A lakást többen bérlő együttes bérlése: bérlőtársak, társbérlet és albérlet jogi és gyakorlati kérdései

A lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó a lakás időleges használatának átengedésére, a bérlő a lakás átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. Fontos kiemelni, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A bérleti jogviszonyban akár a bérbeadói, akár a bérlői oldalon is több személy állhat. A lakást több bérlő együttesen is bérelheti, akiket bérlőtársaknak nevezünk.

Kik a bérlőtársak, és hogyan jön létre a bérlőtársi jogviszony?

Egyszerűen fogalmazva a bérlőtársak azok a személyek, akik az adott lakást együttesen bérlik. A bérlőtársi jogviszony létrejöhet a szerződés megkötéskor, azonban lehet, hogy a lakást bérlő egy idő után szeretné megosztani a bérleményt egy másik személlyel, aki a bérleti szerződésbe ily módon, természetesen a bérbeadó hozzájárulásával és a bérleti szerződés módosításával beléphet. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek; jogaikat együttesen gyakorolhatják és kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

Társbérlet és albérlet - mi a különbség?

Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérletről beszélünk. A társbérlő önálló bérlőnek minősül. Ebből megállapítható, a két legfontosabb különbség a társbérlők és a bérlőtársak közt. A bérlőtársak kötelezettsége a bérbeadóval szemben egyetemleges, míg a társbérlő önálló bérlőként csak a saját magatartásáért felel, önállóan köteles helytállni. A bérlőtársak az egész lakást együtt használhatják (főszabályként minden bérlőtárs az egész lakást), míg a társbérlők a lakás egyes részeit kizárólag, míg más részeit a társbérlőkkel közösen használhatják.

Albérletről ugyanis akkor beszélünk, amikor a lakás tulajdonosa valakinek szerződés alapján biztosítja a lakást és engedélyezi, hogy a bérlő a lakást tovább hasznosítsa, tehát anélkül, hogy maga a lakásba költözne akár az egész lakást tovább, albérletbe adja. Bár a köznyelvben gyakran hívják a bérleti jogviszonyt albérletnek, jogi szempontból, csak az minősül albérletnek, ha bérbeadó maga is bérlő. A tulajdonostól történő bérlés nem albérletnek, hanem bérletnek minősül.

Bérlőtársak jogai és kötelezettségei részletesen

A bérlőtársak jogai és kötelezettségei a belső jogviszonyukban egyenlőek. A jogok egyenlősége azt jelenti, hogy a bérlőtársak a lakást, a lakásberendezéseket és a lakáshoz tartozó helyiségeket közösen egyidejűleg és egyformán használhatják, annak esetleges hasznaiból egyenlően részesülnek. A bérlőtárs a lakásba más személyt a bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be (kivéve a kiskorú gyermekét, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét, őket a másik bérlőtárs hozzájárulása nélkül is). A bérlőtársaknak azonban vannak olyan jogaik, amelyeket csak együtt gyakorolhatnak.

Szerződés, írásbeliség és a gyakorlat

Fontos tudni, hogy a bérleti szerződést kötelező írásba foglalni. A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A bérbeadók gyakran élnek azzal a jogszabály adta lehetőséggel és igénylik, hogy a teljes bérleti szerződés, vagy legalább a bérlő által egy egyoldalú, a bérleti díj fizetésre és a kiköltözésre irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okirati formában kerüljön aláírásra. Sok bonyodalom adódhat azonban abból, ha a lakás kiadásakor nem születik írásba foglalt megállapodás a bérlő és a bérbeadó között. Ez nem csak a bérbeadónak, de a bérlőnek is rendkívül hátrányos és költséges lehet.

Ha nem kerül írásba foglalásra a szerződés, akkor az semmis, tehát olyan, mintha meg sem kötötték volna. Azonban az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Az írásbafoglalás elmaradása ellenére tehát érvényes lesz a bérleti szerződés, ha a bérbeadó átadta a lakás birtokát és elfogadta a bérleti díjat.

lakás-bérleti-szerződés-átadás-birtok

Kaució (óvadék): funkció, mérték és visszafizetés

Akkor beszélünk a hétköznapi szóhasználattal szólva kaucióról, ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni. A bérleti szerződés megkötésekor általában 2 havi kauciót és az első havi bérleti díjat kell megfizetnie a bérlőnek. A kaució a bérlő nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére nyújt biztosítékot a bérbeadó számára, ugyanis a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult például a hátralékos közüzemi költségeket ebből az összegből rendezni. A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak a kaucióval el kell számolnia a bérlő felé.

Új szabály a Ptk.-ban, hogy ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, akkor a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a törvény olyan felső határt alkalmaz, amelyet meghaladó mértékű kaució kikötése érvénytelen lenne.

Kaució különösen vitás helyzetekben

A kaució el is veszíthető, ha a bérlő szerződésszegő magatartást gyakorol, amiért a bérbeadó a szerződéstől egyoldalúan eláll, azt felmondja. Kaució felhasználása vagy visszafizetése: Mivel előre megfizetett bérleti díjról beszélünk, ezért bérleti díjat nem fizető bérlő esetén kerül igazán reflektorfénybe. Kaució mint bánatpénz: Fontos, hogy ez a lakásbérleti szerződésben egyértelműen rögzítve legyen, mivel a Ptk. 6:213. § (2) bekezdése szerint ezt a jogot a bérbeadó gyakorolhatja és bánatpénzként megtarthatja. A szerződésben rögzített feltételek szerint az kaución felül jogosan követelheti a bérlőtől az elmaradt bérleti díjat és más költségeket.

Beköltözéskor és a bérleti időszak alatt - mit kell rögzíteni a szerződésben?

  • A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15.
  • A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.
  • A beköltözés előtt jegyzőkönyvben kell rögzíteni a közüzemi mérőórák állását, illetve érdemes pontos jegyzéket készíteni az ingatlanban található bútorokról és berendezésekről, melyben az ingóságok állapotát is célszerű feltüntetni.
  • A szerződésben pontosan rögzíteni kell, hogy milyen esetekben tartható vissza a kaució; hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel; és hogy a garanciális hibák javíttatását minden esetben a bérbeadónak kell intéznie.

Bérlők és adózás - számlázás és ÁFA kérdések több bérlő esetén

A rendszeres bevételszerző tevékenységre tekintettel a természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és az adószám hiányában is alanya az általános fogalmi adónak, ezáltal az Áfa tv-ben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett. A számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető. Amennyiben a bérlő úgy döntene, hogy számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie, tehát be kell jelentkeznie az adóhatóságnál.

Gyakorlati példa: egy magánszemély adja bérbe saját tulajdonú ingatlanát két magánszemélynek. A bérleti szerződésben a bérleti díj összege nincs felosztva a két magánszemély között, csupán az szerepel a bérleti szerződésben, hogy a bérlők a bérleti díjat havonta előre, az adott hónap 10. napjáig fizetik meg a bérbeadó részére banki átutalással. Az Áfa tv. egy számlán egy vevőt feltételez, ezért ha a bérlők számlát igényelnek a tulajdonostól a bérbeadási szolgáltatásról, a számla kibocsátásának módját és a vevők megjelölését ennek megfelelően kell rendezni.

Felszólítás, felmondás és jogkövetkezmények késedelmes bérfizetés esetén

Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Mind a felszólítást, mind pedig a felmondást célszerű írásban, ajánlott, tértivevényes formában postára adni, vagy, ha személyesen adjuk át a felmondást, akkor aláíratni az átvételt a másik féllel.

A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. Ha a bérlő a bérleti jogviszony felmondással történő megszűnése ellenére nem költözik ki az ingatlanból, az ott tartózkodása idejére használati díjat köteles fizetni, amelynek összege a bérleti díj összegével egyezik meg.

bérleti-felszólítás-felmondás-írásban

Birtokvédelem, zálogjog és kilakoltatás

Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni.

A bérbeadó a bíróságtól kérheti a lakás kiürítését jogalap nélküli birtoklás címén. A pert a lakás fekvése szerint illetékes kerületi vagy járásbíróságnál lehet megindítani. Önkéntes teljesítés (kiköltözés) hiányában más módon a lakás kiürítése nem oldható meg. Nem lehet rendőrt hívni a kilakoltatásra, mivel a rendőrség csak bírósági végrehajtó kérésére működik közre kilakoltatásnál.

Mit tehet a bérlő, ha nincs írásos szerződés, és vita támad?

Legjobb a megegyezést keresni és visszamenőleg írásba foglalni a szerződést, így az a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik. Ha nem tudnak megegyezni, a felek kérhetik az „eredeti állapot helyreállítását.” A bérbeadó visszakövetelheti a lakást, a bérlő pedig visszakövetelheti a bérlőnek átadott összeget. Az írásban nincs szerződés, de a megállapodás teljesítéssel érvényessé válhat: az írásbeliség hiánya ellenére érvényes lesz a bérleti szerződés, ha a bérbeadó átadta a lakás birtokát és elfogadta a bérleti díjat.

Ha a bérbeadó lecseréli a zárat vagy eltávolítja a bejárati ajtót, akkor a bérlő birtokvédelmet kérhet ellene az illetékes önkormányzat jegyzőjénél. A birtokvédelmi kérelemért 3000 forint illetéket kell fizetni az önkormányzatnak. Önmagában azért, mert bérbeadó nem adja vissza a neki átadott pénzt vagy a bérlő nem költözik ki a lakásból, nincs értelme feljelentést tenni; a rendőrség csak szabálysértés vagy bűncselekmény esetén jár el.

bérelő-vita-zárcsere-birtokvédelem

Gyakorlati tanácsok bérlőknek és bérbeadóknak

  • Minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést és időt és pénzt szánjanak a formalitásokra (ügyvéd, közjegyző), mivel az jogtiszta helyzetet teremt.
  • Ellenőrizzék a tulajdonviszonyokat (tulajdoni lap), hogy ki jogosult a kiadásra, és vannak-e teherként jogok (haszonélvezet stb.).
  • Beköltözés előtt személyesen ellenőrizzék az ingatlan állapotát, a hirdetés és fotók nem mindig tükrözik a valóságot.
  • Kérjék el a közüzemi számlákat, és tisztázzák a fizetendő közös költség mértékét és tartalmát.
  • Rögzítsék a bérleti díj fizetésének módját, a számlázást és az esetleges adózási kötelezettségeket.

Példák a szerződéses megoldásokra

A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől biztosíték (kaució, vagy más néven óvadék) adását követeli, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség, és esetleges károkozás fedezetét képezi. Ezt a biztosítékot általában néhány havi bérleti díjnak megfelelő összegben állapítják meg a felek. A szerződésben szerepelnie kell, hogy mikor és pontosan milyen összegű kaució került átadásra, és az óvadék összegével a felek a bérleti jogviszony megszűnésekor egymással elszámolnak.

Tanulj meg kiállni magadért! - Dr. Daubner Béla és Szabó Péter beszélgetése

Mikor érdemes jogi segítséget kérni?

Ha a bérbeadó nem tesz eleget az írásbeli felszólításnak, a bérlő fizetési meghagyást kezdeményezhet közjegyzőnél jogalap nélküli gazdagodás címén a visszakövetelésre. Ha a bérbeadó vitatja a követelést, az eljárás perré alakulhat, és a bérlőnek a perben kell bizonyítania az állításait. A perben nem kötelező az ügyvéd, azonban érdemes ügyvéd segítségét kérni; aki nem tud ügyvédet igénybe venni, pártfogó ügyvédet is kérhet.

Összegzésként - mire figyeljünk, ha többen bérlünk együtt?

  • Rögzítsék írásban a bérlők személyét, a bérlőtársi vagy társbérleti viszony jellegét, és a felek kötelezettségeit.
  • Határozzák meg a bérleti díj megfizetésének módját, a kaució összegét és annak felhasználási feltételeit.
  • Tisztázzák előre, hogy ki jogosult befogadni harmadik személyt, és milyen feltételek mellett adható albérletbe a lakás/egy rész.
  • Figyeljenek az adózási és számlázási kötelezettségekre, különösen, ha a bérbeadás rendszeres bevételszerző tevékenység.
  • Vitás helyzetben törekedjenek elsősorban a megállapodásra, vagy kérjék bíróság, közjegyző segítségét; a rendőrség kilakoltatásra nem jogosult.

Jelen írás csak tájékoztató jellegű jogi információk gyűjteménye. Amit a bérleti szerződésben nem szabályozunk, nem írunk le szerződésben, azokban a kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) és a Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) rendelkezései az irányadók.

tags: #a #lakast #tobb #berlo #egyuttesen #berli

Népszerű bejegyzések: