Székhely és telephely: tudnivalók vállalkozóknak
A jogi személyeknek, így a cégeknek és azon belül gazdasági társaságoknak is saját székhellyel kell rendelkezniük. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását, valamint a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. A székhely a cégek vonatkozásában is kiemelt jelentőséggel bír, a bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A létesítő okirat tartalmazza a jogi személy székhelyét.
A székhelytől meg kell különböztetni a telephelyet, amely a cég által folytatott tevékenység gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen, de azonos településen található. A fióktelep pedig az a telephely, amely a cég székhelyétől eltérő településen található.
Székhely és telephely közötti különbség: melyik kötelező és melyik nem?
A székhely és telephely közötti különbség a legegyszerűbben úgy magyarázható el, hogy míg az előbbivel minden egyes vállalkozásnak rendelkeznie kell, addig az utóbbi csak egy lehetőség. Ennek oka, hogy a székhely egy vállalkozás bejegyzett címe, ahol a cég központi ügyintézése zajlik. Ez a cég formális értesítési címe, ahol a hivatalos dokumentumok, levelek és egyéb iratok átvétele történik.
A telephely ellenben a vállalkozásnak azon címe, ahol a tényleges üzleti tevékenysége zajlik. Ez lehet a székhelytől független gyár, iroda, bolt, vagy bármilyen egyéb olyan helyszín, ahol a cég munkavállalói dolgoznak.
Fontos tudni, hogy a székhely megléte kötelező, egy vállalkozás pedig csak egy székhellyel rendelkezhet, ami azonban az üzleti tevékenység helyének végzésére is szolgálhat. A telephely megléte ezzel szemben nem kötelező, viszont szükség szerint vállalkozásunk többet is fenntarthat - akár határainkon túl működő fióktelepeket is -, melyeken a székhelytől függetlenül zajlik a munkavégzés.
Milyen ingatlan lehet székhely?
A székhely jelentőségével több blogcikkünkben is foglalkoztunk, azonban nem lehet azt elégszer hangsúlyozni, hogy székhellyel minden vállalkozásnak rendelkeznie kell, aminek saját tulajdonú vagy bérelt ingatlannak kell lennie. Utóbbi esetben rendelkezésünkre kell állnia a tulajdonostól származó beleegyező nyilatkozatnak is. Az ingatlan tulajdoni lapját vagy a használatra jogosító nyilatkozatot, szerződést a cégbírósághoz nem kötelező benyújtani, viszont az ügyvéd felé minden esetben igazolnunk kell a használatra való jogosultságunkat.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:7. §-a röviden és lényegre törően határozza meg a jogi személy székhelyének fogalmát, eszerint: „a jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét”. Ezzel összhangban, a cégnyilvántartásról szóló törvény (Ctv.) 7. § (1) bekezdése további részleteket tartalmaz a székhellyel szemben támasztott követelményekről. Eszerint ” A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Bármilyen cégformáról is legyen szó, a székhely megléte elengedhetetlen követelmény. A székhely adatait - beleértve az irányítószámot, a helység nevét, az utcát, a házszámot (valamint emeletet, ajtót) vagy ezek hiányában a helyrajzi számot - a cégjegyzékben rögzíteni kell.
Egy magyar cég esetében a székhely vagy az annak minősülő elérhetőség kizárólag Magyarország területén helyezkedhet el, mivel enélkül a cég nem jegyezhető be a magyar cégjegyzékbe. Külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeit, közvetlen kereskedelmi képviseleteit, illetve európai gazdasági egyesülések telephelyeit a cégjegyzék önálló egységként tartja nyilván, még akkor is, ha ezek nem önálló jogi személyek, hanem a külföldi cég magyarországi szervezeti egységei.
A székhely fogalma nem feltétlenül azonos a központi ügyintézés helyével. A cég saját döntésén múlik, hogy a székhely egyben a központi ügyintézés helye-e, vagy attól elkülönül. Ha a két helyszín különbözik, mindkettőt fel kell tüntetni a létesítő okiratban, és be kell jegyezni a cégjegyzékbe.
A székhely, mint bejegyzett iroda, többek között a cég postai küldeményeinek átvételéért és a fontos dokumentumok elérhetőségéért felel. Egy ingatlan akkor minősül megfelelő székhelynek, ha ott a cég iratai őrizhetők, és a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése akadálymentesen biztosított. Azon ingatlanok, amelyek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek - például ahol nincs felépítmény vagy csak ideiglenes jelölés található -, nem alkalmasak székhelyként funkcionálni.
Mi a teendő, ha nem áll rendelkezésre ingatlan?
Amennyiben sem saját tulajdonú, sem bérelt ingatlan nem áll rendelkezésre, igénybe vehetünk székhelyszolgáltatást is. Ez praktikus megoldás, hiszen egyrészt megkímél a bérleti díjából vagy a saját ingatlan törlesztőrészleteiből származó kiadásoktól. Mindezek mellett a székhellyel kapcsolatos adminisztrációs teendők súlyát is leveszi a vállunkról, ezeket ugyanis a szolgáltató cég végzi el helyettünk.
A székhelyszolgáltatás továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy cégünk székhelyét az ország bármely pontján szabadon megválaszthassuk. Ez az iparűzési adó optimalizálása mellett a lokális pályázatok szempontjából is előnyös lehet, de sokszor egyszerűen presztízsértékkel bír.
Székhely-hozzájárulás: mikor van rá szükség és mit kell tartalmaznia?
A székhely-hozzájárulás egy fontos dokumentum, amelyre abban az esetben lesz szükségünk, ha vállalkozásunk székhelyét nem saját ingatlanban szeretnénk bejegyeztetni. Ebben a cikkben megmutatjuk azt, hogy hogyan juthatunk hozzá és mit kell tartalmaznia.
Milyen esetekben van szükség székhely-hozzájárulásra?
A székhelyszolgáltatás rengeteg vállalkozás körében népszerű, ami nem véletlen. Lehetővé teszi ugyanis, hogy vállalkozásunk állandó címét saját vagy bérelt ingatlan helyett egy professzionális szolgáltató irodájában válasszuk meg. Ez több szempontból is előnyös, hiszen rengeteg adminisztrációs terhet képes levenni a vállunkról, és többek között székhely-hozzájárulásra sem lesz szükségünk. Ezt a dokumentumot ugyanis abban az esetben kell beszereznünk, amennyiben cégünk székhelyét nem saját, hanem bérelt ingatlanban szeretnénk bejelenteni.
Mire kell figyelni a dokumentum beszerzése során?
A székhely-hozzájárulás esetében a legfontosabb dolog, hogy mindig attól kell beszereznünk, akinek a nevén van az adott ingatlan. Amennyiben azt haszonélvezeti jog terheli, vagy ha a dokumentumot nem a tulajdonostól, hanem a főbérlőtől, esetleg egy szolgáltatótól szeretnénk megszerezni, már nehezebb lehet a helyzet. Először tehát meg kell egyezni az ingatlan tulajdonosával, ezután kell írásban nyilatkoznia arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlant a vállalkozás székhelyéül bejegyezzék.
Miért jobb döntés a székhelyszolgáltatás?
A székhelyszolgáltatás több szempontból is praktikus megoldás lehet a vállalkozások számára. Először is idő- és költséghatékony mód, mivel nem kell saját irodát fenntartani vagy bérelt, ezáltal a hozzájáruló nyilatkozatra sem lesz szükség. Ezenfelül a szolgáltatók általában vállalják a hivatalos levelek kezelését és az iratok archiválását, így a cégünk adminisztrációs terhei is nagyban csökkennek.
A cégeknek rendelkezniük kell székhellyel. Az induláskor, illetve a családi vállalkozások esetén igen gyakori, hogy a cég székhelye a tag, a család saját lakása, ingatlana. Természetesen a cég székhelye nem csak saját tulajdonú ingatlanban képzelhető el.
A székhelyszolgáltatás egy ezzel foglalkozó cég, szervezet által nyújtott szolgáltatás. Ilyenkor a székhelyszolgáltató megbízás keretében vállalja a székhely biztosítását. Ez tehát nem egy iroda bérlését jelenti. A székhelyszolgáltatás lényege, hogy a cég hivatalosan elérhető legyen a székhelyként megjelölt címen. A székhelyszolgáltató fő kötelezettsége a nála székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégnek címzett postai küldemények átvétele. Fontos, hogy a székhelyszolgáltató általi átvétel időpontja lesz a hivatalos kézbesítés időpontja. A kézbesítéshez fűződő határidők tehát attól kezdve ketyegnek. A székhelyszolgáltató általi átvétel tehát olyan, mintha maga a címzett cég vette volna át a levelet.
Fontos, hogy megfelelő körültekintéssel válaszd ki a székhelyszolgáltatót, ha így szeretnéd a céged székhelyét biztosítani. Mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a székhelyszolgáltatás helyeként megjelölt ingatlan megfelelő-e. Fő szabály szerint székhelyszolgáltatásra olyan ingatlan szolgálhat, ami a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy arra olyan használati joggal rendelkezik, ami a földhivatalnál is bejegyzésre került. Ez az ingatlan tulajdoni lapja alapján ellenőrizhető.
A szerződés fő szabály szerint nem lehet határozott idejű. Ez alól kivétel, ha maga a szolgáltatást igénybe vevő cég is határozott időre alakult. A szerződésben a felek hiába írnák elő, hogy jogosultak azt bármikor rendes felmondással megszüntetni. A szerződés megkötésétől számított 1 éven belül a rendes felmondás nem gyakorolható. A szerződésnek tartalmazni kell azokat az iratokat, amelyeket a cég a székhelyszolgáltatónál akar őrizni. A székhelyszolgáltató a tevékenységét a NAV felé is köteles bejelenteni. Amennyiben a székelyszolgáltató a bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, akkor az adóhatóság a szolgáltatást igénybe vevő céget fogja felszólítani, hogy gondoskodjon megfelelő székhelyről.
A cégtábla sem maradhat el
A cégtörvény (Cégtörvény) szerint a székhelyet kötelező cégtáblával megjelölni, a közterületről is jól látható helyen, mivel ennek hiányában akár a cég adószámának törlésére is sor kerülhet, vagy a cégbíróság eljárást indíthat a céggel szemben. Társasházak esetében pedig a postaládán kell feltüntetni.
Egyéni vállalkozások székhelye
Akár egyéni vállalkozásról van szó, akár cégről, minden esetben elvárás az, hogy rendelkezzen egy székhellyel. Azoknál a természetes személyeknél, akik az Szja. törvény szerint szintén egyéni vállalkozónak minősülnek, ilyen a nyilvántartást vezető kamaránál székhelyként vagy irodaként megjelölt hely. Bár a legkisebb vállalkozások esetében ez sokszor ugyanaz, de a törvényben megkülönböztetik a székhelyet és a tartózkodási helyet (ez a lakcímnyilvántartóban szereplő cím), a telephelyet (ez az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják), amely független attól, hogy a székhely pontosan hol található.
Egyéni vállalkozásoknál az alapításkor már jelezni kell, mi lesz a székhely, ez a bejegyzett iroda (természetesen a szó adminisztratív értelmében), ahová a hivatalos iratok érkeznek, ahol a vállalkozó őrzi ezeket. Fontos, hogy ez olyan hely lehet, amely a vállalkozó tulajdonában van, jogosult a használatára - tehát ha nem az övé az ingatlan, akkor a vállalkozási tevékenység folytatására engedélyt kap a tulajdonostól. A címhasználati jogosultság igazolását kéri a hatóság - például a tulajdoni lappal. Természetesen van lehetőség a székhely megváltoztatásására, ezt elektronikusan, a webes ügysegéden keresztül lehet elindítani.
Társas vállalkozások székhelye
Mindez természetesen igaz a társas vállalkozásokra is, esetükben azonban még egy dologra kell ügyelni: a cég székhelyét táblával kell jelölni. Ez még akkor is így van, ha a cég székhelye egyben a cégtulajdonos lakása. A tábla hiánya pedig súlyos következményekkel járhat: ha helyszíni ellenőrzésen nem találják a szabályszerű kiírást, vagy éppen postai küldemény nem találja meg a címzettjét a székhely jelölésének hiánya miatt, az adóhatóság törölheti a vállalkozás adószámát, a cégbíróság pedig elindíthatja a megszüntetést.
Akárcsak az egyéni vállalkozás bejelentésekor, a cégalapításkor is jelezni kell a székhelyet, a cégalapításkor elfogadott okiratban kell rendelkezni arról is, hogy a székhely a központi ügyintézés helye-e. Ha nem, természetesen annak a helyét is jelezni kell. Ennek tipikus esete az úgynevezett székhelyszolgáltatás, ebben az esetben egy szolgáltató biztosít mindent, amit a hatóság elvár egy székhelytől: hogy átvegye a hivatalos küldeményeket, hogy szükség esetén ügyfélszolgálatot tartson.
Székhely, telephely és fióktelep fogalmai
A hétköznapi életben igen gyakran keveredik a székhely, a fióktelep és a telephely fogalma, pedig nem mindegy, hogy mikor melyik kifejezést használjuk. Ma már nem csak a cégek, de az egyéni vállalkozók adatai is megismerhetők az internet segítségével. A sikeres üzleti működés alapvető feltétele, hogy az aktuális jogszabályokkal, és az alapvető fogalmakkal is tisztában legyünk.
Manapság egy cég alapítása az esetek túlnyomó többségében nem olyan bonyolult, annak köszönhetően, hogy a céges eljárások és a cégügyek elektronikus eljárásként működnek. Ennek köszönhetően egyszerűbbé, gyorsabbá és áttekinthetőbbé vált a cégalapítás, ugyanakkor egyre több ügyvédi iroda nyújt szolgáltatást a kényelmesebb ügyintézéshez. A jogszabályi változás miatt már a cégbejegyzés ideje is lerövidült a korábbiakhoz képest. Az alapító okirat mellett azonban számos egyéb dokumentumra is szükség van, amelyet elektronikus formában kell az illetékes cégbíróságnak megküldeni.
A cégalapításkor számtalan kötelező teendőt kell ellátni, például székhelyet kell létrehozni. A gyakorlatban ez a vállalkozás hivatalos levelezési címe, ahol a cég bejegyzett irodája működik. Általánosságban elmondható, hogy ide érkezik be minden hivatalos irat, amelyet az előírásoknak megfelelően kell tárolni, iktatni, meghatározott időtartamig őrizni, valamint esetlegesen-például ellenőrzés céljából elérhetővé tenni.
Abban az esetben, ha a vállalkozásnál nem a székhelyen történik a központi ügyintézés, akkor ezt hivatalosan szerepeltetni kell a létesítő okiratban, valamint a cégjegyzékben. Egyszerűbb a helyzet, ha a cég a saját ingatlanunkban fog működni, viszont a bérlemény esetében jóval nagyobb körültekintésre van szükség.
A telephely az a helyszín, ahol a cég által megjelölt fő tevékenységi kört alapján gyakorolják az üzleti, termelő és szolgáltatási tevékenységet. A székhely gyakran egyezik a telephellyel, de az is gyakori, hogy egy adott székhellyel rendelkező cég, több különböző telephelyen - de azonos településen végzi a tevékenységet. Addig, amíg a székhelyet kötelezően előírja a jogszabály, addig a telephely és a fióktelep is csak opció.
Érdemes megemlíteni azt, hogy sok vállalkozás nem veszi számításba a telephely kapcsán az általa bérelt raktárhelyiséget, ahol a jogszabályi előírásoknak megfelelően tárolja/őrzi a vállalkozás iratait. A fióktelep gyakorlatilag egy olyan telephely, amely a cég székhelyétől eltérő településen található.
Magyarországon több típusú jogi személlyel találkozhatunk, akik jogok alanyai és kötelezettségek terheltjei lehetnek. Mind a közkereseti társaság, a betéti társaság vagy a részvénytársaság és azon belül a nyílt és zárt részvénytársaság is itt említhető! A társaság létrehozásának elhatározását követően, a megfelelő szakember által elkészített létesítő okirat szükséges.
A társaság azon címe melyre hivatalos levelei fognak érkezni. A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 4. Érdemes tisztázni, a központi ügyintézés helyének fogalmát, ezen fogalmak sorai között. Kiemelkedő, ha a bejegyzett székhely és a központi ügyintézés helye nem ugyan az. Ekkor a székhely csak a levelek érkezési, átvételi helye, ám a tényleges a döntések meghozatalát és főbb kérdéseket érintő tevékenység a központi ügyintézés helyén fog szolgálni.
E törvény rögzíti, hogy cégünk a székhelyen cégtáblával szükséges jelölni. Szintén székhelynek minősül, ha társaságunk a székhelye Magyarországon van, annak ellenére, hogy vállalkozásunk külföldi. Megjegyezném, hogy az sem akadály, hogy kezdő vállalkozásunk vagy akár alapított alapítványunk székhelye valamely részes, természetes személy lakóhelye legyen és, hogy lássuk a jogrendszer rugalmasságát, azt is megengedi a jogalkotó, hogy például alapítványuk székhelye ne az alapító vagy a kuratóriumi tagok lakcíme legyen, hanem kívülálló személy lakcíme!
A telephely ettől eltérő helyen található, hisz a székhely és a telephely azonos helyen jegyzése kizárt. Cégünk számára fontos lehet, a ritkán említett ám lényeges fogalom az iratőrzés helye. Ezen a helyen a kiemelkedően fontos iratok, rögzített nyilvántartások, cégünk kiállított mérlegei találhatók.
tags: #a #szekhely #sajat #tulajdon