Karancs kataszteri térkép: útvonalak, kilátás és az 1850–1918-as földadó-kataszter története

A Karancs-Medves hegyvidék legmagasabb pontja, az országhatáron tornyosuló Karancs (727 m) zöld bundás, meredek szigetként kiemelkedő tömbje nem adja meg magát könnyen. Embert próbáló, meredek kapaszkodók vezetnek fel a tetején álló, csodálatos körpanorámát nyújtó kilátóba. Rövid, de megerőltető körtúra, elsősorban gyakorlott, edzett túrázóknak ajánlott.

A faluból 2 km alatt több mint 400 méter szintkülönbséget kell legyőznünk, folyamatos emelkedőn, néhol igen meredek, csúszós szakaszon. Az általunk leírt útvonal végig jól jelzett csapásokon, ösvényeken, turistautakon halad. A hegytetőről levezető szakasz is meredek lejtő. A már Salgótarjánból is jól látható Karancsot több jelzett úton is el lehet érni, mi Somoskőújfaluból indulunk és oda is érünk vissza.

Az indulási és érkezési pontok közelebb kerülnek egymáshoz a kilátóhoz vezető út jelzéseivel: a vasútállomás környékéről indulva a sínek feletti gyalogos hídon át találkozunk a S jelzésekkel. Kemény és még keményebb kapaszkodók tarkítják a következő félórát, fiatal tölgyerdőben érünk egyre feljebb, míg egy táblával jelzett elágazáshoz érünk, ahol találkozunk a balról feljövő Z jelzéssel, melyen eredetileg akartunk jönni. Az út közepén határkövek figyelmeztetnek, hogy pont az országhatáron állunk. Balra kissé lejjebb egy esőbeálló van, mi jobbra megyünk és a P∆ jelzésű igen meredek ösvényen mászunk fel a Karancsra.

Az embert próbáló, szuszogtató szakasz szerencsére nem hosszú, még ha annak is érezzük, és hamarosan kibukkanunk egy kis tisztáson, ahol adótorony és egy széles út fogad. Jobbra kanyarodunk és pár lépés után meglátjuk a Karancs (727 m) tetejére épült 22 m magas kilátótornyot. A torony körül pihenők, padok várják a fáradt vándorokat. Az 1989-ben épült, azóta felújított kilátó felső szintjéről páratlan körpanoráma kárpótol a fáradságért. Jól lehet látni kiinduló pontunkat, a több mint 400 méter mélyen lévő Somoskőújfalui állomást is.

Jó időben állítólag a Magas-Tátra csúcsai is látszanak, de a Karancs-Medvesi hegyvidék, a vulkáni eredetű kúpok, a Salgó, a Szilvás-kő, a Pécs-kő is a lábunk alatt hever. A Somoskői vár jellegzetes tornyát is látjuk. A kilátótól visszamegyünk a P∆-ön az adótoronyig, onnan a széles úton a S∆ jelzéseken ereszkedünk le kényelmesen a Karancs-nyeregbe. Találkozva a S jelzésekkel jobbra fordulunk, majd pár lépés után maradva a széles úton, a Z+ és a S+ jelzéseket követve teszünk egy kis kitérőt a Margit-kápolnához.

A felújított kápolna valószínűleg a XIV. században épült, a tatárjáráskor a környék erdeiben menedéket találó IV. Béla királyunk később szentté avatott leánya, Margit tiszteletére. Visszatérve a Karancs-nyeregbe, még az útjelzőtábla előtt a S jelzések jobbra lefelé vezetnek minket a hegyről. Vékony csapáson, kellemetlenül erősen lejtő, morzsalékos, csúszós oldalban ereszkedünk, végül szerpentinezve érünk le a Cseberna-völgy főjéhez. A hangulatos árokban haladva mintegy 20-25 perc alatt egy mesés szépségű tisztásra érünk. A Gyopár-forrás vizéből frissíthetjük fel magunkat, ahonnan pár perc alatt kibukkanunk a Kercseg-lapos álomszép tisztására.

A valószínűtlenül szép rét a tarjániak közkedvelt kirándulóhelye. A S+ jelzésű út pár méter után kivisz a széles, kőbányához vezető P∆ jelzésű köves útra, ahol balra fordulunk, majd pár m után a S+ jelzések jobbra vezetnek. 20 perc kényelmes sétával, ligetes, legelős területen, szép kilátást élvezve a Salgóra és környékére érünk vissza Somoskőújfalu házai közé.

Kataszteri térképek és a történeti hátterek

Az adatbázis az Országos Levéltár S 79 állagának iratait, elsősorban kataszteri telekkönyveket, továbbá más kataszteri iratokat tartalmaz. Mikor keletkeztek a kataszteri iratok? 1850 és 1918 között a földadó megállapítása céljából. Magyarországon az 1849. október 20-án kiadott császári pátens írta elő a földadó bevezetését és az állandó kataszter létesítését, ez azt jelentette, hogy a felmérés alapján kimunkálandó adóalapot nagy időtartamra állandónak tervezték. Azonban ez nem volt gyorsan megvalósítható, ezért 1850. március 4-én „földadó-ideiglen” készítését rendelték el, vagyis ideiglenes földadót vezettek be.

A kataszteri felmérés részletes, telkenkénti felmérése 1856-ban kezdődött (előmunkálatai 1853-ban), 1916-ig az ország közel 80%-át térképezték fel. Kik készítették ezeket az iratokat? A kataszter ügyeit a Pénzügyminisztérium alá rendelt szervek intézték. Az ideiglenes földadó megállapítása kezdetben a kerületi és tartományi adóbizottmányok feladata volt, amelyet 1858, illetve 1856 folyamán átvettek a pénzügyigazgatási osztályok, illetve pénzügyigazgatóságok. A felmérést végző műszaki személyzetet az adóbizottmányokhoz, illetve a pénzügyigazgatóságokhoz rendelték. Az Állandó kataszter szervezete 1854-1865 között a kerületi pénzügyigazgatósági osztályok, 1866 folyamán az országos pénzügyigazgatóság, 1867-től a magyar Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. 1894-től Országos kataszteri felmérésre változott a megnevezése.

A felmérésnél alkalmazott műszaki személyzet munkáját segítették a községi választmány, az adóhivatalok és a közigazgatási alkalmazottak, egyes iratokon ezért találhatók helyi lakosok vagy más hivatali tisztviselők. A kataszteri felmérés során többféle nagy méretarányú (1:2880, 1:1440, 1:720) térképet rajzoltak: felvételi előrajzot, birtokvázlatot és a kataszteri térképet. Felvételi előrajzok találhatók ebben az adatbázisban, birtokvázlatok és kataszteri térképek az S 78 állagban, illetve más közgyűjteményekben (pl. megyei levéltárak, Lechner Tudásközpont).

Adatok és felhasználási lehetőségek

A telekkönyvek korabeli megnevezései: Vallomány- vagy telekkönyv (Fassions- oder Lagerbuch), majd 1904 után a „kataszteri telekkönyv” elnevezés is megjelent. Az ingatlanok (helyrajzi szám, művelési ág, terület) és a tulajdonosok (név, lakhely, házszám) adatait tartalmazzák. Az ingatlanok földrajzi helyét a térképeken rögzítették. A felmérés során többféle nagy méretarányú térkép készült: 1:2880, 1:1440, 1:720. A telekkönyvek korabeli megnevezései: birtokrészleti jegyzőkönyv (Parzellen-Protokoll) és 1904 után a „kataszteri telekkönyv” elnevezés is megjelent. Milyen adatokat tartalmaz a telekkönyv? Az ingatlanok földrajzi helyét, a tulajdonosok adatait és a jogviszonyok leírását. A felméréshez tartozó térképek közül a felvételi előrajzok, birtokvázlatok és a kataszteri térkép a legfontosabbak, amelyek jelenleg is elérhetők különböző közgyűjteményekben.

Melyik településekről van forrás az adatbázisban? Jellemzően a mai Magyarország településeiről, de nem mindegyikről. A földmérési szervezet azokat az iratokat adta levéltárba, amelyeket kivont a forgalomból. Elvétve találhatók a gyűjteményben a mai országhatáron kívüli területekre vonatkozó források is (pl. egykori Máramaros megyei települések).

Hogyan használható az adatbázis kutatásokhoz? Hely- és családtörténet, gazdaság- és társadalomtörténet, történeti földrajz és tájtörténet iránt érdeklődő kutatók böngészhetnek benne. A digitalizált állomány folyamatosan bővül. Az eddigi szkenneléseket részben az MNL végezte saját munkafeladatként, nagyrészt pedig külső partnerek bevonásával, projektek keretében ( OTKA K 105886, 2013-2015; NKFIA K 132723, 2019-2023) történt a felvételezés.

Infó a kiadványokban és hozzávetőleges időpontok

1. 1850: ideiglenes földadó bevezetése és telekkönyvek kezdődnek a földmérés céljából.
2. 1853-1856: előmunkálatok, telkenkénti felmérés megkezdése.
3. 1854-1865: állandó kataszter szervezete a kerületi pénzügyigazgatóságokból épül ki.
4. 1866: országos pénzügyigazgatóság felügyelete, 1867-től a magyar Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
5. 1894-től: az adatok hivatalos neve kataszteri felmérés, telekkönyvek és térképek készülnek.
6. 1904 után: a telekkönyvek elnevezése megváltozik a korábbiakból a „kataszteri telekkönyv” formába.
7. 1916-ig az ország közel 80%-át felmérik, adóalapok meghatározására használva.

Az adatbázis egyaránt szolgál hely- és családtörténeti kutatásokhoz, valamint a történeti földhasználat feltárásához. A telekkönyvek és térképek fontos forrásai a korabeli tulajdonviszonyoknak és földhasználati gyakorlatsnak. A digitalizált anyag folyamatosan bővül, és a felvételek egy része történelmi levéltári gyűjteményekben található meg összegyűjtve.

Összefoglaló a Karancs kataszteri térképéről

A Karancs kataszteri térképei és telekkönyvei a 19. század közepétől a 20. század elejéig terjedő időszakot ölelik fel, miközben a hegység turisztikai jelentősége egyre nő. A terület kilátói és útvonalai részletesen dokumentáltak a turistatérképeken, ugyanakkor a kataszteri felmérések az ingatlanok jogi státuszát és földhasználatát is rögzítették. Ma a Magyar Nemzeti Levéltár és más közgyűjtemények digitalizált gyűjteményeiben kereshetők ezek a dokumentumok, melyek kutatói és érdeklődő turisták számára egyaránt értékes forrást jelentenek.

tags: #karancs #kataszteri #terkep

Népszerű bejegyzések:

• Szeviép-ügyre tekintettel: Leader Investment Ingatlanforgalmazó Kft. összetett céghálózata
• A Szijjártó István ingatlanértékelőként a KEOMA-t övező ügyletek bemutatása
• Technológiai és tartalmi trendek a magyar televíziózásban
• Tetőtéri ablak Lindab: építési szabályok és tippek a megvalósításhoz
• Útmutató külföldi vásárlóknak Romániában