46m2 alapterület Zugló terv – részletes bemutató a XIV. kerület történetéről és ingatlanállományáról
A kerületben számtalan vásárlási lehetőség közül választhatunk: SPAR, Árkád, Sugár, IKEA, ALDI, LIDL, CBA, TESCO áruházak és a Bosnyák téri piac. A pihenést szolgálja az egész évben nyitva tartó Széchenyi fürdő, Paskál strand és gyógyfürdők, valamint a Fővárosi Állat és Növénykert, amely a megújuló Városligetben található.
Zugló ingatlanállománya és jellemzői
A településen 72 438 lakóépület található, amelyekből 32 643 db 50 m² alatti, 35 398 db 50-99 m² alapterületű, 4 397 db pedig 100 m²-nél nagyobb. Egy lakás átlagos alapterülete 57 m². Összesen 63 018 épületben élnek ma életvitelszerűen, és 9 420 épületben nem élnek, tehát a nem lakott lakások aránya 13,0%. A magántulajdonban lévő lakások száma 68 421, önkormányzati tulajdonú lakás pedig 2 665 van. A lakásokat 55 076 esetben a tulajdonos használja, 6 489 esetben bérbe van adva, azaz 10,3% a bérlakás.
Városrészünk történelmi háttere
Budapest XIV. Zuglóról 1930-ban határoztak a XVIII. kerület részben; a Zugló név pedig 1950-ben vált hivatalossá, ahogyan a Nagy-Budapest létrejötte is mérvadó volt a kerület történetében. A kerület 14. kerületévé 1935. június 15-én alakult, előtte a 6., 7., és 10. kerülethez tartozott. A Thököly út és a Nagy Lajos király útja két fő útvonalként alakult ki Kiszuglón és Törökõrön. A terület középkori múltját tekintve Rákos mezeje nevű, erdő- és mocsaras vidék volt, ahol középkori országgyűléseket is tartottak 1286-tól 1540-ig; Hunyadi János is itt kapta meg kormányzói méltóságát 1445-ben.
A 19. századra a kerület városrészévé vált a terület a városligeti fejlesztésekkel és a nagyvárosi terjeszkedéssel. Herminamező története az 1842-es évre nyúlik vissza, amikor József nádor kápolnát emeltetett a halott leány emlékére, az 1843-as évben pedig már három nyaralószálló üzemelt Herminamezőn. A századforduló környékén a Millennium Földalatti Vasút egy szakaszának elkészülte is jelentős ipari és közlekedési hatást gyakorolt a kerületre. A 20. század elején indult be az iparosodás és a sugárirányú úthálózat megtervezése, mely mai napig meghatározza a közlekedési és beépítési mintákat.
Paradigma: fejlesztési és beépítési folyamatok a 20. században
1890 és 1900 között ugrásszerűen nőtt a kerület népessége, mivel ekkor népesítették be Nagyzugló, Kiszugló és Törökõr történetét. A közművek kiépítése lassú volt, ezért hosszú sétákra kényszerültek az ivóvízért és a közlekedésért. Kiszuglón két fő útvonal alakult ki: Thököly út és a Nagy Lajos király útja. A Kerületet 1935-ben hozták létre hivatalosan, a Zugló elnevezés pedig 1950-ben vált hivatalossá. A városligeti kiterjesztés és a kertvárosi jelleg megőrzése érdekében törekedtek a beépítés optimalizálására, a dán Larsen-Nielsen paneltechnológiával 1967-1978 között 12 422 lakás épült, köztük 777 öröklakás és 4894 szövetkezeti, 6751 tanácsi lakás.
A városközponti rész beépítésének előkészítése a keleti végállomásnál elindult, és a Rákosfalva területének bontását is végrehajtották 1966-ig; a bontás során 1500 lakás állapotát vették számba, ennek 15%-a jó állapotú, 32%-a még megfelelő, 55%-a bontandó volt. A panelépületek összesen 12 422 lakást adtak ki három ütemben. 1967 és 1978 között az épületek döntő többsége megépült, és azóta az építészeti környezet jellemző átalakulásának része lett a dán panelkonstrukció.
Előírások és rendeletek a városfejlesztésben
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata a környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvények alapján határoz a településkép és beépítés szabályairól. A rendelet részletesen meghatározza a beépítési övezeteket, a parkolási és közhasználatú területeket, a zöldfelületek és játszóterek arányait, a terepszint alatti és feletti beépítés megengedett mértékét, valamint a közterület-alakítási tervet. Emellett a 3. melléklet és a 16. § alapján meghatározzák a lakásalapú fejlesztések feltételeit, a beépítés módját és az övezeti előírások alkalmazását. A 33-38. paragrafus részletezi a közlekedési és lakossági igények összehangolását, például a parkolóhelyek számát és a közúti kapcsolatok kialakítását.
Együttműködés és településfejlesztés a jövőre
2025-ös évben a képviselő-testület döntött az új településfejlesztési terv és településrendezési terv megindításáról, amely a megváltozott jogszabályi környezethez igazodik. A tervezési folyamat kiemelt célja a lakosság bevonása: lakossági fórumok, partnerségi egyeztetések és nyilvános tájékoztatások valósulnak meg a tervezés különböző szakaszaiban. A tervezési folyamat során az önkormányzat ráirányítja a figyelmet az épített örökség állapotának és jövőbeni hasznosíthatóságának vizsgálatára, és lehetőséget biztosít a lakosság részvételére a vélemények és javaslatok benyújtására.
Az új rendeletek és építési szabályzat hatása a Zugló jövőjére
- A településfejlesztési terv a városfejlesztési célokat és a konkrét szabályozási kérdéseket egyidejűleg kezeli.
- A konzultáció és a közterület-alakítási terv alapján az engedélyek kiadásának feltételei részletesen meghatározásra kerülnek.
- A megvalósítás során figyelembe veszik az épített örökség állapotát, a lakosság részvételét és a nyilvános tájékoztatásokat.
tags: #46m2 #alapterulet #zuglo #terv