-ben készült el. A ház belső udvaros elrendezésű, a földszinten üzletek, a pincében pedig műhelyek, raktárak és fáskamrák kaptak helyet. A 4, 5, 6 és 7-es számokkal jelzett lakások a különböző emeleteken összhangban alakultak ki, és később több lakásmegosztás történt, amely a mai napig nyomon követhető az épület tömbjeiben.
Az 1960-as évektől kezdve az épület-szerkezet felújítására és bővítésére került sor: az emeletráépítés ekkor vált jóváhagyottá, és az addigi 3-3-3 lakásrendszer öt lakásra bővült az új szinten. A földszinten a Vénus Mozgószínház működött 1937-től, amelyet előzőleg Lusztig Ödönné tulajdonában álló ingatlankörnyezet alakított ki. A környéken található cukrászda is fontos közösségi hely volt: a Záborszky cukrászda 1942-ben létesült a sarkon, majd 1943-ban a portál és a faipari vállalat bővítette a tevékenységet. A későbbi években is folyamatos átalakításokat végeztek, például 1953-ban a könyvtár helyiségeit, 1972-ben pedig a Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete építette át a Központi Könyvtár helyiségét.
Az épület további részletei
Az 1904-ben felépült háromemeletes ház később négyszintesre bővült az 1960-as években. Az épület külső homlokzata a földszinten öt ablakszárnnyal, a felsőbb szinteken pedig különböző motívumokkal tagolt. A külső vakolat felújítását követően a megjelenés egyszerű, mégis karakteres maradt: a homlokzat öt részre tagolt, az ablakok és erkélyek díszítésével. A földszinti boltrész és a középső rész architekturális elemei - oszlopok, erkélyek, rizalitok - jellemzik az épület karakterét.
A terület feltárásakor és a városrész fejlesztése során kiemelt szerep jutott a közlekedéshez kapcsolódó tervezési koncepcióknak. A tér az áthaladó forgalom és a lakók mindennapi közlekedésének összekötő pontja maradt, miközben a közterület funkciói - várakozás, sétálás, üzletek látogatása - integrálták a városközponti élményt.
Értékelés és napjaink
A Harminckettesek tere napjainkban is a Józsefváros központi, pezsgő részének számít. A tér és környéke több történeti réteget őriz: az eredeti utcaszerkezetet, a 20. századi épületeket, a kereskedelmi és kulturális funkciók emlékhelyeit, valamint a modern városfejlesztési kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a tér összefüggő, zöld, átsétálható központ legyen a kerületben. A fejlesztések során a nyilvános terek és közlekedési útvonalak integrált megújítása a fókuszban áll.
Korábbi és jelenlegi tervek - áttekintés
A Józsefvárosi Önkormányzat a Harminckettesek tér megújítását tervezi, amelynek keretében az OpenSpace Kft. tervezésében a tér funkcionális és esztétikai megújítása zajlik. A cél egy olyan központi tér létrehozása, amely egyszerre fogadja be a helyi lakosokat, az áthaladókat és a vásárlókat, miközben kapcsolódik a városközponthoz és közlekedési csomópontokhoz. A projekt részeként a tervezési koncepció hangsúlyt helyez a zöld felületek, a sétálható kiszolgáló területek és a közösségi terek integrálására.
| Épület | Építés | Fő funkciók |
|---|---|---|
| Baross utca 53. alatti bérház | 1904, 1960-as években bővítés | lakások, közösségi udvar, raktárak |
| Földszinti üzletek (korábban Vénus Mozgószínház és Záborszky cukrászda) | 1937-1940-es évek | üzletek, közösségi helyek, bemutatóterek |
| Központi Könyvtár környékei | 1972-ig átépítések | könyvtárhelyiségek, közösségi funkciók |
Az idei és jövőbeli tervek bemutatják, hogy a tér a városrész központi elemeként funkcionáljon, összekötő szerepet töltve be a lakosok bejáratai és a Nagykörút felé haladó közlekedési útvonalak között. A projektek során kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, a zöld felületek és a rekreációs területek bővítésére, valamint a közösségi funkciók erősítésére.
Népszerű bejegyzések:
- Szolgalmi jog és felszámolás: a kapcsolat részletei
- Ügyfélkapcsolat az OTP Netbank és MobilBank hibáinál – SMS-alapú kontrollok áttekintése
- Simon Cseperkalo ingatlan szemléletmód és tapasztalat
- 1 hektár dinnyehozama: magyar sárga és görögdinnye gazdasági kilátásai
- Előtér kihelyezése panellakásban: tervezési tippek és megvalósítás