8 millióért ingatlant vagy lakást magánhirdetők – mire számíthat a vevő Magyarországon?

Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2021 között több mint kétszeresére nőttek a magyarországi ingatlanárak. Igaz ugyan, hogy a szóban forgó időszakban a hazai átlagfizetések is jelentős mértékben emelkedtek, ugyanakkor ennek a jelentős részét elvitte az elmúlt két évben tomboló infláció. Hogyan is állunk tehát most? Mekkora önerővel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy egyáltalán a hitelfelvételre gondolhassunk, illetve mekkora jövedelem szükséges ahhoz, hogy hitelképesek legyünk?

Az emberek jelentős része számára egy saját lakás megvásárlása egy sok éves, sőt, inkább évtizedes projekt. Nincs ez máshogy Magyarországon sem. Bár a 2010-es évek közepétől éveken át jelentősen nőttek a hazai reálbérek, az átlagember számára mégsem lett kisebb feladat egy saját ingatlan árának a megtakarítása, ugyanis a bérek mellett nőttek az ingatlanárak is.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 2021-ben 37,5 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak, mint 2015-ben. Tehát még annak sem lett kisebb feladat egy saját lakás megvásárlása, akinek esetleg megduplázódott a nettó keresete a szóban forgó évek során. Akinek pedig ennél kisebb mértékben emelkedett a jövedelme, az bizony még távolabb is került attól, hogy saját ingatlanja legyen.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2022-ben Budapesten átlagosan 48,8 millió forintba került egy használt lakás, míg egy új 62,8 millió forintba. A jelenlegi szabályozás szerint hitelből történő lakásvásárlás esetén a minimálisan elvárt önerő a megvásárolni kívánt ingatlan forgalmi értékének a 20 százaléka. A fentiek alapján látható, hogy a legkisebb önerővel annak kell rendelkeznie, aki Észak-Magyarországon vásárolna egy használt ingatlant, ám a minimális önerő még ebben az esetben is meghaladja a 4 millió forintot.

Az ország többi régiójában azonban ez az összeg inkább 6 millió forint feletti, de legalábbis ahhoz nagyon közeli (Dél-Alföld esetében), míg Budapesten meghaladja a 9,5 millió forintot. A magyar átlagkeresetből kiindulva - ami a KSH októberi tájékoztatója szerint idén augusztusban nettó 383 500 forint volt - persze már az önerő megteremtése sem kis feladat, hiszen a fenti összegek közül már a legkisebb (4,34 millió forint) is 11,3 havi jövedelemnek felel meg, míg a legnagyobb (12,56 millió forint) 32,75 havinak (2,7 év).

A fentiek ellenére most tételezzük fel, hogy rendelkezünk a minimális önerővel, de csak annyival. (Az egyszerűség kedvéért most azt is feltételezzük, hogy az ingatlan forgalmi értéke és az általunk kialkudott vételára megegyezik.) Mekkora hitelt kell felvennünk ebben az esetben, illetve mennyi lesz ennek a törlesztőrészlete? A Pénzcentrum saját kalkulátora alapján megnéztük, hogy a fenti összegeket mekkora törlesztőrészlet mellett tudnánk jelenleg felvenni 25 éves futamidő esetén. Jelenleg tehát ezek a legkedvezőbb piaci ajánlatok.

Amennyiben tehát nincsen legalább havi nettó 245 ezer forintos jövedelmünk, akkor jelenleg esélyünk sincs arra, hogy valamelyik vármegyeszékhelyen vegyünk magunknak lakást - még egy használtat sem. 294 ezer forinttól már a Dél-Dunántúl (Pécs, Kaposvár és Szekszárd) is szóba jöhet, 400 ezer forintos jövedelem esetén pedig már csak a budapesti lakcímről kell lemondanunk. Ugyanakkor ennél is rosszabb a helyzet, ha új lakást szeretnénk vásárolni. Ebben az esetben legalább 420 ezres jövedelemmel kell rendelkeznünk, ám ezzel még csak a Dél-Dunántúlon nézelődhetünk. Mindenképpen félmillió forintot, pontosabbat 525 ezer forintot meghaladó jövedelemmel kell rendelkeznünk, amennyiben a Dél-Alföld (Kecskemét, Békéscsaba és Szeged) vagy a Közép-Dunántúl (Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém) valamelyik vármegyeszékhelyén szeretnénk új ingatlant vásárolni.

Végezetül pedig érdemes megemlíteni, hogy az ingatlanvásárlás után jó eséllyel illetéket kell fizetnünk, ami alapesetben a megvásárolt ingatlan forgalmi értékének a 4 százalékát teszi ki. Október közepén a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valamikor 2024 első felében a fiatal, első lakást vásárló hitelfelvevők esetében az eddigi 20 százalékról 10 százalékra csökkentené az önerő kötelező mértékét. Az Otthon Start program kapcsán elhangzott megjegyzések szerint a 3%-os kamat mellett is előfordulhat, hogy 2 millió forint illetéket is fizetni kell, mert a lakásvásárlás költségeinek többi összetevője is jelentős lehet.

Infografika: régiók szerinti önerőigény és átlagárak

Az Otthon Start program azonban nemcsak az önerőre hat, hanem a teljes finanszírozási képzetre is: 3%-os kamat és 10% önerő, de ehhez gyermekvállalás vagy CSOK Plusz igénylése szükséges lehet. A program lényege, hogy a fix kamat és alacsonyabb kezdő önerő ellenére is rejtett költségek és illetékek felmerülhetnek, amelyeket érdemes alaposan szem előtt tartani a döntés előtt. A Becsületes Ingatlanos-nál mindig azt mondják: ne csak a kamatot nézd, hanem a teljes képet!

Hol érdemes nézelődni magánhirdetésekben?

Az Otthontérkép Magazin és az Ingatlanok.hu ajánlatai szerint Magyarországon széles a lehetőség, hogy magánhirdetések között találjunk megfizethetőbb, de reális vételi lehetőségeket is. Az alacsonyabb árfekvésű hirdetések között megtalálhatók családi házak és lakások különböző méretekben, elhelyezkedésben és állapotban. A kínálatban szerepelnek Debrecen, Miskolc, Kaposvár, Székesfehérvár, Szeged és számos más város is. A magánhirdetők kínálata különösen sokat nyújt a költségoptimalizálás és a gyorsabb elérés szempontjából.

Megjegyzendő, hogy az infláció és az ingatlanárak emelkedése mellett továbbra is fontos a saját gazdasági lehetőségek tisztázása: az önerő, a hitel és a járulékos költségek (illeték, banki költségek, rezsi és karbantartási költségek) összevetése a jövedelmi lehetőségekkel. A keresés során legyen szó első lakásról vagy befektetésről, a hosszú távú megfontolások kiemelten fontosak.

Ha tehát magánhirdetések között keresel, keresd az olyan hirdetéseket, amelyek részletes állapot-, telek- és közműadatokkal szolgálnak, és vedd figyelembe a további költségeket (illeték, illetéket követő jogi és banki költségek). A magyar piacon a 8 millió forintos árkategóriában is találhatók érdekes lehetőségek, amelyek hosszú távon stabil lakhatást kínálnak, ha alaposan mérlegeled a költségvetésedet és a hitel-visszafizetési képességedet.

Cartogram: Budapest és vidéki régiók közötti átlagár-különbségek

GYIK a finanszírozásról és az árról

  1. Mi az első lépés az ingatlanvásárlásnál? Ismerd meg saját pénzügyi korlátaidat: az önerő, a jövedelem és a fennálló költségek áttekintése alapján készíts reális kalkulációt a törlesztőrészletekről.
  2. Mennyibe kerülhet egy használt lakás Budapesten? 2022-es adatok szerint átlagosan 48,8 millió forintba került Budapesten egy használt lakás, míg új ingatlan átlagára 62,8 millió forint volt.
  3. Mersz-e hitelt felvenni a 25 éves futamidővel? A legkedvezőbb piaci ajánlatok szerint a törlesztőrészlet a hitelösszeg és a futamidő függvénye, amely a jövedelemhez igazodik.
  4. Mi az élő költségben terhelő illeték? Az ingatlanvásárlás után a forgalmi érték 4%-os illetéke általában fizetendő.

Összegzésként elmondható, hogy a magánhirdetések között reális esély van olyan ajánlatokra, amelyek kiszámolható és fenntartható finanszírozást kínálnak. A hosszú távú stabilitás érdekében fontos mérlegelni az összes költséget, az önerőt és az áremelkedés tényezőit, valamint a hitelkövetelményeket és a jogi feltételeket is.

Megjegyzés: a 3%-os Otthon Start hitel és a 10% önerő lehetősége ellenére is rejtett költségek és illetékek felmerülhetnek, ezért alaposan olvasd át a feltételeket és számolj előre!

tags: #8 #millioert #keresek #ingatlant #vagy #lakas

Népszerű bejegyzések: