Otthontámogatási program és albérlet: tudnivalók és tudnivalók az adózásról
A Kormány a közszolgálatban dolgozókat otthontámogatási programmal segíti. A 2026. január 1-jével induló program egyösszegű, nettó 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. Ezzel egyidejűleg 2026. Tájékoztatjuk, hogy annak érdekében, hogy az Otthontámogatásra jogosult munkavállalók minél előbb hozzájuthassanak a támogatás összegéhez, a Magyar Államkincstár - jogszabályi kötelezettségén túlmenően - a SZÜF felületen 2026. A 2026. Ha van érvényes 2026. január 1-jét megelőzően létrejött lakáscélú kölcsönszerződése, hitelszerződése, lízingszerződése, lakáscélú megtakarítása, illetve 2026.január 26. napjáig érvényesen létrejött munkáltatói kölcsönszerződése és Ön jogosult igénybe venni az Otthontámogatást, akkor 2026.
Az érintett munkáltatóknak 2025. december 20-ig valamennyi alkalmazottjukat tájékoztatni kell az Otthontámogatás igénybevételének lehetőségéről. A munkáltató köteles az általa foglalkoztatott személyeket a támogatás igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról legkésőbb 2025. december 20. napjáig tájékoztatni.
Azt, hogy Ön munkáltatója révén jogosult-e a támogatásra, könnyen ellenőrizheti a Magyar Államkincstár weboldalán, ahol az intézmény által vezetett munkáltatói nyilvántartásban (munkáltatója adószámának vagy nevének megadásával) megnézheti, hogy munkahelye szerepel-e az Otthontámogatásra regisztrált munkáltatók között. Az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó munkáltató automatikusan szerepel a nyilvántartásban. Más munkáltatóknak önállóan regisztrálniuk kell. A Magyar Államkincstár a jogosult munkáltatókról, valamint azok fenntartóiról nyilvántartást vezet (munkáltatói regiszter). A regisztrációs felület az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. Az államháztartáson kívüli munkáltatóknak, akik nem tartoznak az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe a kormányrendelet hatálybalépésétől elektronikusan regisztrálniuk kell a Magyar Államkincstárnál és be kell jelenteniük a támogatás nyújtásának szándékát. A sikeres regisztrációt követően a munkáltató a Magyar Államkincstár nyilvántartásában „regisztrált munkáltató” státusszal szerepel.
Fontos kiemelni, hogy nem minden esetben jogosult automatikusan a támogatásra a nyilvántartásban szereplő munkáltató minden munkavállalója, például, ha kizárólag a Rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontja alapján került be a munkáltató a munkáltatói nyilvántartásba. Ez esetben csak a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók jogosultak a támogatásra. Javasoljuk, hogy a munkavállalói jogosultság tisztázása érdekében egyeztessen a munkáltatójával.
A Magyar Államkincstár a munkáltatónak járó támogatások összegét a benyújtott igénybejelentésben szereplő adatok alapján állapítja meg. A munkáltató - fenntartóval rendelkező munkáltató esetén a munkáltató a fenntartón keresztül -, elektronikus úton nyújtja be a Magyar Államkincstárhoz az Otthontámogatás folyósítására vonatkozó igénybejelentést. Az Otthontámogatás fedezetét - a közterhekkel növelt összegben - a Kormány biztosítja a munkáltató részére a Magyar Államkincstáron keresztül. A munkavállaló nyilatkozatban rögzíti az igénylés tényét (lakhatási cél igazolása).
Figyelem! 2026. február 15-ig igényét mindenképp jeleznie kell, ellenkező esetben az Otthontámogatást nem tudja igénybe venni. Amennyiben 2026. Amennyiben 2026. A Magyar Államkincstár folyamatosan dolgozza fel az igényeket és a bejelentéseket.
Az otthontámogatás teljes összegére a részmunkaidős foglalkoztatott abban az esetben jogosult, ha legalább két olyan részmunkaidős jogviszonya van, amelyek alapján külön-külön jogosult lenne az otthontámogatás arányos részére és ezen jogviszonyok egybeszámítva teljes munkaidőt jelentenek. Tartós távollétnek minősül a 30 napot meghaladó távollét.
Albérlet keresése és az adózás tudnivalói
Az ingatlanpiac főszezonja augusztus és szeptember hónapra esik, amikor a legtöbben keresnek bérelhető házakat és lakásokat, különösen a felsőoktatási tanév kezdetével. Azok, akik távoli lakóhelyüktől tanulnak vagy dolgoznak, gyakran bérlés útján oldják meg lakhatásukat. A lakásbérlés ugyan sokak lakhatására jelent megoldást, az eltérő élethelyzetek és célok miatt mégis különböző okokból dönthetünk úgy, hogy albérletbe költözünk. Hosszabb távra jellemzően akkor bérlünk ingatlant, ha nincs még meg a lehetőségünk arra, hogy saját lakást, házat vegyünk. Ez egy meglehetősen összetett körülmény, hiszen egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni, mielőtt az adott ingatlant kibéreljük. Mivel hosszabb távra tervezünk az adott albérlettel, célszerű úgy tekintenünk rá, mintha a sajátunk lenne, vagyis feleljen meg az elvárásainknak, igényeinknek. Alakulhat úgy az életünk, hogy átmeneti megoldásként albérletbe költözünk és úgy számolunk, hogy ez az állapot nem lesz tartós. Számos ilyen helyzettel találkozhatunk: ide sorolható az, ha saját ingatlanunkba még nem költözhetünk be, mert csúszik az átadás, esetleg jelenleg is a lakáskeresés fázisában tartunk. Kevésbé ismert, de nem elhanyagolható jelenség az, amikor valaki úgy dönt, hogy nem szeretne saját ingatlant venni. A döntés mögött az áll, hogy sokak számára nem elfogadható az az anyagi és lokális kötöttség, amit a saját ingatlan jelent, mivel ha változik az élethelyzetük, az említett kötöttségek terhet jelentenek.
Akárcsak ingatlanvásárlásnál, lakásbérlés esetén is arra kell törekednünk, hogy olyan albérletet találjunk, ami megfelel az elképzeléseinknek, az igényeinknek, valamint az anyagi lehetőségeinknek. Az egyik legfontosabb pont az elhelyezkedés, hiszen sok mindent tudunk változtatni egy ingatlanon, de a lokációját nem. Éppen ezért fontos, hogy vizsgáljuk meg alaposan a lakás környékét, az infrastruktúrát, a közlekedési útvonalakat, a bevásárlási lehetőségeket, de ide sorolható még az orvosi rendelők, a gyógyszertárak gyors elérhetősége is. Ha kiválasztottuk a megfelelő lokációt, a következő fontos lépés, hogy meghatározzuk, melyek azok a tulajdonságok, amelyekkel szeretnénk, hogy albérletünk rendelkezzen. Mindenkinek más-más tulajdonság fontos, így nehéz általános kritériumokat felsorolni, jellemzően a döntő tényező mindig az aktuális, vagy a közeljövőre vonatkozó elvárásunk lesz.
Hiába találtuk meg a tökéletes albérletet, sajnos elképzelhető, hogy ha gyermekkel szeretnénk költözni, nem minket fog választani a tulajdonos. Ez természetesen bosszantó tud lenni, már csak azért is, mert így feleslegesen fordítottunk időt, energiát az adott lakásra, amit esetleg egy olyan albérlet felkutatására is áldozhattunk volna, ahová be is költözhetünk. Szintén nehezebb helyzetben vagyunk akkor, ha kisállatokkal vágunk neki a keresésnek, bár jó hír, hogy a koronavírus-járvány után ezen a területen már láthatóak változások. Ettől függetlenül már az első kapcsolatfelvétel során jeleznünk kell a tulajdonosnak, hogy kisállattal költöznénk. Jellemző, hogy sokszor a tulajdonosok a lehető legrosszabb forgatókönyvvel számolnak az állatokkal kapcsolatban, ennek az áthidalását viszont elősegíthetjük azzal, ha felajánljuk neki, hogy egyszer elhozzuk a kedvencünket, hogy a tulajdonos is megismerkedhessen vele. + Tipp: A telefonos kapcsolatfelvétel előtt küldhetünk egy levelet a hirdetőnek, amiben leírjuk, hogy kisállattal szeretnénk költözni. Pár sorban írjunk a kedvencünkről, emeljük ki, hogy szobatiszta és a bútorokat, berendezést nem rongálja, nem veszélyes az ingatlan állapotára.
Sok tulajdonosnál a dohányzás azonnali kizáró ok, mert nem szeretnék, hogy a lakásuk füstszagú legyen. Ettől egy fokkal jobb a helyzet akkor, ha az ingatlanhoz tartozik erkély, és ott megengedett a dohányzás. Amikor albérlethirdetéseket olvasunk, sokszor találkozhatunk azzal, hogy már a szövegben jelölik, hogy mennyi a minimális bérleti idő. Szerencsés esetben ez megegyezik a mi elvárásainkkal, viszont előfordulhat, hogy abszolút nem, így pedig számításba sem tudjuk venni az adott lakást. Jó, ha tudod: Az ingatlan.com-on bérleti időre is tudsz albérletet keresni.
A lakásbérlés kardinális pontjai közé tartoznak a piszkos anyagiak, de úgy is fogalmazhatunk, hogy az albérletekre is vonatkozik az “Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” közmondás. Saját magunk érdeke, hogy csak olyan lakás iránt érdeklődjünk, aminek a bérléséhez sziklaszilárd anyagi háttérrel rendelkezünk. Ökölszabályként azt lehet mondani, hogy lakhatásra a fizetésünk felénél többet nem célszerű költeni. Hiszen megélhetésre, közlekedésre, ruhákra és persze szórakozásra is maradnia kell valaminek. A bérleti díjak lefaragásának egyik módja, hogy többen bérelnek ki egy lakást, és osztoznak a kiadásokon. Érthető okokból ez azoknak jelent megoldást, akik egyedül költöznének, vagy párként egy közeli ismerőssel, baráttal költöznek közös lakásba. Családosoknak a privát szféra és a helyigény miatt ez kevésbé előnyös opció. Jó, ha tudod: Az ingatlan.com-on kiadó szobát is lehet keresni.
Egy albérlet árat nagyon sok tényező befolyásol (méret, lokáció, felszereltség, stb.), így nehéz egy sztenderd árat meghatározni. A piaci mozgásokat, trendeket azonban lehet, és érdemes is figyelnünk, hiszen így naprakészek lehetünk a kereslet és a kínálat aktuális állapotával kapcsolatban. Jó, ha tudod: Első kézből értesülhetsz az albérletpiac minden jelentős változásáról, valamint híreket, lakbérindexeket, és naprakész elemzéseket is olvashatsz a Tudástár oldalunkon a „Hírek” menüpont alatt. Emellett számos tippel és letölthető segédanyaggal is találkozhatsz az oldalon.
A lakásbérlés költségei között kell említenünk a kauciót is, hiszen beköltözéskor többhavi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell odaadnunk a tulajdonosnak. A kaució intézménye bevett szokás az albérletpiacon, jellemzően elmaradt bérleti díjat, közüzemi tartozásokat vagy az ingatlanban keletkezett károkat lehet fedezni belőle, és csak az előzetesen megállapított okok miatt tartható vissza. Ahogy saját ingatlan esetében, úgy lakásbérlés esetében is számolnunk kell a rezsivel. Az már a tulajjal kötött megállapodásunktól függ, hogy a rezsi költségét külön kezeljük, vagy egy fix díjként beleszámítjuk a lakbérbe. Ettől függetlenül kiadásként jelentkezik, amit mérsékelhetünk, ha olyan albérletet választunk, ami jó energetikai jellemzőkkel bír, valamint energiatakarékos megoldások találhatóak benne.
Lakásbérlés mellett jellemzően mindig valamilyen nyomós ok miatt döntünk, így leendő albérletünk felkutatásához megéri időt és energiát áldoznunk. Használjuk ki a technikai lehetőségeinket és rendszeresen látogassunk el Magyarország egyik ikonikus ingatlanhirdetési oldalára, az ingatlan.com-ra. Lakásbérlés előtt akkor vagyunk jó helyzetben, ha minél több olyan ingatlant találunk, ami megfelel az elvárásainknak, hiszen így esélyünk van válogatni is, nem vagyunk kiszolgáltatott helyzetben. Az ingatlan.com-on 2024-ben több mint 145 ezer magánszemély és közel 9000 ingatlanközvetítő hirdetett. A Gemius adatai alapján pedig 2025 januárjában több mint 1,5 millió volt az ingatlan.com oldallátogatottsága. A hirdetők tudják, hogy ott érdemes hirdetniük, ahol sokan és valós érdeklődők keresnek. A tudatos keresés döntően lerövidíti és meg is könnyíti a lakásbérlés folyamatát. Ezzel a funkcióval elmenthetjük a kiszemelt albérlethirdetéseket, amiket később könnyen visszanézhetünk. Ahogy a hirdetést, úgy egy keresést, egy keresési beállítást is elmenthetünk. Az egyik leginnovatívabb albérletkeresést megkönnyítő opció a “Hirdetésfigyelő”. De, miről is van szó? Amikor a találati listában nézelődünk, tapasztalhatjuk, hogy ugyanazzal az albérlettel több hirdetésben is találkozunk. Ez azért lehet, mert több közvetítő és akár a tulajdonos is hirdeti. A “Minden1x nézet” bekapcsolásával lerövidülnek a találati listák és még több hirdetést tudunk átnézni. A mobilos albérletkeresés szintén egy olyan lehetőség, amivel kényelmesebbé és gyorsabbá válhat a keresés. Az ingatlan.com applikációjában a weboldal összes keresési lehetőség elérhető, valamint olyan extra opciót is használhatunk, mint a “Közelemben” funkció.
Szánjuk rá az időt, hogy egy kicsit körbejárjuk a kinézett környéket. Míg barangolunk, mérjük fel a környék infrastruktúráját, az éppen folyó munkálatokat, valamint a lakóközösséget. Ezzel párhuzamosan pedig keressük az ingatlanokra kihelyezett KIADÓ hirdetőtáblákat is. A hirdetőtábla egy igazán egyszerű megoldás, sokszor pedig pont emiatt nem tulajdonítanak neki jelentőséget, pedig lokális ereje igen magas, megszólítja az arra járókat. Ha találkozunk KIADÓ hirdetőtáblával, keressük meg az ingatlan online hirdetését is, így a lokáció mellé számos fontos információt is társítani tudunk.
Készülnünk kell arra, hogy az igazán jó és/vagy kedvező árú albérletekért egyszerre több jelentkezővel leszünk versenyben. Bármennyire is csábító lehet egy albérlet, mielőtt telefont ragadunk, fontos, hogy alaposan átolvassuk a hirdetés szövegét. Részben azért, mert a szövegben lehetnek olyan információk, amik miatt mégsem lesz számunkra aktuális a lakás, részben pedig azért, mert rossz benyomást kelthetünk a hirdetőben akkor, ha olyan kérdéseket teszünk fel neki, melyekre a hirdetésből is megkapjuk a választ. Ha a hirdetés szövegében mindent rendben találtunk, eljött az idő, hogy felvegyük a kapcsolatot a hirdetővel. Furcsán hangozhat a XXI. században, de jelen esetben az üzenetek helyett a telefont részesítsük előnyben. Azonban azt is vegyük figyelembe, hogy a vonal túloldalán egy olyan tulajdonos, vagy ingatlanos lehet, aki éppen dolgozik, tárgyal, esetleg autót vezet és ezért nem veszi fel a telefont. Nem érjük el telefonon a hirdetőt? Szintén megkopott módszernek tűnhet az SMS, de mégis jó szolgálatot tehet nekünk. Ha az első vagy második hívásból sem érjük el a hirdetőt, inkább ne zaklassuk még ugyanennyi hívással, biztos megvan az oka arra, hogy nem veszi fel a telefont. Ilyenkor inkább írjunk egy rövid üzenetet, hogy melyik albérlet ügyében kerestük. Akárhogy kerülünk is kapcsolatba a hirdetővel, figyeljünk arra, hogy összeszedetten, helyesen és jól kommunikáljunk. A lakással kapcsolatban érdemes olyan dolgokra rákérdeznünk, amik tényleg fontosak nekünk, de nem feltétlenül derült ki a hirdetésből. Pozitív hatást kelthetünk, ha röviden bemutatjuk magunkat, párunkat, esetleg kiemeljük a legjobb tulajdonságainkat. Miért fontos ez? Azért, mert ha nem mi vagyunk az egyetlen jelentkezők, akkor ki kell tünnünk a többiek közül. Hiába kommunikálunk jól, ne azzal kezdjünk, hogy „Mikor lehet megtekinteni a lakást?”. Ez azért fontos, mert lehet, hogy nekünk ugyan nem fárasztó a potenciális albérlet megtekintése, de a másik félről ugyanez már nem biztos, hogy elmondható. Ha felvettek a főiskolára, egyetemre, érdemes a szülőket is bevonnunk az albérletkeresésbe, mert így a bérbeadó látni fogja a komolyságot. Növeli az esélyünket az is, ha a család elkísér megtekinteni a lakást, mert így egyből mutatni is tudjuk, hogy rendezett családi háttérrel rendelkezünk. Remek dolog, ha a szülők biztosítani tudják a bérbeadót a fizetőképességetekről, illetve arról, hogy készek minet támogatni anyagilag. Érthető, ha a tulajdonos jobban szeretné kiadni olyan személynek a lakását, aki stabil fizetőképességgel rendelkezik. Ezt a jelenséget pedig a magunk javára tudjuk fordítani azáltal, hogy jelezzük, esetleg felajánljuk a hirdetőnek, hogy munkáltatói vagy keresetigazolást tudunk bemutatni. Jelezzük előre, hogy kizárólag hosszú távú bérlésben gondolkozunk (feltéve, ha tényleg így van), tehát legalább 1 évig számíthat ránk a tulajdonos.
Lakás bérbeadás adózása
A lakás bérbeadás adózása magánszemélyként, a költségelszámolási lehetőségei az szja bevallásban a határidő közeledtével gyakran előkerül. A 2020. évi személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határideje 2021. május 20. Lakás bérbeadás, mint önálló tevékenység bevétele Magánszemélyként a lakóingatlan bérbadás bevétele az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenység adóköteles jövedelem. Az ebből tárgyév során befolyt bevételinkről és költségeinkről a tárgyévet követő év május 20-ig benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásunkban tudunk számot adni. A fizetendő személyi jövedelemadóról az e-szja bevallás vagy ANYK-ban a 2053/20SZJA bevallás A lapjának 8. sorát (és 7. sorát) kitöltve van módunk számot adni.
Az szja törvény 16. § értelmében önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.
Bérbeadás esetén a közüzemi díjak nem számítanak bevételnek Az szja törvény 17. § (3a) bekezdése szerint 2019-től már nem számít bevételnek a bérlő által részünkre megtérített közüzemi szolgáltatások díja. A törvény vonatkozó része így hangzik: „Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja.”
Bérbeadás esetén a számlaadás és adószám nem kötelező Az adószám kiváltására ingatlan bérbadás esetén nem vagyunk kötelezettek 2018. óta, amelyet az Áfa törvény 257. § (5) bekezdése alapján lehet levezetni. „Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy adóalany, aki kizárólag a 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adómentes szolgáltatást nyújt, feltéve, hogy nem él a 88. § (1) bekezdés b) pont szerinti választási jogával és a 257/B. § szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.” Az áfa törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentesülünk ingatlan bérbeadása esetén az számla kibocsátási kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk kötelesek lakás bérbadása esetén számlát adni a bérlő részére. Egy számviteli bizonylat elégséges a bevétel átvételének bizonyítására. Alkalmas erre egy bevételi pénztárbizonylat vagy átvételi elismervény is készpénz átvétele esetén. Amennyiben a bérlő átutalással teljesíti felénk a bérleti díjat (és közüzemi díjakat), akkor a bankszámlakivonatunk is számviteli bizonylatnak minősül.
A fentiektől eltérően viszont tiltó szabályok nem vonatkoznak az adószám kiváltására és számla kibocsátásra sem. Ha szeretnénk erre adószámot kiváltani és számlát kibocsátani, vagy a bérlő, kifizető kifejezetten kéri a számla kiállítását, akkor meg tudjuk oldani. Fontos, hogy számla kibocsátáshoz kell rendelkeznünk adószámmal. Tehát először adószámot kell kérnünk bérbadásra, majd ezt követően tudunk papír alapú vagy számlázó program segítségével számlát kiállítani. Adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel bennünket ezen bizonylatok alapján, mivel ezek nem minősülnek számlának az áfa törvény értelmében, hiszen számla kibocsátására vonatkozó kötelezettséget sem ír elő a jogszabály. Ettől teljesen eltérő szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az áfa törvény 86. §-a alapján adókötelessé tesszük az ingatlan bérbeadási tevékenységünket és számláink áfát is fognak tartalmazni. Ebben az esetben adószám kiváltásakor tudjuk áfa kötelessé tenni a bérbadást, amit követően kiállított számláink nettó összegére 27% áfát fogunk felszámítani. Ezen számláink vonatkozásában viszont már adatszolgáltatási kötelezettségünk is keletkezik.
Lakás bérbeadás esetén a jövedelem megállapítása
Az szja törvény szerint önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Önálló tevékenység bevételeinek megállapítására az szja törvény 2. és 4. számú mellékletei adnak iránymutatást. A 2019-től hatályos szabályozás szerint viszont már a bérlőtől átvett és ezáltal megszerzett (áthárított) közüzemi díjak nem számítanak ingatlan bérbeadás esetén bevételnek.
Ingatlan bérbeadás esetén a költségek elszámolására két lehetőséget ad a törvény: tételes költségelszámolás (17. § (3) a.) pont) vagy 10% költséghányad (17. § (3) b.) pont) szerinti jövedelem megállapítása. A tételes költségelszámolás esetén a 17. § (3) bekezdés a) pontja szerint az szja törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a törvény 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség, igazolás nélkül elismert költség, valamint a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).
Lakás bérbeadás jövedelme és jövedelemadója A lakás bérbeadás esetén a bevétellel szemben a fent leírt két módszer közül választva levonjuk a költséget, költségeket. A különbözet, mint jövedelem után 15% személyi jövedelemadót kell megállapítani, bevallásani és megfizetni. A személyi jövedelemadót negyedévente kell előleg formájában megfizetni a negyédévet követő hónap 12. napjáig, először arra a negyedévre, amelyben az adó összege a 10.000 forintot elérte vagy meghaladta. A bevallásban a negyedévente jelentkező előlegfizetési kötelezettségünkről a május 20-ig benyújtandó bevallás (C. lap) 70.-74. soraiban tudunk számot adni. A költségelszámolási lehetőségek áttekintéséhez nézzük még meg, hogy milyen jellemzően előforduló költségek számolhatóak el egy lakás bérbeadása kapcsán.
Kifizetőtől származó bérleti díj adózása
Fontos szabály, ha bérbeadásból származó bevételünk az Art. törvény szerinti kifizetőtől származik, az adóelőleg levonására és megfizetésére nem a bérbeadó, hanem a kifizető lesz kötelezett. Ezen esetekben a kifizető a bérbadó költséghányad nyilatkozata (10% vagy ettől eltérő) alapján állaptja meg a jövedelmet és az alapján a 15% személyi jöved adóelőleget. Az így fennmaradó nettó jövedelmet fizeti ki csak a bérbadó részére. De ki is számít kifizetőnek? Kifizető a bérleti díj tekintetében: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti, külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet, minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
A bérbeadáshoz kapcsolódó jellemzően előforduló elismert költségek
A 3. számú mellékletből a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány jellemzően előforduló költésgtípust: az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 200 ezer forintot nem haladja meg, továbbá ezen tárgyi eszközök - a mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési értékétől függetlenül is - folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a IV. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni; a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó (ide nem értve a személyi jövedelemadót), illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék; a műszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére kifizetett összeg, igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség).
Ingó és ingatlan eszköz értékcsökkenésének elszámolása
A törvény a 3. számú mellékletben elég szigorúan szabályozza magánszemélyek esetén az értékcsökkenés elszámolásának lehetőségét. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza. A 2. pont pedig azt mondja ki, hogy a nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében az önálló tevékenységet folytató magánszemély átalányban számolhat el értékcsökkenési leírást. Az értékcsökkenési leírás elszámolásához olyan nyilvántartást kell vezessen, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát - mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Ezzen amortizációs költségelszámolási lehetőségekről a NAV egy 2018-as tájékoztatója is hasznos információkat nyújt.
Amennyiben ingatlanunkat felújítjuk a fentiek szerint a tárgyévi kiadásokat, költségeket a számlák alapján elszámolhatjuk a tárgyévi bevételeinkkel szemben. Ettől eltérően a felújítási költséggel növelhetjük is a lakás szerzéskori értékét és a megnövelt érték alapul vételével értékcsökkenést (amorizációt) számolunk el az ingatlanra. A költségelszámolás lehetőségeinek áttekintéséhez a NAV 10. számú információs füzete is segítséget adhat.
Lakás, mint épület értékcsökkenése
A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolásának szabályait az szja törvény 11. számú melléklete tartalmazza Épületek leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai résznél az alábbi leírási kulcsokat találjuk a törvényben: Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0% Közepes élettartamú szerkezetből 3,0% Rövid élettartamú szerkezetből 6,0% A három különböző élettartamú szerkezet esetén a felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet, a kitöltő (nem teherhordó) szerkezet és a vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet) kell vizsgálni, hogy mely leírási kulcsot alkalmazhatjuk. Egy átlagos lakás például hosszú élettartamú szerkezetnek minősül, mivel beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet falazattal, tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton vagy profilüveg kitöltő szerkezettel és előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födémmel rendelkezik. Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Ebből kifolyólag például ha a födém fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel rendelkezik, akkor már közepes élettartamúnak minősül. A fentiekből levezetve lássunk egy példát. Adott egy hosszú élettartamú szerkezetből épített lakás melyet 40 millió forintért vásároltunk (fontos, hogy visszaterhes módon szereztük amortizáció esetén). Ennek a lakásnak az egy évre eső értékcsökkenése, amortizációja (2%) 800.000 forint. Fontos szabály viszont, hogy ingatlan ingyenes szerzése (ajándékozás, öröklés) esetén nincs lehetőség az értékcsökkenés elszámolására!
Lakás nem kizárólag bérbeadásra történő hasznosítása esetén, vagyis amennyiben a bérbeadás nem egy egész adóévre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az alapterületének egy részére vonatkozik, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, vagy ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítás figyelembe vételével kiszámított részt lehet érvényesíteni.
Lakás bérbeadás adókedvezménye, adómentessége
Más településen bérbevett lakás megfizetett bérleti díja Az Szja törvény 17. § (5) bekezdése alapján bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben megfizetett bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.
Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem Az Szja tv. 74/A. § alapján a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek minősül az olyan lakás bérbeadásából származó bevétel, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van és a bérbevevő a lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal), a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és az időtartama a 36 hónapot eléri vagy meghaladja, az önkormányzat a lakást magánszemély(ek) lakhatásának biztosítására hasznosítja, a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésére a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket megállapító önkormányzati rendelkezés számát. Ebben az esetben a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0 százalék. A lakás önkormányzatnak történő bérbeadása esetén a lakás bérbeadásából származó bevétel önálló tevékenységből származó bevételként vagy egyéni vállal...
