Közlekedési építési engedélyezési eljárás: alapok, egyszerű bejelentés és építési engedély
A cikk a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (R) 16., 17. és kapcsolódó rendelkezéseinek összefoglalását nyújtja a közlekedési építmények építési engedélyezési és egyszerű bejelentési eljárásairól. A célnak megfelelően bemutatja, mikor, milyen formában és milyen mellékletekkel lehet eljárni, továbbá mit szükséges figyelembe venni a jogszerű építési tevékenység biztosítása érdekében. Az ÉTDR elektronikus portálon át benyújtott kérelmek és mellékletek kiemelten fontosak a hatékony nyomonkövetéshez.
Tájékoztatás az egyszerű bejeletésről
Milyen esetben és hogyan kell egyszerű bejelentést tenni? Az R. 16. §-ában felsorolt építési tevékenységek végzésére egyszerű bejelentést kell tenni az építésügyi hatóságnál. Az egyszerű bejelentést és mellékleteit személyesen a területileg illetékes hatóságnál, bármely kormányablaknál vagy elektronikus úton az ÉTDR felületén (a központi azonosítással rendelkező kérelmező számára) lehet benyújtani. Az építésügyi hatóság haladéktalanul értesíti a feleket és a kapcsolódó érintetteket a tudomásulvételről vagy annak megtagadásáról.
Új lakóépület építésének egyszerű bejelentési eljárása
1. Mit kell a bejelentéshez mellékelni? Mellékelni kell az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt, a településképi szakmai konzultáció jegyzőkönyvét, szükség esetén településképi véleményt vagy állami főépítészi véleményt, illetve eltérési engedélyek pontosításait.
2. Mennyi az eljárás illetéke? Az eljárás nem illetékköteles.
3. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység? A bejelentés hallgatással veszi tudomásul az építésügyi hatóság, ha az előírt határidőn belül nem tiltja meg a tevékenység megkezdését. A megkezdés a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 20 nap elteltével kezdhető meg. Az építőipari kivitelezés elektronikus építési napló vezetése mellett végezhető. Fontos, hogy ha ellenérdekű fél vesz részt, az eljárás végzéssel egyszerű bejelentés építésengedélyezési eljárásra utalhat.
4. Mikor tagadható meg az egyszerű bejelentés tudomásulvétele? Ha hiányos mellékletek kerültek csatolásra, ha a tervező vállalkozás nem rendelkezik jogosultsággal, vagy egyéb feltételek nem teljesülnek, az egyszerű bejelentés tudomásulvétele megtagadása és a tevékenység tiltása történhet.
5. Ki értesül az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről? Az értesítés kiterjed az ügyfélre, az ingatlan tulajdonosára, az érintett önkormányzatra és egyéb hatóságokra (pl. bányafelügyelet, örökségvédelmi hatóság, természetvédelmi hatóság, Natura 2000 területek esetén).
6. Mi az egyszerű bejelentés hatálya? Az építési tevékenység az egyszerű bejelentés jogszerű hallgatásával kezdhető meg, és négy éven belül indítható meg. Ha négy éven belül megkezdik az építést elektronikus napló nyitásával igazolva, az hat évig folytatható.
7. Eltérés az egyszerű bejelentéstől? Ha az eltérés bejelentéshez nem kötött és külső megjelenést érint, a tervező hozzájárulásával lehet, amelyet az elektronikus naplóban dokumentálni kell. Bizonyos eltérések új bejelentést igényelhetnek.
8. Jogorvoslat az egyszerű bejelentés eljárásában hozott döntések ellen? A tudomásulvételre nincs jogorvoslat. A tudomásulvétel megtagadó határozat ellen közigazgatási per indítható, a végleges döntés ellen pedig közigazgatási per indulhat, illeték 30 000 forint.
M meglévő lakóépület bővítésének egyszerű bejelentési eljárása
1. Mit kell a bejelentéshez mellékelni? Csak az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.
2. Illeték? Nem kell illeték.
3. Ellenőrzés és következmények? Az eljárás során a hatóság csak az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elemeinek megfelelését vizsgálja. Hiányosság esetén 8 napon belül tájékoztatja az építtetőt a hiányokról és a következményekről. A jogszerűség érdekében a telek és környezet előzetes feltárása elengedhetetlen.
4. Ki értesül az értesítésről? Az építtető, a tulajdonos és a települési önkormányzat polgármestere kap értesítést.
5. Mikor kezdhető meg a tevékenység? A hiánytalan bejelentés után 15. naptól legfeljebb négy éven belül.
6. Eltérés? Hozzáadott kivitelezési dokumentáció esetén eseti bejegyzés az ÉTDR-be.
7. Igazolás a meglévő bővítésről? A fővállalkozó nyilatkozata alapján hatósági bizonyítványt ad ki a hatóság.
8. Ha a fővállalkozó meghal vagy megszűnik, a nyilatkozatot építésügyi műszaki szakértő teszi meg.
9. Milyen hatósági illeték? Nem kell illeték.
Az építési engedélyezési eljárás
A 281/2024. (IX. 30.) R 17. §-a szerint az építési tevékenységek kizárólag építési engedély alapján végezhetők. Az engedély nélkül végzett tevékenység jogkövetkezményekkel jár. Az engedély tartalmazhat záradékokat és feltételeket, és a rendelet részletes szabályokat ír elő a szakhatóságok közreműködéséről és az engedély kiadásának feltételeiről.
Az engedélyezési kérelem tartalma és mellékletei
A kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselőjének adatait, a telek címét és helyrajzi számát, az eljárás típusát, a kérelem tárgyát röviden, a számított építményértéket, a korábbi jogi vagy hatósági döntések azonosítóit, előzetes szakhatósági állásfoglalások megnevezését és az egyéb beszerzett engedélyek vagy döntések megnevezését, továbbá a mellékletek jegyzékét.
Az engedély megadása vagy megtagadása a helyszíni ellenőrzés és az összes melléklet alapján történik. Az engedély hatálya általában négy év, és ha a tevékenységet a napló megnyitásával igazoltan megkezdték, akkor a hatály a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évre nőhet.
Az összevont telepítési eljárás és speciális esetek részletes szabályait a rendelet tartalmazza, ideértve a telekalakítási és környezeti hatásvizsgálatokkal összefüggő előírásokat is. Az ÉTDR használata biztosítja a kérelmek elektronikus útvonalon történő benyújtását és nyomon követését.
tags: #kozlekedesi #epitesi #engedelyezesi #eljaras