Acélcsarnok Oromfal Csomópont Szerkezeti Kialakítása

Az acélcsarnokok tervezésekor a helyszín pontos meghatározása és az elemek pozíciójának precíz kitűzése kulcsfontosságú, hiszen a szerkezet komplex, „kulcsrakész” megvalósítása ennek alapján történik.

Az elsődleges teherhordó szerkezetek az acél főtartók, melyek (rendszerint a csarnok keresztmetszetét meghatározó) nyitott keretek, és a portálkeretek kialakítása meghatározza a statikai modell alapjait.

A főtartó és keretstruktúra

A főtartó függőleges eleme a keretoszlop, a vízszintes vagy ferde eleme pedig a keretgerenda.

Általában I vagy H szelvényekből készülnek a főtartók és keretgerendák, a por­tálkereteknél a statikai váz függvényében az oszlop-gerenda és a taréjkapcsolat lehet merev vagy csuklós.

A keretszerkezetekben a terheléseket a leírt módon lehet átadni, a vízelvezetés biztonságát pedig olyan alakú főtartók biztosítják, amelyek gyakran fedélszerkezet nélküliség esetén a lejtést adják.

A csarnokszerkezet alapozását a helyi talajviszonyok és a várt terhelés határozza meg; alapozásként legtöbbször pontalapokat alkalmaznak, amelyeket vasbeton talpgerendák kötnek össze.

Az ipari üzemcsarnokoknál az ott folyó gyártást segítő daru alapvetően befolyásolja a vázszerkezet kialakítását, és a futódarukat általában a csarnok hosszanti oldalán elhelyezett sínpárokon keresztül terhelik rá a főtartókra.

Másodlagos tartószerkezetek és tető

A másodlagos teherhordó szerkezetek a héjazatokat alátámasztó tetőszelemenek és a falvázgerendák, amelyek a főtartókra továbbítják terheiket.

A tető szelemeneket vékonyfalú acéltartók képezik, a falvázgerendákat pedig külső övlemezhez erősített szintén C és Z szelvényű acéltartók alkotják.

A másodlagos tartószerkezetek szerepe kettős: terhek átadása és a főtartók kifordulás elleni támasztása is ezzel biztosított.

A csarnokszerkezet vízszintes irányú merevítését a főtartók között, a keretoszlopok és keretgerendák síkjában elhelyezett szélrácsokkal biztosítják.

Ragaszkodó kapcsolatok és tetőfedés

A hegesztett kapcsolatok kétoldali sarokvarratos és tompavarratos kivitelűek lehetnek; a hegesztést nagyméretű tartók esetén alkalmazzák, a lemezeket a hegesztés előtt elő kell készíteni és meg kell munkálni.

A csavarozott kapcsolatot húzásra, nyírásra és a kettő kombinációjára lehet igénybe venni, a csavarok meghúzásához nyomatékmérésre alkalmas szerszámot használnak.

A tető- és falburkolati rendszerek a csarnok határoló szerkezetét képezik; napjainkban zárt fémlemezekkel közrefogott, keményhab hőszigetelésből álló előre gyártott panelos szendvicsszerkezetek kerülnek használatba.

Az oldalfalak elemei a falvázgerendákra erősítve rögzítettek, a rendszerkiegészítőket pedig az adott csarnokrendszer elméjéhez igazodó egyéb elemek és szerelvények egészítik ki.

Az építés helyes sorrendje és mintafeladatok

Az acél csarnokszerkezetek építése a pontos fogadószerkezet kialakításával kezdődik; az alapozás készítése során figyelembe kell venni az acél vázszerkezet és az alaptestek kapcsolatát, mivel az acél elemek mm-es pontossággal készülnek, a beton alapozás pedig cm-es variációkat mutathat.

Régebben a friss beton alaptestbe helyezték az acélszerkezet leerősítését biztosító kiálló csavarszárakat; napjainkban a megszilárdult alaptesten pontos bejelölést követően utólagosan építik be a lehorgonyzó csavarokat.

Az acélvázas csarnokszerkezetek napjainkban egyedi tervezéssel, összhangban lévő gyártási és szerelési terv alapján készülnek; a gyártósoron legyártott vázelemeket a helyszínen adott sorrendben helyezik el, és a főtartókat vagy a talajon összeépítve, vagy a helyszínen egymásra építve szerelik össze.

A helyszíni szerelés gyorsan és egyszerűen végezhető; a kész főtartókat ideiglenesen meg kell támasztani, hogy a kivitelezés stabil maradjon a szerelés alatt.

Aprólékos előkészületek és modern szolgáltatások

Az acélcsarnokok tervezésénél és kivitelezésénél fontos a talajmechanikai jelentés kötelező megléte, és a kivitélezők a Nyugat-európai alapanyagok felhasználásával, a modulkoordinációs kötöttségek minimalizálásával dolgoznak.

A csarnoképítés során a kivitelezők törekednek a gyors, költséghatékony és minőségi kivitelezésre, miközben a tervezők segítésével az engedélyezési folyamat is gördülékenyebbé válik.

Fő falak: Az épület teherhordó főfalai szélső, középfőfalak, hossz- vagy harántfőfalak lehetnek; pincék esetén különös figyelmet igényel a földnyomás és a fagyhatás elleni védelem.

Oromfalak a szabadonálló, nyeregtetővel lefedett épületek legfelül levő födém feletti fala; nem teherhordó, szilárdságát csak a szélterhelés befolyásolja, és erősítő pillérek beépítésével növelhető.

Tűzfalak a végfalak speciális formái; zárt sorú egymáshoz csatlakozó épületeknél tűzszakaszokat zárnak be, ezért előírások szerint kell kialakítani: a tetősík fölé nyúló lezárás, nyílásmentesség és tűzgátló ajtók alkalmazása szükséges.

Vázkitöltő falak leggyakrabban vasrendszerű vázas / harántfalas épületekben fordulnak elő; ezek hő- és akusztikai követelményeknek kell megfeleljenek, és gyakran merevítő funkciót is betöltenek a nyílások minimalizálása érdekében.

Áttekintés a csarnokváz és a tető szerkezetéről - gerendák, oszlopok és kapcsolatok

Acélszerkezetes csarnoképítés

Rövid összefoglaló a kivitelezői folyamatokról

  1. Beérkező érdeklődés felvétele és az igények pontos feltérképezése, a funkcióhoz passzoló típus kiválasztása.
  2. A szerződéstervezet elfogadása és a szállításra, építésre vonatkozó dokumentumok véglegesítése.
  3. A rendelés rögzítése a gyári rendszerben; a gyártás megkezdése után a projekt koordinálása és az ügyfélkapcsolat fenntartása.
  4. A gyártás és az építési munkálatok párhuzamos megtervezése, alapozás megkezdése.
  5. A teljes folyamat indításától számított jellemző 15. napos ütemezés az esetek nagy részében.
  6. Az épület átadása után a Frisomat továbbra is támogatást nyújt a megrendelőnek.

tags: #acelcsarnok #oromfal #csomopont

Népszerű bejegyzések: