Állami termőföld értékesítése: jogi keretek, eljárások és gyakorlati gyakorlati példák
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) célja az állami földvagyon ésszerű gazdálkodása és a földbirtok-politikai célokhoz igazodó hasznosítása. Az állam tulajdonában lévő termőföldek átruházására általánosságban nyilvános pályázat vagy árverés útján kerül sor, kivéve a jogszabály által meghatározott kivételeket. A szövegek szerint a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervezet, a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) vagy jogutódszervezete (NFA) útján. E kivételek között szerepelnek például a nagy tömböket érintő korlátozások, illetve bizonyos erdő- és vízvédelmi intézkedések.
A főbb szabályok és kivételek a tulajdon-átruházásnál
A főszabály szerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek tulajdonjogának átruházása nyilvános pályázat vagy árverés útján történik. Ugyanakkor a 10 hektár állami tulajdonú térmértéket meg nem haladó földrészletek esetében lehet adásvételi szerződést kötni nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével is. Az erdőkről és védelmi területekről szóló szabályozások szerint az állami tulajdonban lévő, meghatározott erdőfajták forgalomképtelenek lehetnek, és különös eljárások vonatkoznak rájuk. A Földforgalmi törvény és az Erdőtörvény értelmében több esetben kizárólagos feltételek mellett lehetséges a tulajdonjog átruházása.
Jogosultak és feltételek a kérelmezésre
- Magánszemély vételi kérelmet csak földművesnek minősülő belföldi természetes személyek és tagállami állampolgárok nyújthatják be, és akkor ha a birtokukban álló földterület együttes területe nem haladja meg az 1 hektárt a megszerezni kívánt föld területével együtt.
- Külföldi természetes személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.
- Jogi személy kizárólag művelésből kivett területre vonatkozó vételi kérelmet nyújthat be; jogi személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.
- Ha a vevő képviselet útján jár el, a jogi és eljárási feltételeket a feleknek kell teljesíteniük, a vonatkozó jogszabályok és engedélyek szerint.
Az értékbecslés és az érték határainak elve
Az eladási döntés megalapozásához el kell végezni az érintett ingatlan forgalmi értékbecslését, amely helyszíni szemlére alapulhat. Az eladásra vonatkozó döntést az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül kell meghozni, és az ellenértéknek a becslésben meghatározott forgalmi értéknél nem szabad alacsonyabbnak lennie. Ha a kérelmező kifogást emel az értékbecslés ellen, kötelező a felülvizsgálat helyszíni szemléje, amelynek díját az NFK viseli a felülvizsgálat eredményétől függően.
A szerződés megkötése után a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a tulajdonjog bejegyzése az ingatlanyilvántartásba, és a kifüggesztésre a helyi önkormányzat hirdetőtábláján kerül sor a Földforgalmi törvény előírásai szerint. Amennyiben több elővásárlási jogosult van, rangsorolásuk a törvényben meghatározott sorrend szerint történik, és az igazgatási szerv jóváhagyja az adásvételi szerződést a helyi földbizottság állásfoglalásával egyidejűleg.
Az értékesítési folyamat lépései és a programok
A földértékesítési program célja a 10 hektár alatti állami földterületek széles körű hozzáférése a gazdálkodók számára, a kis- és közepes gazdálkodók és a helyi termelők támogatásával. Az elmúlt években több mint ezer településen nyílt lehetőség a kisebb területek megvásárlására, és 2700 darab összesen 1500 hektár földterület kerül eladásra a decemberben induló ütemben. A programok során fontos szempont az osztatlan közös tulajdon felszámolása és a földvagyon-portfólió tisztítása.
A 2024-2026 közötti időszakban az Agrárminisztérium többszöri ütemben hirdet földeket, és a honlapokon közzétett hirdetmények alapján lehet vételi ajánlatot tenni. A nyilvános értékesítések mellett az elővásárlási jog gyakorlása kizárólag az árverésen történhet meg, a regisztráció és a kapcsolódó okiratok benyújtása elengedhetetlen. A program célja a gazdálkodók területhez jutásának megkönnyítése, a belső piac stabilizálása és a hazai élelmiszer-ellátás biztonsága.
Gyakorlati tippek ügyvédi szemmel
- Az adásvételi szerződés kifüggesztése a jogszabály alapján kötelező, és a kifüggesztés időtartama alatt az elővásárlási jog gyakorlására jogosultak nyilatkozatait fogadják. A jegyző hirdetményi úton közzéteszi a szerződés megtörténtét a kormányzati portálon.
- A vételi ajánlatnál az értékbecslés szerinti forgalmi értéket kell figyelembe venni; az alacsonyabb ellenértéket nem lehet rögzíteni a szerződésben.
- Ha valaki helyben élőként és elővásárlási joggal rendelkezik, a regisztráció és a megfelelő nyilatkozatok beadása nélkül is előnyökkel járhat a licit, azonban a végső jóváhagyást az agrárigazgatási szerv és a földbizottság állásfoglalása dönti el.
Hivatkozási és kapcsolati információk
A cikkben ismertetett intézményi és jogi keretek a Nemzeti Földalap működését, a Földforgalmi törvényt, az Erdőtörvényt és a kapcsolódó kormányrendeleteket érintik. A részletes, naprakész információk és hirdetmények az Agrárminisztérium és a Nemzeti Földalap hivatalos honlapjain érhetők el, ahol az árverési és elővásárlási jog gyakorlásának feltételei is közzétételre kerülnek.
2013. évi földszerzési törvény | Földszerzési eljárás | 2. rész
tags: #allami #termofold #ertekesites