Állami tulajdon kizárólagos tárgyai: a nemzeti vagyon védelme és rendeltetése

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) az Alaptörvénnyel összhangban meghatározza, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon, amelyet kifejezetten közfeladatok ellátására és a közérdek szolgálatára kell felhasználni.

A nemzeti vagyon főbb osztályozása

Az Nvtv. szerint a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon két nagy csoportba sorolható: törzsvagyon és üzleti vagyon. A törzsvagyon belül három alcsoportot különböztet meg: kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, valamint korlátozottan forgalomképes vagyon. Az üzleti vagyon pedig olyan vagyon, amely nem tartozik törzsvagyonba, és amely szabadon, korlátozások nélkül idegeníthető meg, megterhelhető vagy akár osztott tulajdon is létesíthető rajta.

Kizárólagos önkormányzati tulajdon

  • forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó ingatlanok és közterületek,
  • nemzetközi repülőterek és azok légiforgalmi létesítményei,
  • létesítmények, amelyek a közhatalom gyakorlását szolgálják.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

Ezek az eszközök külön jogszabályban kerülhetnek meghatározásra és védettek, mivel közérdekű feladatok ellátásához kötődnek. A törvények szerint ezen vagyontárgyak forgalomképtelenné nyilváníthatók, és kizárólag meghatározott jogszabályi keretek között idegeníthetők el vagy terhelhetők.

Korlátozottan forgalomképes vagyon

Ide tartozik például a helyi közművek, közintézmények, közhatalom gyakorlását szolgáló létesítmények, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok bizonyos részesedései. Ezeknél a vagyontárgyaknál a jogszabály vagy a helyi rendelet külön feltételek mellett engedhet meg hasznosítást.

Az állami tulajdon kizárólagos tárgya és védelmi funkciók

Az Nvtv. háromlépcsős védelmi rendszert alkalmaz:

  1. A kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyontárgyakat jogszabály védi úgy, hogy azokat sem elidegeníteni, sem terhelni nem lehet a törvény adta keretek nélkül.
  2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyont pedig fokozott védelmi szinten kezeli a jogrendszer.
  3. Az üzleti vagyon esetében nincs olyan általános korlátozás, amely a tulajdonosi jogok gyakorlását érintené, tehát azt szabadon lehet elidegeníteni, megterhelni vagy akár osztott tulajdont is létrehozni rajta.

Az állami vagyon rendezettsége és az MNV Zrt. szerepe

Az MNV Zrt. az állami vagyon egységes nyilvántartását vezeti, előkészíti és végrehajtja az állami vagyonelemekkel kapcsolatos döntéseket, és gondoskodik az állami vagyon mérlegeinek éves beszámolóiról. A felügyelőbizottság feladatkörébe tartozik az ellenőrzés és a felelős gazdálkodás biztosítása, míg a miniszter a stratégiai döntéseket, illetve az állami részvények és részesedések kezelését irányítja.

Infografika: A nemzeti vagyon három fő csoportjának kapcsolatai és védelmi szintjei

Interakciók a jogrendszer szintjei között

Az Alaptörvény szerint a nemzeti vagyont a közérdek szolgálata és a jövő nemzedékek szükségletének szem előtt tartása vezérli. Az Nvtv. részletesen meghatározza, hogy mely vagyonelemek tartoznak a törzsvagyonba, melyek az üzleti vagyonba, és milyen feltételek mentén lehet azokat tranzaktív módon használatba venni vagy elidegeníteni. A jogforrási hierarchia alapján a törvények és a minisztériumi rendeletek közti összhang kötelező, és a helyi önkormányzati rendeletek nem vezethetnek át olyan vagyonelemeket egyik alcsoportból a másikba, vagy nemzetgazdasági jelentőség alá tartozó vagyont jogszabály nélkül forgalomképessé tehetik.

A megközelítés a közfeladatok és a vagyonrendelkezés összefüggésében

Az Nvtv. előírásai szerint a közfeladat alapkövetelménye, hogy a vagyon olyan módon legyen felhasználva, amely biztosítja a lakosság közszolgáltatásait, az infrastruktúra fenntartását és a jövő nemzedékek igényeinek kielégítését. Ezért a törzsvagyon és a kiemelt nemzeti vagyon védelme prioritást élvez, míg az üzleti vagyon részben szabadon hasznosítható a gazdasági és szolgáltatási célok megvalósítása érdekében.

A nemzeti vagyonhoz kapcsolódó példák és követelmények

A 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek között olyan értékek szerepelhetnek, amelyek kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak, vagy amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyont képeznek. A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében pedig a rendelkezés a jogszabályokban vagy a rendeletekben meghatározott feltételek szerint történhet.

Kategória
Kizárólagos önkormányzati vagyonközhatalom gyakorlásához kapcsolódó eszközökforgalomképtelen
Nemzetgazdasági kiemelt vagyonkiemelten védett, a közfeladatokhoz kapcsolódiktörvényi védettség
Korlátozottan forgalomképes vagyonközművek, közintézmények, részvényekfeltételesen forgalomképes
Üzleti vagyonnemzeti vagyon része, szabadon elidegeníthetőnincs általános korlátozás

tags: #allami #tulajdon #kizarolagos #targyai

Népszerű bejegyzések: