Migrációs kihívások Görögországban: Új irányelvek és gyakorlati problémák
A Földközi-tenger migrációs útvonalai közül felértékelődött a Kelet-Líbia és Kréta közötti szakasz, ami új kihívások elé állítja az athéni kormányt.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2025 elejétől május 25-ig 12 594 migráns érkezett tengeri úton Görögországba, akiknek mintegy harmada Krétán ért partot. Összehasonlításképpen: 2024-ben egész évben körülbelül 54 000 ember érkezett tengeren keresztül Görögországba. A Refugee Support Aegean (RSA) nevű görög civil szervezet szerint a Líbiából Krétára tartó vízi járművek gyakran túlzsúfoltak, állapotuk rossz és hiányoznak róluk az olyan alapvető ellátmányok, mint az élelem, az ivóvíz és a mentőfelszerelések.
A görög kormány május végén az irreguláris migrációt visszaszorító intézkedésekről döntött. Makis Voridis migrációs miniszter 2025. május 29-én jelentette be, hogy a kormány eltörli azt az intézkedést, amely lehetővé teszi az irreguláris migránsok számára, hogy hét évnyi országban tartózkodás után letelepedési engedély iránti kérvényt nyújthassanak be. A törvénytervezetet a Parlament júniusban szavazza meg, azonban a kormánytöbbségre tekintettel szinte biztos, hogy jóváhagyásra kerül a tervezet. Az új törvény értelmében, ha elfogadják, akár öt év börtönbüntetéssel is sújthatják az illegális beutazást és tartózkodást.
A görög migrációs miniszter azt is javasolta, hogy a tervezett kitoloncolások előtti adminisztratív őrizetet a jelenlegi maximum 18 hónapról legfeljebb két évre hosszabbítsák meg. Az Európai Bizottság szerint a tagállamokban kiadott kitoloncolási határozatok mintegy 80%-át nem tudják végrehajtani. Megoldást leginkább (Rómához hasonló módon) a líbiai féllel való megállapodás jelenthetne.
Kréta szigetére több ezer illegális migráns érkezett - írták a lapok július elején. Ennek hatására néhány nappal később Thanos Plevris görög bevándorlási miniszter kijelentette, hogy Athén, akárcsak a legtöbb európai ország segíteni akar a valódi menekülteknek, de nem hagyja, hogy hülyének nézzék őket. A görög parlament júliusban három hónapra felfüggesztette az Afrikából tengeren érkező migránsok menedékkérelmének elfogadását. Ami nem is csoda, hiszen tavaly összesen 60 ezer migráns érkezett Görögországba, míg egy évvel korábban még „csak” 48 ezer.
„Vége annak a mesének, hogy Európába nők és gyermekek érkeznek menedékért” - fogalmazott Plevris. Augusztus elején pedig már egy újabb törvényjavaslatról is beszélt, amely a határsértők akár két évig terjedő börtönbüntetését is lehetővé tenné. Visszaeső elkövetők esetében ez az időtartam öt évre is nőhet. A jogszabályt várhatóan szeptember elejéig fogadja el a görög parlament. Ez tegnap meg is történt - írta a Balkaninsight. Az új törvény kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetést (ahogy ők fogalmaznak: adminisztratív őrizetet) és minimum 5000 eurós pénzbírságot szab ki az illegális bevándorlókra, és megszünteti annak lehetőségét, hogy az illegális bevándorlók hét év után tartózkodási engedélyt kapjanak. Korlátozták a nemzetközi védelem iránti új kérelmek benyújtását is. Ugyanakkor kibővítették azoknak az országoknak a listáját, ahová az elutasított menedékkérőket vissza lehet küldeni. Lesznek úgynevezett „első menedéket biztosító országok” is, és a biztonsági okokból elrendelt beutazási tilalmak akár 10 évig érvényesek lesznek. A törvény az önkéntes távozásra biztosított határidőt 25 napról 14 napra csökkentette, a korábbi 120 nap helyett legfeljebb 60 nap hosszabbítási lehetőséggel. A kormány azzal érvelt, hogy ez csökkenti a késedelmeket és korlátozza a gyakran „menedékvásárlásnak” nevezett jelenséget, amikor a kérelmezők több kérelmet is benyújtanak különböző EU-államokba.
„Az üzenet világos. Ha Ön itt tartózkodik, és jogosult a nemzetközi védelemre, menedékjogot kap. Ha a menedékkérelmét elutasítják, két választása van. Vagy börtönbe kerül, vagy visszatér a hazájába” - mondta az újságíróknak Plevris. Ahogy arra számítani lehetett, az ellenzéki pártok és az emberi jogi szervezetek azt állítják, hogy az új törvény aláássa az alapvető emberi jogokat. Ez „a törvénytelenség és a káosz törvénye”, és „antiszociális” - mondta Nadia Giannakopoulou, a balközép PASOK képviselője. Giorgos Psychogios, a SYRIZA baloldali képviselője „embertelen törvényjavaslatnak” nevezte, amely „intézményes rasszizmust vezet be és sérti a törvényességet”. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pedig azt hangsúlyozta, hogy a törvény egyes rendelkezései „a nemzetközi védelemre szoruló személyek büntetésének kockázatával járnak, beleértve például azokat a menedékkérőket, akiknek a kérelmét nem értékelték érdemben, de a „biztonságos harmadik ország” koncepciója alapján elfogadhatatlanként elutasították.
Az Európai Unió menekültügyi szabályai értelmében az érkezőknek abban az uniós tagállamban kell benyújtaniuk menedékkérelmüket, amelybe először belépnek. Ez az előírás viszont aránytalanul terhet ró a frontországokra, így Görögországra is. A görög kormány többször is felszólalt a menedékkérők igazságosabb, uniós szintű elosztása mellett. Az athéni kormány saját hatáskörben szigorú törvényekkel próbálja felvenni a harcot az embercsempészekkel szemben. Mára az ilyen ügyekben elítéltek alkotják a második legnagyobb csoportot a görög börtönökben, közvetlenül a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt bebörtönzöttek után.
A legális migráció ösztönzését célzó új görög szabályozásokat júliusig terjesztik elő.
A görög és a török parti őrség három művelet során több mint 300 migránst mentett ki a Földközi tenger és az Égei-tengerből 2025. Mindannyian Törökországból tartottak Görögországba. A görög hatóságok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) segítségével 165 irreguláris bevándorlót vettek fel a Krétától nem messze fekvő Gávdosz szigetnél, valamint a Peloponnészoszi-félsziget Kalamata nevű városa környékén, a török parti őrség pedig Izmir partjainál fogott el 140 embert. Ankara azzal vádolja Athént, hogy a migránsokat szándékosan szorítják vissza a török felségvizekre.
Egyre népszerűbbé válik a Kréta szigetére vezető migrációs útvonal is: 2025-ben már több mint 10 000 érkezőt regisztráltak, itt ér ugyanis partot a görög szigetekre érkező migránsok 42%-a. Nemrégiben egy vitorláson utazó 56 fős csoportot mentettek ki Kréta közelében. A migránsok a törökországi Marmaris régióból indultak Olaszországba, az útért fejenként 8 000 eurót (kb. Nem ritka azonban az sem, hogy a török Dilek félszigeti Nemzeti Parkból próbálnak migránsok a mindössze egy kilométerre fekvő görög Számosz szigetre átúszni.
A legutóbbi fejlemények között szerepel, hogy Görögország pénteken felfüggesztette a Líbiából érkező migránsok menedékkérelmeinek elbírálását. Az intézkedés három hónapra szól, és azokat érinti, akik Észak-Afrikából érkeznek a Földközi-tengeren át. A görög parlament az AP szerint 177-74 arányban szavazta meg az intézkedést, dacára az ENSZ és az Európa Tanács bírálatának. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy Görögország három hónapra felfüggesztené az észak-afrikai partokról érkező migránsok menekültügyi eljárásait. Csütörtökön pedig több mint ötszáz embert szállítottak át az athéni Lavrio kikötőbe, miután Kréta szigetétől délre összeszedték őket. A többnyire fiatal férfiakból álló csoport tagjait az éjszaka egy ömlesztettáru-szállító hajóra rakták, miután a halászhajójukat a görög hatóságok elfogták. A vészhelyzeti intézkedések erőteljes bírálatot váltottak ki a nemzetközi emberi jogi szervezetekből. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága „súlyos aggodalmát” fejezte ki.
A görögországi menekültválság több fontos tényre is rávilágított. Az Európai Uniónak és az érintett államoknak is szolidaritásra, kooperációra és intézményfejlesztésre van szüksége, főképp abban, hogy ez a migrációs kérdés ez ne egy fragmentáló erővé, hanem egy közös kihívássá váljon, amelyet a közös politika tud majd kezelni.
A legújabb jogszabály értelmében legalább 10 év börtönbüntetést és minimum 50 ezer euró pénzbírságot kell kiszabni minden olyan személyre, aki "nyereségszerzés céljából, hivatásból vagy civil szervezet (NGO) tagjaként" segíti a migránsok illegális belépését Görögország területére. Thánosz Plevrísz bevándorlásügyi miniszter a szavazás előtti vitában hangsúlyozta, hogy súlyosabb büntetést kapnak azok, akik bejegyzett civil szervezet tagjaként csempésznek be migránsokat az országba. A törvény ugyanakkor számos intézkedést tartalmaz a legális bevándorlás növelésére is, tekintettel a jelentős munkaerőhiányra a turizmus, a mezőgazdaság és az építőipar területén. A baloldali ellenzéki pártok a most elfogadott jogszabályt úgy kommentálták, hogy a kormány "ultrakonzervatív dogmát" vezet be a bevándorlás kérdésében, és a segítségnyújtásra törekvő "civil társadalmat teszi célkeresztbe".
A görög bevándorlási válság átterjed az egyetemekre is
A 2015-ös év jelentős változásokat hozott a migrációs helyzetben. 2015 júniusában 124 ezer illegális bevándorló érkezett Görögországba, főként Szíriából, Afganisztánból és Irakból. Augusztusban pedig már naponta átlagosan 100 hajó hozott menekülteket az országba és a tengeri szigetekre. A gazdasági következmény nem maradt el. A migrációs válságot követően inkább a kontinentálisabb területekre, illetve más szigetekre kezdtek el nagy számban foglalásokat indítani a turisták, amelyek kevésbé voltak érintettek a mentőhajók vagy az illegális bevándorlók által. A turisták biztosra szeretnek menni, ezért inkább Rodosz, Kréta, Zákinthosz és Szantorini területeire foglalnak. Az elemzés kitér arra is, hogy az illegális bevándorlók számos alkalommal tettek kárt a helyi épített örökségben.
A jelenlegi helyzetet jól mutatja, hogy több mint 500 migránst mentett ki a görög parti őrség a tengerből néhány nap alatt. A Kelet-Líbia és Kréta közötti szakasz felértékelődése új kihívásokat teremt az athéni kormány számára, amelyet tovább nehezít a német-görög migrációs kapcsolatok mélypontja.
tags: #a #nyaralok #mellett #a #migransok #gorgorszagban