Magyar külképviseleten hitelesített meghatalmazás ingatlan eladására
Nincs elég szabadsága az adásvételhez kapcsolódó ügyintézéshez? Külföldön él, de el akarja adni magyarországi ingatlanát? Vagy esetleg az ország másik szegletébe költözött?
Az adásvételi szerződés megkötésekor nem kell feltétlenül jelen lennie a szerződő feleknek! A megoldást egy meghatalmazás jelenti, amelyet az eladó vagy a vevő, mint meghatalmazó ad egy általa megjelölt személynek, a meghatalmazottnak.
A meghatalmazott lehet akár szintén szerződő fél, vagy szerződésen kívüli is.
A meghatalmazásnak a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek vonatkoznak, illetve azt csatolni kell a földhivatali eljárás során a szerződéshez.
Ez azt jelenti, hogy az adásvételi szerződéshez hasonlóan a meghatalmazást is írásba kell foglalni, és azt ügyvéd ellenjegyzi vagy közjegyző készíti.
Ha az ország másik felében él a meghatalmazó, akkor egy ott praktizáló ügyvéddel is elkészíttetheti a szükséges meghatalmazás.
Ha külföldön él a fél, akár az eladó, akár a vevő, a hozzá legközelebb eső magyar külképviseleten is elkészíttetheti a meghatalmazást, amelynek hazapostázása után a meghatalmazottja eljárhat helyette valamennyi eljárási cselekményben.
Természetesen amennyiben a szerződő fél helyett meghatalmazott jár el, úgy a meghatalmazottnak a Hogyan kössünk ingatlan adásvételi szerződést? című bejegyzésben említett adatai is szükségesek az eljáráshoz.
Milyen eljárási cselekményben vehet részt a meghatalmazott? A vételárat is átveheti? Ezekre a kérdésekre a meghatalmazás ad választ.
Maradt még kérdése? Egyre gyakoribb, hogy egy ingatlan vásárlásnál külföldi eladóval találja szembe magát a vevő.
Ha megtaláltuk az áhított lakást, minden esetben - függetlenül az eladó állampolgárságától -célszerű ellenőrizni az ingatlan tulajdonbony lapját.
Csak azt követően lépjünk tovább, ha ellenőriztük a tulajdonosok kilétét, számát, tulajdoni arányát, és azt, hogy vannak-e nyilvántartásba bejegyzett terhek az ingatlanon.
Ha az ingatlan tehermentes és csak egy, esetleg két tulajdonosa van, várhatóan könnyebb dolgunk lesz az adásvétel során.
Ha bonyolult tulajdoni viszonyokat, több oldalas teherlapot találunk, már ezen a ponton érdemes szakemberrel konzultálni.
A legegyszerűbb helyzet, ha beszélünk közös nyelvet az eladóval.
Ebben az esetben is fontos, hogy írásban egyeztessünk.
Gyakori az is, hogy a külföldi tulajdonost - mivel sokan befektetésként tartják a lakásukat - eleve valaki, például egy ingatlaniroda, lakáskezelő stb. képviseli.
Ő kommunikál velünk, tartja a kapcsolatot az eladóval, közvetít az alku során.
Ilyen esetben már az elején fontos tisztázni, hogy a velünk egyeztető személy milyen felhatalmazással rendelkezik.
Amennyiben személyesen jelen tud lenni - mindig ez az egyszerűbb megoldás - úgy a feltételek átbeszélését követően elegendő elmenni egy megfelelő nyelvi jogosítvánnyal rendelkező magyar közjegyzőhöz (ha a közjegyző nyelvi tanúsítvánnyal nem rendelkezik, a közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződés magyar nyelven is készülhet, de ebben az esetben az eladó által értett és beszélt nyelvet kiválóan ismerő tolmács és két ügyleti tanú közreműködése is szükséges az okiratszerkesési eljárás során) vagy felkeresni egy ügyvédet.
Ha közjegyző készíti az adásvételi szerződést, plusz biztonságot adhat, hogy a közokirat az Európai Unió tagállamaiban külön eljárás nélkül elismerhető és végrehajtható lehet.
Ha a külföldi tulajdonost az adásvételi szerződés megkötése során meghatalmazott képviseli, akkor, mindenképpen szükség lesz egy olyan meghatalmazásra, amely formai és tartalmi szempontból is alkalmas az adásvételi szerződés megkötéséhez.
A meghatalmazásnak olyan formában kell elkészülnie, amely Magyarországon is elfogadható.
A biztonságosabb, mert egyértelműbb azonosítást jelent és erősebb bizonyító erővel bír, ha a meghatalmazás közokirati formában készül.
Ebben az esetben az eladónak érdemes elmennie a tartózkodása szerinti országban egy közjegyzőhöz (konzulátusra), aki minden kétséget kizáróan azonosítja, hogy az adta a meghatalmazást, aki nála megjelent.
A másik lehetséges út az úgynevezett távazonosítás, melyet azonban csak ügyvéd végezhet.
Ennek kapcsán fontos tudni, hogy ha az adásvételi szerződést közjegyző készítené, a távazonosítással készült meghatalmazás nem minden esetben alkalmas közjegyzői okirat készítéséhez.
A meghatalmazott útján szerződő külföldi eladó esetén az adásvételi szerződés előkészületei tehát lényegesen bonyolultabbak.
Maga a szerződéskötés, ha a meghatalmazás elkészült és a feltételeket is letárgyaltuk, már egyszerűbb lesz.
Tudd ezt, mielőtt aláírod a meghatalmazást
Nem tudsz személyesen aláírni? Megmutatjuk, mire figyelj az új, elektronikus ügyintézéskor.
Ingatlant adnál vagy vennél, de nem tudsz személyesen jelen lenni? Vagy szeretnéd, hogy jogi képviselőd hatékonyan intézhesse ügyeidet például a földhivatalnál? Az új ingatlan-nyilvántartási rendszerrel megváltoznak a meghatalmazások szabályai - nem mindegy, hogyan és kinek adsz felhatalmazást.
2025. január 15. napján hatályba lépett az új ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, mely a jelenlegi, papír alapú nyilvántartás helyett egy új, elektronikus alapokon nyugvó rendszert hivatott bevezetni.
Az E-ING rendszer egy izgalmas lépés a digitalizáció felé, az átmeneti időszak azonban sok kérdést felvet.
Ügyleti meghatalmazásról akkor beszélünk, ha valaki egy másik személyt hatalmaz meg arra, hogy helyette eljárjon. Azaz ezáltal a saját ügyedet más személyen keresztül intézheted.
Ez vs a jogi képviseletre vonatkozó meg- vagy felhatalmazás: az általad megbízott ügyvéd, jogi szakember az ingatlan-nyilvántartási eljárásban képviselhet téged.
Meghatalmazás vagy felhatalmazás? A különbség a két kifejezés között technikai.
Ha az eljárás ügyvéd előtt történik, akkor meghatalmazásról beszélünk, ha pedig közjegyző előtt, akkor felhatalmazásról.
A törvény azt is meghatározza, ki adhat jogi képviseletre meghatalmazást. Általánosságban ez csak cselekvőképes személy lehet.
Ügyleti meghatalmazást az ügyletben érintett fél (pl. tulajdonos, haszonélvező), jogi képviseletre vonatkozó meghatalmazást az, akit a törvény ügyfélként ismer el.
Korábban lehetett papír alapú ügyleti meghatalmazást készíteni, például ha valaki nem tudott jelen lenni az adásvételnél, és másra bízta az aláírást.
Ehhez egy elektronikus űrlapot kell kitölteni, amit ügyvéd, közjegyző vagy kamarai jogtanácsos tud elkészíteni.
Ha nincs lehetőséged elektronikus aláírást használni, akkor sem veszik el a lehetőség: a jogi képviselő a papíralapú ügyleti meghatalmazást elektronikus okirattá alakítja, amit már be lehet nyújtani az e-ingatlan nyilvántartásba.
A jogi képviseletre vonatkozó meghatalmazásra is új szabályok vonatkoznak.
Mi van akkor, ha nincs elektronikus aláírásunk, és nem használjuk a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási lehetőségeket (pl. Ügyfélkapu, DÁP)? Ebben az esetben sem maradunk megoldás nélkül: meghatalmazást vagy felhatalmazást személyesen is adhatunk, mégpedig úgy, hogy egy közjegyzőnek, ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak szóló meghatalmazásunkat kormányablaknál vagy magyar külképviseleten lehet hitelesíteni.
tags: #a #magyar #kulkepviseleten #hitelesitett #meghatalmazas #ingatlan