Mennyi dinnye terem 1 hektáron? Magyar sárgadinnye és görögdinnye termésának gazdasága és trendjei

Mintegy 500 hektárnyi termőterületen nagyjából 20 ezer tonna magyar sárgadinnye betakarítása várható a napokban induló szedési időszakban - derül ki a legnagyobb hazai sárgadinnye-termelőnek számító Roszik Dinnye Kft.-nél rendezett sajtótájékoztatón.

A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra: a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a termelők megtették, így a növények és a termések is szépen fejlődnek a fóliasátrakban és a szabadban egyaránt. Az előrejelzések szerint idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül 20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható hazánkban - mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke.

Mind a termésbecslési adatok, mind a vetőmag-értékesítés adatai azt igazolják, hogy az elmúlt 3-4 évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon. Magyarországon jellemzően a sárgadinnye két típusának termesztése folyik: az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a maradékot a zöld húsú Galia teszi ki.

A tapasztalatok alapján a fogyasztók egyre jobban keresik - és hajlandóak is megvásárolni - a jobb minőségű, édesebb, zamatosabb sárgadinnyét. A sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termeljük, így az export tekintetében sokáig nem volt számottevő a forgalom, azonban 2015-ben 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre Romániában és Szlovákiában, az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóinak köréhez. Ez a szám azonban még mindig jóval kevesebb, mint görögdinnye esetében, vagy mint amennyi a környező országok igénye lenne.

A 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik. A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra: a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a termelők megtették, így a növények és a termések is szépen fejlődnek a fóliasátrakban és a szabadban egyaránt. A májusi, csapadékban gazdag időjárás miatt a növények fejlődése némileg lelassult, ami két hét csúszást eredményezett. A sárgadinnyeszezonunk hosszabb, mint amit a görögdinnyénél megszoktunk.

A görögdinnye terület- és termésadatai alapján a hazai piacokon az idei évre a szezon várhatóan hosszabb lesz, és a termés átlagos mennyisége a kilátások szerint 4500-5000 hektáron folyik. A magyar termelők 2900 hektárról mintegy 150 ezer tonna görögdinnyét szedhetnek le idén (cc. 50 t/ha). A kereslet és árak a nyár eseményeitől függenek, és a nagykereskedelmi árazásban is megfigyelhető a szezonális jellegzetesség: a nagybani árak júniusban-júliusban 400 forint körüli szintet értek el, majd fokozatosan mérséklődtek a piaci érés beindulásával.

Az exportpiacokon Lengyelország az egyik legjelentősebb vásárló, ahol jó árak alakulnak ki, és a piacok a magyar dinnyét keresik, bár az árak fajtától és mennyiségtől függenek. Az EU többi tagállamában szintén nő az érdeklődés a magyar dinnyék iránt, és a magyar agrárkollégák szerint a július elejétől számított hónapokban bővül a kínálat. A hazai dinnye legfőbb versenytársai az olasz, spanyol és görög dinnyék, ám a megnövekedett szállítási költségek és a korlátozott exportkapacitás visszaszorítják a távolabbi piacokra történő exportot, így a magyar dinnye visszanyerheti részben a piacait.

A hazai termesztés központja a Dolj megye Romániában található, ahol a Dăbuleni város adja a hazai dinnyetermés kb. 15 százalékát. Romániában 2017-hez képest a termőterület általános csökkenése figyelhető meg, miközben a dinnyetermelés hatékonysága növekszik a külföldi kereslet és a belföldi fogyasztás gyorsulásának hatására. A magyar sárgadinnye- és görögdinnye-termelés hosszú távú fenntartása érdekében növelni kell a hajtató felületeket és a fóliás termesztési technológiák elterjedését, mert ez növeli a termésbiztonságot és a hozamokat.

Az áruházláncok és a nagybani kereskedők közti együttműködés erősödik: a Tesco például hosszú távon csak hazai beszállítóktól érkező görögdinnyét vesz át, a Lidl pedig kizárólag magyart értékesít a szezonban. A SPAR is a helyi magyar görögdinnyét részesíti előnyben, és a hazai termelők szerint a magyar dinnyetermelés stabilizálódhat a hazai piaci igények kielégítésére és a külföldi piacok megtartására egyaránt.

Az időjárás szerepe kiemelkedő: a kánikulai periódusokban a kereslet nő, míg hűvös frontok idején jelentősen csökken az értékesítés. A hagyományos piacok telítődése és a szállítási költségek növekedése ellenére a piac nyitott a magyar dinnyére a kontinensen, és a helyi termelők innovációi, a fólia alatt és a fedett fóliasátrakban történő termesztés pedig hosszabb és stabilabb szezont ígér.

• Árukínálat és méretek: az áruházláncok a kisebb, 4-7 kilogrammos dinnyéket részesítik előnyben, míg a piacokon egyre gyakrabban jelennek meg nagyobb dinnyék felvágva vagy szeletelve.
• Fajtaválaszték: a magnélküli fekete héjú fajták fokozatosan terjednek (Style F1), a korai magvas Gambey F1 és a sötét csíkos Galander F1 pedig kiemelt jelentőséggel bír.
• Termőterület és hozam: a sárgadinnye területe a tavalyihoz hasonlóan 2600-3000 hektár között mozog, a görögdinnyéknél pedig 2600 hektár körüli területről várható a termésük.

Hogyan számolnak 1 hektáron belüli dinnyehozamot?

Kedvező körülmények között hektáronként 40 tonnás terméshozamuk lehet, ami alapján a 500 hektáron termelt sárgadinnye esetében körülbelül 20 000 tonna betakarítása várható hazánkban. A termelés költségei és a kezelt kockázatok figyelembevételével a gazdáknál általában 5-8 millió forintos bevételre számíthatunk egy-egy sikeresebb tősgazdában.

A magról történő termesztés és a fóliás, illetve fóliaalapú öntözés kombinációja növeli a hozambiztonságot és a természeti kockázatokat mérsékli. Az oltott palánták nagyobb terméshozamot és jobb lombborítást biztosítanak, ezáltal kedvezőbb a tövön tarthatóság és a pultállóság.

Összefoglaló a külföldi piacokról és hazai fogyasztásról

Az export piacokon a lengyel és a dél-kelet-európai országok kiemelten fontosak a magyar dinnye számára; a német és osztrák piacok is növekvő érdeklődést mutatnak. A hazai fogyasztás folyamatosan bővül, de a korábbi időszakokhoz képest a sárgadinnye fogyasztása még mindig elmarad a görögdinnyéétől. A melegebb nyarak és a kedvező árak az utóbbi években erőteljesen növelték a vásárlói kedvet a hazai dinnyék iránt, és a szezon rövid időtávjában tapasztalható hektikus ármozgások ellenére a gazdák bizakodóak a következő években is.

Az idei évben az időjárás szélsőségei és a munkaerőhiány egyaránt kockázatot jelentenek a termelők számára, ugyanakkor a fóliaalapú és öntözéses technológiák elterjedése hozzájárulhat a stabilabb terméshez és a hosszabb szezonhoz, amely lehetővé teszi a június-júliusától augusztus-szeptemberig tartó hazai piaci lefedettséget is.

A 2023-as szezonban a sárgadinnye területe várhatóan 2600 hektár körül alakul, míg a görögdinnyéknél 400 hektár sárgadinnye és 2600 hektár görögdinnye a becslés. A termesztés hatékonyságát egyre inkább a biotechnológiai fejlesztések és az oltott palánták széles körű használata növeli, amely lehetővé teszi a magasabb hozamokat és a stabilabb minőséget.

tags: #mennyi #dinnye #terem #1 #hektaron

Népszerű bejegyzések:

• Blaha Lujza tér és Népszínház utca sarok épületeinek múltja
• Tetőtéri háromszög tető modern megoldásokkal és helyettesítő alternatívák
• Újépítésű lakóingatlanok Soroksáron a Szent László út 104 környékén
• Közgyűlés előkészítése: jogi keretek és gyakorlati tippek
• Kötelezettségek kiürítésére vonatkozó jogérvényesítés a Dabas Járásbíróságán