A Ludwig Múzeum és a Művészetek Palotája építészeti és múzeumi koncepciója
A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum Budapest egyik legfontosabb kortárs művészeti intézménye. A múzeum kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, jelentős magyar és nemzetközi képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. 2005. március 15-étől működik a Művészetek Palotájában, korszerű múzeumtechnológiai körülmények között.
A Művészetek Palotája (Müpa) Budapest és Magyarország vezető kulturális intézménye, amely egyesíti a legkorszerűbb színházi, muzeológiai, akusztikai technológiákat, otthont adva a legkülönfélébb művészeti ágaknak. A Müpa látványos épülettömbje több mint 10 000 m2 alapterületen áll a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél, a Nemzeti Színház szomszédságában, első pillérjeként az ezen a területen felépülő Millenniumi Kulturális Központnak.
Az épület terveinek kialakításakor a tervezők célja az volt, hogy az épület harmóniában legyen a természettel, a park részeként, de jól látható legyen a város felől is. Olyan helyet próbáltak meg tervezni, amely aktívan magába szívja és helyet foglal saját környezetében, mint egy nyitott platform. Az épületkontúrt egy háromszögben határozták meg, figyelembe véve a terület alakját és a helyszínen álló fákat. Ezen felül egy olyan belső udvart terveztek, amely szintén háromszög alakú azért, hogy még több fát óvhassanak meg, valamint azért is, hogy a belső terek alakítása is kedvező lehessen.
Összességében az új épület három erőteljesen lineáris megfogalmazású tömegből áll össze, amely az alsó részek nyitottsága által felkelti a látogatók kíváncsiságát, ugyanakkor nem gyűri le saját környezetét. A nyitottságot az üvegfalak, az egész épület viszonylag kis magassága (legfeljebb 20 méter) garantálná. Ezekben a részekben találhatóak a kávézók, az éttermek, teraszok, ahol az emberek élvezhetik a város és a park látványát. Különösképpen a II. és III. emeletek kiugróiban lehet olyan élményük, mintha a fák felett lebegnének szabadon.
A park karakterét figyelembe véve alkották meg a köztes tereket és a belső udvart, amely a lábakra állított lineáris tömegek által folyik egybe. Nem csak, hogy alig lehetne felismerni a park és a struktúra határát, de lehetőséget adna kültéri kiállítások és események megvalósítására, amelyet a múzeum szervez, kapcsolódva a kiállításokhoz. A belső udvar döntött füves földfelülete bár főleg parkbéli ülőhelyként használatos, akár nézőtérnek is tekinthető, például egy kertmozi részeként, amelyet a belső udvar fehér falfelületeire vetítenének.
A Ludwig Múzeum elhelyezése és története
A Ludwig Múzeum területe összesen 3300 m², a palota nyugati, Duna felé néző oldalán foglal el 4 szintet. Az épület külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a díszítőelemek szinte teljes hiánya és hatalmas üvegfelületek jellemzik. Belső terei tágasak, jól áttekinthetőek. A múzeum archívummal, szakkönyvtárral és múzeumpedagógiai műhellyel rendelkezik.
A múzeum először a Budavári Palota „A” épületében, a Magyar Nemzeti Galéria mellett, majd később attól szervezetileg független formában működött. 1991-ben nyílt meg a nagyközönség számára, állandó kiállításán a Ludwig Gyűjtemény leghíresebb darabjai szerepeltek, valamint a magyar művészektől és a környező országok művészeitől vásárolt új szerzemények.
A Ludwig házaspár, Peter és Irene Ludwig, 70 nemzetközi kortárs műtárgyat ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának, s további 96 kortárs műalkotást helyezett el tartós letét formájában. A megállapodás a Ludwig házaspár, az Magyar Nemzeti Galéria, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium között jött létre 1989-ben. A házaspár műgyűjtéssel az 1950-es években kezdett el foglalkozni. Ma a Picasso-gyűjtemény legnagyobb része a Museum Ludwigban, Kölnben található, de a többi általuk támogatott múzeum is kapott e gyűjteményből, a magyarországi megalapítandó Ludwig múzeum is kapott 3 késői Picasso-festményt és egy bikaviadal jeleneteivel díszített tányér-sorozatot.
A Ludwig Múzeum Könyvtára Magyarország legnagyobb nemzetközi anyaggal rendelkező kortárs művészeti szakkönyvtára, amelynek fő gyűjtőköre az 1945 utáni magyar és egyetemes művészet, különös tekintettel a kelet-közép-európai régió képzőművészetére. Az intézmény a kortárs művészeti múzeumpedagógia országos módszertani központja.
Múzeumi térstruktúra és funkciók
A Művészetek Palotája épületének legnagyobb egysége a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, amely 1700 fő befogadására alkalmas. A terem akusztikai adottságainak köszönhetően a világ legjobbjai közé sorolható. A fantasztikus hangrendszerhez csúcstechnológiájú audiovizuális rendszer párosul, amely bármilyen ide látogató produkciót világszínvonalon szolgál ki. A Fesztivál Színház az épületkomplexum keleti szárnyát foglalja el, befogadóképessége 452 ülőhely, színpadtechnikailag ugyanazt a magas színvonalat képviseli, mint a hangversenyterem.
A Ludwig Múzeum területe összesen 12 000 m², a kiállítóterek padlózata bambuszból készült, a sok természetes fény mellett rejtett mesterséges fényforrások biztosítják a műtárgyak megvilágítását. A nemzetközi elvárásoknak megfelelően állandóan ellenőrzött rendszer szabályozza a páratartalmat, amelyet a kiállítás jellegétől függően változtathatnak a szakemberek. A négy klimatizált raktár - egy szobor- és három képraktár - összesen 442 m² területű.
A múzeum három emeletén folyamatosan időszaki kiállításokat rendeznek. A kiállítások mellett rendezvényeikkel, kiadványaikkal, változatos társművészeti programjaikkal és gyerekfoglalkozásaikkal nagyon sokat tesznek a kortárs művészet megismertetéséért. A múzeum első igazgatója több mint egy évtizeden át (1993-2007) Néray Katalin művészettörténész volt.
A Művészetek Palotája építészeti koncepciója
A Művészetek Palotája megnyitása hazánk elmúlt százéves kultúrtörténetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, hiszen ilyen összetett kulturális rendeltetésű épületegyüttes előkép nélküli a 20. századi magyar építészetben. A Közép-Európában is egyedülálló létesítmény megteremtőit az a gondolat vezette, hogy a magyar fővárosban, az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő Duna-part részeként megszülető Millenniumi Városközpontban álljon Európa egyik új kulturális központja. Olyan létesítmény, amelynek megjelenése, funkciói, a kivitelezés kiváló minősége és a 21. századi technikai háttér lehetővé teszi bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkció befogadását, és képes arra, hogy a legkülönfélébb művészeti ágakat együtt, egy helyen vonultassa fel.
Az épület külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a díszítőelemek szinte teljes hiánya és hatalmas üvegfelületek jellemzik. Belső terei tágasak, jól áttekinthetőek. Az épületfilozófiának megfelelően a külső homlokzaton találhatóak a holt anyagok, mint a beton, az üveg vagy a süttői mészkő, belül pedig egy óriási, meleg, barátságos hangulatot árasztó, jórészt diófa, hullám formájú főfal fogad minket.
A Liget Budapest projekt és a múzeumok jövője
A 2011-ben bejelentett Liget Budapest projekt keretében - amely hat országos múzeumi intézményt költöztetne a felújított és átalakuló Városligetbe - lezajlott Magyarország történetének legnagyobb építészeti tervpályázata. A négyszázhetven induló munkái közül több intézmény díjazott terveit mutatták be, de az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum közös otthonára a zsűri elégedetlensége miatt új pályázatot hirdettek.
A Liget Budapest tervpályázatának eredményei sokféleséget tükröztek: egy megbízást a világhírű japán építész, Sou Fujimoto nyert, egyet az egyik legnagyobb magyar iroda, a Középülettervező Zrt. (Közti), egyet pedig egy kevéssé ismert francia műhely, a Vallet de Martinis DIID Architectes. A zsűri bírálatának négy fő szempontja a környezettel folytatott párbeszéd, az építészeti megoldások és tömegformálás, a technológiai és funkcionális megoldások, valamint a fenntarthatóság volt.
A kormányzat szándéka szerint a Ludwig Múzeum az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működött volna tovább. A jövőbeli tervek között szerepel a múzeumok közötti szinergiák kihasználása és a kortárs művészet minél szélesebb körű bemutatása.
tags: #ludwig #muzeum #alaprajza