Galéria építés: A belmagasság és a funkció szerepe

Ha kicsi a lakás, de magas a belmagasság, akkor a kihasználatlan tereket új élettel tölthetjük meg a galériáknak köszönhetően. A galéria a lakáson belüli térnyerés talán leggyakrabban alkalmazott módja. A helyiség légterének részleges, az alapterület legfeljebb 75%-a, vízszintesen épített szerkezettel történő megosztásával kialakított új szint. A galéria építés az egyik leginkább értékálló befektetés a meglévő ingatlanba, hiszen a hasznos alapterületet növeli meg. Arra gondoltunk, hogy összeszedjük a tapasztalatainkat és azokat a lehetőségeket, amik segíthetnek eligazodni a galéria kialakításánál.

A galériaépítés kulcsa: a belmagasság

A galériaépítés legkritikusabb pontja a belmagasság. Tapasztalatunk szerint a 320 cm belmagasság alatti helyiségekben a galéria nem mindig jól kihasználható. Természetesen ez nagyban függ a galéria céljától és a lehetőségektől is. Ha 320 cm-nél alacsonyabb a rendelkezésre álló belmagasság, akkor számos kényelmi és praktikai probléma is felmerülhet. Előfordulhat, hogy a galéria alatt, esetleg felette túl kevés lesz a hely. Nehezen tudjuk kihasználni, kényelmetlennek érezzük. Azonban tudjuk jól, hogy vannak olyan helyzetek, amikor vállalni kell ezeket a kellemetlenségeket.

A legideálisabb a 4 méter feletti belmagasság, mert ez esetben a galérián is teljesen fel lehet egyenesedni. De funkciótól függően, 3 méter alatt is lehet galériát építeni, ilyenkor azonban célszerű alvó- vagy tároló-galériában gondolkodni. Kis belmagasság esetén lehetséges megoldás még, ha a galéria alacsony magasságúra készül, és a lent maradt helyre ülő- vagy fekvőbútor, esetleg (beépített) szekrény kerül. Alacsony belmagasságnál különböző funkciókra szánt galéria (illetve az az alatti tér) optimális kialakítására néhány esetben a szinteltolásos galéria is megoldást jelenthet. Ilyen lehet például, ha a galéria elsősorban fekvési célt szolgál (magasabb rész) - ez alatt lehet elsősorban közlekedni, pl. ajtók feletti rész kialakításánál, de mellette közlekedő rész is kialakításra kerül a galérián (ez lehet az az alacsonyabb).

A szabványos, 2,65 méteres belmagasság esetén nem érdemes kísérletezni, legfeljebb egy-egy ajtó fölé lehet nagyobb tárolópolcot építeni, de ezt már nem lehet valódi galériának hívni. Ha nem tervezünk megfelelően, akkor könnyen lehet, hogy a kész galéria nem lesz sem kényelmes, sem praktikus.

Számítógépes grafika, amely egy szoba keresztmetszetét mutatja be, kiemelve a galériaépítéshez szükséges belmagasságot különböző funkciókhoz.

A galéria magasságának és méretének meghatározása

A magasságot elsősorban a helyiség belmagassága, valamint a galéria alatti, illetve a galérián kialakítandó tér funkciója határozza meg. Tároló-rész esetén 0,5-1 m magasság is elegendő. Fekvőrész kialakításánál 80-100 cm szükséges, hogy a matracon ülve kényelmesen fel lehessen egyenesedni. Ülőbútor, dolgozósarok (elsősorban ülő tevékenység) esetén 140-150 cm-es magasságnál már kényelmesen el lehet férni. Állógalériához általában legalább 170-180 cm-es magasság szükséges, ezt elsősorban az ott tartózkodó személyek magassága határozhatja meg.

A legkisebb fekvő galériára is célszerű legalább 2 négyzetmétert rászánni, a felkerülő matrac méretétől függően. Ennél kisebb is lehet, de akkor már csak tároló galériáról beszélhetünk. Maximális határ nincs, egész szoba (illetve raktár, vagy kellő belmagasságnál ház) is begalériázható, ezáltal egy új szintet (emeletet) hozva létre. Ez a praktikus megoldás azonban nem minden helyen használható.

Egy élhető galériaépítés megtervezéséhez minimum 320 de inkább 350 cm-es belmagassággal kell rendelkeznünk. Az alsó szint magassága ajánlottan minimum 200-210 cm így a magasabb vendégeink is fejlehajtás nélkül tudnak közlekedni a lakásban. A galéria szerkezet legalább 30 cm-es vastagságát hozzáadva már 230 cm-nél járunk. Ebből láthatjuk egy minimális belmagasságnál (320 cm) 90 cm magasságunk marad ami egy fekvő galériához is kevésnek bizonyul. A fekvő galériáknál ugyanis komfortos ha az ágyból felkelve legalább ülve elférünk a fejünk lehajtása nélkül. Átlag magasságú ( 170-180 cm) felnőtt ülő magassága 100 cm ehhez még az ágy szivacs magassága is hozzáadódik ami 10-15 cm.

Fő szabály, hogy a galéria alatt 1,9-2,0 méternyi magasságnak meg kell lennie azért, hogy az átlagnál magasabbak se verjék be a fejüket. A következő fokozat a 3,6 méteres belső magasságnál, vagy a felett kezdődik, mert ilyenkor már van lehetőség arra, hogy teljes értékű állógalériát lehessen kialakítani. Itt a használhatóság drámai javulása mellett a kreativitásnak is nagyobb a lehetősége. Természetesen olyan funkciót érdemes adni a galériának, amely ritkábban használt. Az igazi lehetőségek azok számára nyílnak meg, akiknek nagyobb, egy légterű nappalijuk van. Ilyenkor ugyan az építési feladat is sokkalta összetettebb, de az elérhető látvány is csodásabb. Gardróbhelyiséget, látványos könyvtárszobát, moziszobát vagy akár hobbiszobát is kialakíthatunk.

Szabályos galéria esetén szükséges, hogy alatta és rajta is biztosítható legyen a 195 centiméter állómagasság, de tárolótérnek, hálófülkének megfelel a 120-160 centiméteres magasság is. Háromméternyi belmagasság már megengedi a fekvőgalériák kialakítását, ahol az alvókuckóban elég, ha ülni tudunk, mérete egy személynek 200×90 cm, két személynek pedig 200×200 cm. Ha éjjeliszekrényt is szeretnénk, 320 cm széles és 300 cm mélységű hely szükséges hozzá.

A galéria építése - milyet, hova, hogyan? A helyiség légterének részleges, az alapterület legfeljebb 75%-a, vízszintesen épített szerkezettel történő megosztásával kialakított új szint. Sok helyzet adódhat, amikor a meglévő lakás összemegy. Kézenfekvő megoldás nagyobb otthonba költözni, csakhogy ezt manapság nem mindenki engedhetik meg maguknak, sokaknak pedig a szívéhez nőtt a régi kis lakás. A galériát bővülést tervezgetők közül a legjobb helyzetben ilyenkor azok vannak, akik nem házgyári, vagy nem új építésű, hanem legalább 3-3,5 m-es belmagasságú, hagyományos építésű otthont találtak annak idején. Esetleg olyan családi házban laknak, ahol kellően magas belső terek vannak.

Anyagválasztás és biztonság

A gerendavastagság függ a galéria méreteitől és a funkciójától is. Egy átlagos, lakásba készített galéria teherbírása 100-150 kg négyzetméterenként. Ehhez vannak méretezve a gerenda vastagságok is.

Fontos a megfelelő faanyag kiválasztása. A galériakészítést kizárólag a lakásban vagy más, garantáltan nedvességtől mentes, zárt helyen, minimum 6-8 hónapig, de inkább egy-másfél évig szárított faanyagból szabad végezni. A nedves faanyag - minden faanyag ilyen, még a szárítottnak tűnő is - összeszárad a lakás befűtésekor. A faanyagon - a minőség mellett - a látvány miatt sem érdemes spórolni.

A házilagos kivitelezésnek általában jobban kedveznek a fából készülő a galériák. A modern minimál, loft vagy ipari stílusú helyiséghez egy fémszerkezetű galéria illik jobban. A vas váz hideg érzetet kelt, amit lágyíthatunk a natúr kötél korláttal vagy fa korlát kombinációval. A megjelenése pedig garantáltan elegáns és megnyerő lesz. Ha a galéria fa, akkor a kovácsoltvas korlát kombinációval, igényes és letisztult környezetet kapunk, ami masszív és időtálló megoldás lehet. Az üveg korlát előnye, hogy optikailag nagyítja a teret és előkelő megjelenést kölcsönöz a belső térnek.

A tartógerendák megfelelő kiválasztása és kialakítása. A ház falszerkezetének ellenőriztetése, hiszen komoly súlyt kell kibírnia. A ház szerkezetének feltárása után lehet, hogy plusz alátámasztást igényel a galéria. Ha faanyagból készül a galéria, akkor a fa gerendákat beépítés előtt minimum 6-8 hónapig száraz helyen kell tárolni, hiszen a nedves fa később a kiszáradást követően elkezdhet recsegni. Érdemes a faanyag típusára is odafigyelni: a legjobb, ha ebben az esetben a borovi fenyőt választjuk. A legtartósabb megoldás azonban a masszív zártszelvény vasszerkezet galéria kialakítása. Tartósságot és biztonságot ad, valamint kialakítása is könnyebb. Ne feledkezzünk meg a megfelelő korlátok kialakításáról sem.

Fontos, hogy legyen hely a lépcsőnek is, kis lakásan célszerű, hogy minél kevesebb helyet foglaljon. Esetenként a nagyobb, 10 m2 feletti galériákat érdemes lehet masszív zártszelvény vasszerkezetre (például 10×6 cm-es) építeni, ezzel is növelve a tartósságot, biztonságot.

Gipszkarton falaknál például a felület nem biztosít kellő stabilitást, így az alsó megtámasztás nyújt csak biztonságos rögzítést a galéria szerkezetének. Egy fekvő galériánál még nem kell olyan nagy terheléssel kell számolni, de egy álló galériánál ahol már közlekedni is lehet ott már mérettől függően 3- 8 személy súlyával is kalkuláljunk. Ami átlag súlynál 80 Kg x 8 = 640 Kg. Álló galéria építésnél az alsó és felső szint 200 cm-rel számolva plusz a tartó szerkezet 30 cm-ét hozzáadva a 430-as belmagasság az ideális határ.

Diagram, amely összehasonlítja a különböző galériatípusokhoz (fekvő, álló, tároló) szükséges minimális belmagasságot.

Funkciók és praktikus ötletek

A galéria sokféle funkciót tölthet be. Leggyakrabban hálószoba kerül a magasba, de van, aki az elmélyedéshez, relaxáláshoz keres kellő elkülönülési lehetőséget, s otthoni irodává, dolgozószobává alakítja a magasban nyert teret. A tinédzserek álmainak netovábbja a galéria, ahová visszavonulhatnak, elbújhatnak a szülők szeme elől. Íme a 12 éves Beki birodalma, ahol kedvenc négylábú háziállatai, Manna kutya és Miska cica is helyet kapnak.

Sok helyen készítünk konyhába, kamrába, fürdőszoba fölé úgynevezett pakolós galériát. A galéria lépcső alatti rész beépítése szekrényekkel, pakoló felületekkel, íróasztallal, adott esetben konyhabútor is megvalósítható, vagy akár egy kamra is. Ha ezt a galériával együtt tervezzük meg és készítjük el, akkor szépen beleilleszthető a térbe.

Ahol nem laknak a térben, és iroda vagy egyéb helyiség funkcióját tölti majd be, ott szükség megoldásból felrúghatjuk a fenti szabályokat.

A tervezéskor nem árt arra is odafigyelni arra, hogy lesz-e és hol a helyiségben ablak. Ha van ablak érdemes odafigyelni, hogy az a galériáról nyitható-e, mert ha igen, akkor korláttal, leesés elleni védelemmel kell ellátni. Sok galériás lakásnál jelent gondot, hogy túl sötét lesz a szoba a beépítés után. Erre megoldás lehet fénycsatorna kialakítása a galérián, vagy akár a helyiség többi részén is. Az is egy jó lehetőség, ha a galériának külön világítása van, így például fent is lehet nyugodtan olvasni, tanulni anélkül, hogy az egész szoba fényárban úszna.

Kisebb helyiségekben hagyjuk natúr világos színben a fát, vagy világos színekkel fessük le.

Ahol nem laknak a térben, és iroda vagy egyéb helyiség funkcióját tölti majd be, ott szükség megoldásból felrúghatjuk a fenti szabályokat.

Kép egy modern nappaliról, ahol egy jól megvilágított galéria található, amely dolgozószobaként funkcionál.

Galériafalak | Mit tegyünk és mit ne!

tags: #ajanlott #legkisebb #belmagassag #galeriazhato #sarga

Népszerű bejegyzések: