Allergén pollentermelő fák és azok hatása a levegőre
A virágok, a fák, a fű és a gyomok finom port termelnek, amelyet virágpornak neveznek. Kulcsfontosságú a növények növekedéséhez, mivel megtermékenyíti az azonos fajhoz tartozó más növényeket. A madarak, a szél, a rovarok és más állatok felelősek azért, hogy bizonyos évszakokban különféle helyekre szállítsák a virágport. A virágpor a levegőben terjed, és a szezonális allergiák vagy széna egyik leggyakoribb kiváltója láz. A világon minden hetedik ember pollenallergiában szenved.
Magyarországi fő allergénfa-csoportok és pollenjük
1. Fa pollen allergia - az allergiát kiváltó fa pollen nagyon finom és porszerű. A szél mérföldekre képes hordozni a fák pollenjét. Már kis mennyiség belélegzése is allergiás tüneteket válthat ki.
2. Fű pollen allergia - Sokan allergiásak a fű pollenjére. Olyan tüneteket okoz, mint az orrfolyás vagy orrdugulás, a szemviszketés és a köhögés.
3. Gyomnövény pollen allergia - A gyomnövényallergiában szenvedők a száraz, meleg, szeles napokon szenvednek leginkább, amikor a levegőben lévő részecskék a legrosszabb állapotban vannak. Egyetlen növény egymillió pollent termelhet naponta. A legtöbb problémát a parlagfű okozza.
A pollenallergia okai és kockázatai
Pollenallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer tévedésből a pollent a szervezetbe kerülő idegen anyagként ismeri fel. Bármilyen típusú allergia oka, beleértve a pollenallergiát is, nem világos. A városban élők számára az allergén növények jelenléte valós egészségügyi kockázatot jelent. Világszerte egyre többen szenvednek a pollenallergiától és az asztmától, és a közterületeken telepített növények allergén hatása ebben meghatározó tényező. A magas pollenterhelés közvetlen következménye a panaszok gyakoribbá válása, amely a lakosság életminőségét és munkaképességét egyaránt csökkenti.
A pollenidőszak tipikus időrendje Közép-Európában
A pollenidőszak Közép-Európában több hullámban zajlik. A kora tavaszi időszakban a mogyoró (Corylus avellana), az éger (Alnus glutinosa) és a nyír (Betula pendula) a fő allergénforrások. Ezekhez társulhat a városi ültetésben gyakori szil (Ulmus spp.), juhar (Acer spp.) és tölgy (Quercus spp.). A ciprusfélék közül a borókák (Juniperus spp.) és a tuják (Thuja spp.) hímivarú példányai kora tavasszal szórnak jelentős mennyiségű pollent a környezetbe. A nyár elején nyíló pázsitfűfélék (Poaceae) pollentermelése nagymértékben függ a gyepfenntartás módjától. Ha a kaszálás késik, a pollen mennyisége ugrásszerűen megnő. A kétlaki fafajok esetében az ivarválasztás alapvető szerepet játszik a pollenterhelés alakulásában.
Növény- és fajspecifikus példák
- A nőivarú fák ültetése jelentősen mérsékli a levegőbe kerülő pollen mennyiségét, ugyanakkor a termések kezelése gondot jelenthet. A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) nőivarú egyedei kellemetlen szagú termést hoznak, az eperfa (Morus alba) termése pedig ragadós és szennyezi a burkolatokat. A steril és hímsteril fajták alkalmazása az egyik leghatékonyabb megoldás a pollenterhelés csökkentésére, mert a porzók fejletlenek, így gyakorlatilag nem bocsátanak ki pollent.
- A kétlaki (ivari) fafajoknál gyakori a pollenterhelés lehetősége, de a növények keresztezése és a kromoszóma-módosítás is vezethet sterilitáshoz. A faiskolákban kiválaszthatók olyan egyedek, amelyek kevés virágot és pollent termelnek, majd vegetatív úton szaporíthatók.
- A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) kiemelten fontos gyomnövény, melynek pollenje rendkívül allergén. A parlagfű-mentesítést a virágzás megindulása előtt teljes körűen kell elvégezni és fenntartani annak érdekében, hogy hosszú távon csökkentsék a pollen mennyiségét a levegőben.
Keresztallergiák és kapcsolódó élelmiszer-reakciók
A keresztreakciók alapja az, hogy a különböző fehérjéknek lehetnek közös epitopjai. A pollenallergiával együtt gyakran jelentkeznek élelmiszer-allergiák is, mivel a pollen és bizonyos élelmiszerek közös epitopokká vállhatnak. A parlagfű esetében például a dinnye és a banán gyakori keresztreakciók lehetnek. A nyírfa pollenje és az alma között erős keresztreaktivitás figyelhető meg, míg a mogyoró és dió is érintett lehet. A zeller, sárgarépa, ánizs és petrezselyem ernyős virágúak közé tartoznak, és keresztreakciókat okozhatnak az üröm pollenérzékenységnél. A gabonafélék között a búza, rozs, árpa, zab, rizs és kukorica is okozhatnak keresztreakciókat, különösen parlagfű-érzékenység esetén.
Fontos megjegyzés: a keresztreakciók folyamatosan bővülhetnek az idő előrehaladtával, ezért az étrend újabb élelmiszerek kizárására lehet szükség. A tej- és húselőfordulásoknál is jelentkezhetnek összefüggések, például tejérzékenység esetén a juhhús vagy juhsajt is allergén lehet; a tojásérzékeny személyek pedig kerülhetik a baromfihúst és a tollakat. A méz fogyasztása is kerülendő lehet rovarméregre érzékenyeknél, mert a méh által gyűjtött pollen hordozhat méhméreganyagot. A háziporatka-érzékenység is kapcsolódik a keresztallergiához.
Megelőzés és kezelés
Az allergia tüneteit több módon lehet kezelni: vényszintű és orvosi megközelítésekkel. A kiváltó ok azonosítása alapos allergiavizsgálat szükséges. A tüneteket enyhíthetjük helyi hatású, nem felszívódó szteroid orrspray-kkel, melyek biztonságosak és hosszú távon is alkalmazhatók. Vazokonstriktor orrspréket csak rövid ideig szabad használni, mert hosszú távon hozzájárulhatnak az orrdugulás fokozódásához. Az antihisztaminok széles választéka vény nélkül, de tisztázott allergiavizsgálat után alkalmazhatók. Immunterápia - allergén immunterápia - oki kezelés, mely több fapollenre is elérhető. A terápiát a szezon előtt legalább egy hónappal érdemes elkezdeni, és hosszú távon jellemzően 3-5 év után várható a hatása. A terápia hatékonysága molekuláris allergiavizsgálatokkal becsülhető meg, mert egy növény 15-20 ezer fehérjéje közül csak néhány okoz allergiát.
Környezeti és kertészeti megfontolások
A zöldterületek gondozása csökkentheti a pollenkibocsátást. Ne ültessünk közvetlen lakókörnyezetbe olyan növényeket, amelyek jelentős pollenszórásra képesek. A pázsitfűfélék virágporszórását rendszeres fűnyírással lehet gátolni. Parlagfű-mentesítés esetén a növényvédelmi intézkedéseket időben, teljes körűen kell végrehajtani és a terület fenntartását hosszú távon is biztosítani. A zöldterületeken található allergén fák általában kedvező hatással lehetnek a levegő minőségére, védhetik egészségünket, javíthatják közérzetünket, azonban a 3-as és 4-es besorolású, azaz erősen allergén vagy nagyon erősen allergén fajok és fajták ültetését kerülni kell. 2-es besorolású fajok esetén pedig kerüljük az összefüggő állományok, fasorok telepítését. Kétlaki növényeknél csak női ivarú egyedeket válasszunk. Továbbá kerüljük bizonyos ritkán honos allergén növényeket, például egyes ciprusokat, olajfákat vagy komlógyertyánt, mivel ezek hazánkban még kevés adat birtokában álló allergének lehetnek.
Pollenallergia kezelése (a 7 epizód egyben 5:30)
tags: #allergen #pollent #termelo #fak #otek