8 kerület főépítésze a Budapesti Műszaki És Gazdaságtudományi Egyetemen (BME): szemléletváltás és jövőkép Józsefvárosban

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében és 11. I. 1. 1. § (1) E rendelet hatálya Budapest VIII. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. 2. § E rendeletet a hozzá tartozó mellékletekkel együtt kell alkalmazni: a) 1. melléklet: szabályozási terv M=1:2000 méretarányú szelvényeken, …

III. 5. 6. (2) Az SZT-n „Telek zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt területeken a) épület - ideértve a 28. (3) Az övezeti határértékben előírt legkisebb zöldfelületi arány az OTÉK 1. melléklet 113. 7. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően új, 100 m2-t meghaladó lapostető létesítése esetén legalább a tetőfelület felén extenzív zöldtető alakítandó ki, kivéve, ha a tetőn napenergiatermelő létesítmény kerül elhelyezésre, vagy az övezeti előírás másként rendelkezik.

Józsefvárosban az építészet nem választható el a szociális kérdésektől. Tudom, hogy a felújítás drága, és sok itt a szegényebb lakóközösség. Olyan elérhető, költséghatékony megoldásokat keresünk és támogatunk, amivel egy kispénzű társasház is rendbe tudja tenni a portálját anélkül, hogy eladósodna. A cél a rendszerszintű rendrakás, hogy mindenki érezze: Józsefvárosban van gazdája az utcaképnek.

Infografika: Józsefváros urbanisztikai áttekintése, kerületrészek és főbb forgalmi útvonalak

„Józsefváros egy csiszolatlan gyémánt, tele ellentmondással és hihetetlen potenciállal. Építészetileg talán Budapest legizgalosabb kerülete: a mágnásnegyed palotáitól a munkáskerületek hangulatáig minden együtt van.”

Az edukáció és prevenció előtérbe helyezése lesz a legfontosabb változás. Nem várhatjuk el a lakóktól, hogy építészmérnökök legyenek, ezért a Településképi Arculati Kézikönyvet és a rendeleteket közérthetővé tesszük. Tervezünk jó példák tárát és tanácsadást, hogy tudják, mi az érték. Szeretném, ha az önkormányzati pályázatok egyszerűbben elérhetők lennének, és szakmai mankót is adnánk melléjük.

Lesz-e határozottabb fellépés a városképet romboló megoldásokkal szemben? Ebben is a módszer a kulcs. A zéró tolerancia elvét vallom a rombolással szemben, de a kommunikációval kell nekikezdjünk, hiszen sokan nem rosszindulatból, hanem tudatlanságból cserélik le régi boltozatíves ablakkeretben négyszögletesre az ablakot. Ha kell, határozottan szankcionálni fogunk - elsősorban kifejezetten a védett épületekre koncentrálva -, de a hangsúlyt itt is a szemléletváltásra helyeznénk. Ennek a humánus megoldásán még dolgozunk!

Józsefváros kerület főépítészi szemmel: „Józsefváros egy csiszolatlan gyémánt…” a feladatunk nem az, hogy „újvárost” építsünk, hanem hogy meglévő értékeinket kifényesítsük. Az előírások egyszerűsítésére és szigorítására van szükség, a következő két évben rendbe kell tennünk a Településtervet és felülvizsgálni a Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ).

Diagram: Településtervezési prioritások - élhető közterek, örökségvédelem, minőségbiztosítás

Ha egy év múlva újra leülünk beszélgetni, hogyan mutatná be a főépítészi irodát? Építész vagyok, szeretem rajzban kifejezni magam. Készítettem két kerek logótervet az irodának, amelyek az iroda értékeit és működését tükrözik, mint például a „szolgáltató hivatal” és a „védelmező és gondoskodó főépítészi” jelképei. A cél az, hogy a hivatal fordítóirodaként működjön, ahol a kommuniáció közérthető és együttműködésre épül.

A főépítészi iroda legyen segítő hivatallá váló, ahol arculati kézikönyv és útmutatók magazin minőségűek, inspirálóak, és ne jogszabálygyűjtemények.

A kerületben a főépítészi szemlélet a közösségi részvételre és az értékek megőrzésére épül: az élhető közterek, az örökségvédelmi szemlélet és a minőségbiztosítás három pillére köré szervezi a jövő fejlesztéseit. Meggyőződésem, hogy a városépítészeti iroda legyen a lakosság és az önkormányzat közös nyelvének fordítója, ahol az érintkezés és a tájékoztatás érthető és hasznos.

Kapcsolódó tények a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről

A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) központi épülete a Duna felől 2007-ben épült, alapítva 1782-ben az Institutum Geometricum néven ismert mérnökképző intézetként. A kifejlődés folyamata a Ratio Educationis és a József Ipartanoda történetén keresztül bontakozott ki, majd a Királyi József Műegyetem néven vált ismertté. Az intézmény története során több átalakuláson ment keresztül, így 1871-ben megkezdte működését a Királyi József Műegyetem, amely a világ első olyan mérnöki egyeteme volt, amely a nevében az egyetem szót viselte. A Műegyetem ma Budapest XI. kerületében, Lágymányoson található, és 2024-ben a HVG felsőoktatási rangsora szerint a lista élén állt. A könyvtárépület neobarokk stílusban Pecz Samu tervei alapján 1909-ben készült, a központi épület előtt pedig a négy nőalak szobra jelentős történelmi jelentőséggel bír. A Műegyetem története összefonódik a hazai mérnökképzés és a városfejlődés történetével, amelyet szintén dokumentáltak és kutatási programokkal támogattak.

Az 1782-es kezdetektől a 20. század közepéig tartó fejlődés az intézmény akkori és későbbi szervezeti átalakulásait is magában foglalja, amelyek során a mérnöki és az építészmérnöki karok önállóvá válásával és későbbi integrációjával végbement a mai BME struktúra kialakulása. A korszakváltások közé tartozik a 19. és 20. századi átrendeződések, a 1950-es évek átszervezései, valamint a 1993-as Bologna-folyamat, amely a kreditrendszer bevezetését és a nemzetköziesedést erősítette. A BME évszázados története szorosan összetartozik Budapest infrastrukturális és oktatási fejlődésével, és a mai napig meghatározza a magyar mérnöki képzés színvonalát.

tags: #8 #kerulet #volt #foepitesz #bme

Népszerű bejegyzések: