Acélcsarnok Oromfal Csomópont Szerkezeti Kialakítása
Az acélcsarnokok tervezésekor a helyszín pontos meghatározása és az elemek pozíciójának precíz kitűzése kulcsfontosságú, hiszen a szerkezet komplex, „kulcsrakész” megvalósítása ennek alapján történik.
Az elsődleges teherhordó szerkezetek az acél főtartók, melyek (rendszerint a csarnok keresztmetszetét meghatározó) nyitott keretek, és a portálkeretek kialakítása meghatározza a statikai modell alapjait.
A főtartó és keretstruktúra
A főtartó függőleges eleme a keretoszlop, a vízszintes vagy ferde eleme pedig a keretgerenda.
Általában I vagy H szelvényekből készülnek a főtartók és keretgerendák, a portálkereteknél a statikai váz függvényében az oszlop-gerenda és a taréjkapcsolat lehet merev vagy csuklós.
A keretszerkezetekben a terheléseket a leírt módon lehet átadni, a vízelvezetés biztonságát pedig olyan alakú főtartók biztosítják, amelyek gyakran fedélszerkezet nélküliség esetén a lejtést adják.
A csarnokszerkezet alapozását a helyi talajviszonyok és a várt terhelés határozza meg; alapozásként legtöbbször pontalapokat alkalmaznak, amelyeket vasbeton talpgerendák kötnek össze.
Az ipari üzemcsarnokoknál az ott folyó gyártást segítő daru alapvetően befolyásolja a vázszerkezet kialakítását, és a futódarukat általában a csarnok hosszanti oldalán elhelyezett sínpárokon keresztül terhelik rá a főtartókra.
Másodlagos tartószerkezetek és tető
A másodlagos teherhordó szerkezetek a héjazatokat alátámasztó tetőszelemenek és a falvázgerendák, amelyek a főtartókra továbbítják terheiket.
A tető szelemeneket vékonyfalú acéltartók képezik, a falvázgerendákat pedig külső övlemezhez erősített szintén C és Z szelvényű acéltartók alkotják.
A másodlagos tartószerkezetek szerepe kettős: terhek átadása és a főtartók kifordulás elleni támasztása is ezzel biztosított.
A csarnokszerkezet vízszintes irányú merevítését a főtartók között, a keretoszlopok és keretgerendák síkjában elhelyezett szélrácsokkal biztosítják.
Ragaszkodó kapcsolatok és tetőfedés
A hegesztett kapcsolatok kétoldali sarokvarratos és tompavarratos kivitelűek lehetnek; a hegesztést nagyméretű tartók esetén alkalmazzák, a lemezeket a hegesztés előtt elő kell készíteni és meg kell munkálni.
A csavarozott kapcsolatot húzásra, nyírásra és a kettő kombinációjára lehet igénybe venni, a csavarok meghúzásához nyomatékmérésre alkalmas szerszámot használnak.
A tető- és falburkolati rendszerek a csarnok határoló szerkezetét képezik; napjainkban zárt fémlemezekkel közrefogott, keményhab hőszigetelésből álló előre gyártott panelos szendvicsszerkezetek kerülnek használatba.
Az oldalfalak elemei a falvázgerendákra erősítve rögzítettek, a rendszerkiegészítőket pedig az adott csarnokrendszer elméjéhez igazodó egyéb elemek és szerelvények egészítik ki.
Az építés helyes sorrendje és mintafeladatok
Az acél csarnokszerkezetek építése a pontos fogadószerkezet kialakításával kezdődik; az alapozás készítése során figyelembe kell venni az acél vázszerkezet és az alaptestek kapcsolatát, mivel az acél elemek mm-es pontossággal készülnek, a beton alapozás pedig cm-es variációkat mutathat.
Régebben a friss beton alaptestbe helyezték az acélszerkezet leerősítését biztosító kiálló csavarszárakat; napjainkban a megszilárdult alaptesten pontos bejelölést követően utólagosan építik be a lehorgonyzó csavarokat.
Az acélvázas csarnokszerkezetek napjainkban egyedi tervezéssel, összhangban lévő gyártási és szerelési terv alapján készülnek; a gyártósoron legyártott vázelemeket a helyszínen adott sorrendben helyezik el, és a főtartókat vagy a talajon összeépítve, vagy a helyszínen egymásra építve szerelik össze.
A helyszíni szerelés gyorsan és egyszerűen végezhető; a kész főtartókat ideiglenesen meg kell támasztani, hogy a kivitelezés stabil maradjon a szerelés alatt.
Aprólékos előkészületek és modern szolgáltatások
Az acélcsarnokok tervezésénél és kivitelezésénél fontos a talajmechanikai jelentés kötelező megléte, és a kivitélezők a Nyugat-európai alapanyagok felhasználásával, a modulkoordinációs kötöttségek minimalizálásával dolgoznak.
A csarnoképítés során a kivitelezők törekednek a gyors, költséghatékony és minőségi kivitelezésre, miközben a tervezők segítésével az engedélyezési folyamat is gördülékenyebbé válik.
Fő falak: Az épület teherhordó főfalai szélső, középfőfalak, hossz- vagy harántfőfalak lehetnek; pincék esetén különös figyelmet igényel a földnyomás és a fagyhatás elleni védelem.
Oromfalak a szabadonálló, nyeregtetővel lefedett épületek legfelül levő födém feletti fala; nem teherhordó, szilárdságát csak a szélterhelés befolyásolja, és erősítő pillérek beépítésével növelhető.
Tűzfalak a végfalak speciális formái; zárt sorú egymáshoz csatlakozó épületeknél tűzszakaszokat zárnak be, ezért előírások szerint kell kialakítani: a tetősík fölé nyúló lezárás, nyílásmentesség és tűzgátló ajtók alkalmazása szükséges.
Vázkitöltő falak leggyakrabban vasrendszerű vázas / harántfalas épületekben fordulnak elő; ezek hő- és akusztikai követelményeknek kell megfeleljenek, és gyakran merevítő funkciót is betöltenek a nyílások minimalizálása érdekében.
Acélszerkezetes csarnoképítés
Rövid összefoglaló a kivitelezői folyamatokról
- Beérkező érdeklődés felvétele és az igények pontos feltérképezése, a funkcióhoz passzoló típus kiválasztása.
- A szerződéstervezet elfogadása és a szállításra, építésre vonatkozó dokumentumok véglegesítése.
- A rendelés rögzítése a gyári rendszerben; a gyártás megkezdése után a projekt koordinálása és az ügyfélkapcsolat fenntartása.
- A gyártás és az építési munkálatok párhuzamos megtervezése, alapozás megkezdése.
- A teljes folyamat indításától számított jellemző 15. napos ütemezés az esetek nagy részében.
- Az épület átadása után a Frisomat továbbra is támogatást nyújt a megrendelőnek.
tags: #acelcsarnok #oromfal #csomopont