Az alsógödi református templom építésének története
Mert Keskeny az az út amely az Életre visz és kevesen vannak akik azon járnak. Írta: Ráksi Miklós. Ígérete szerint Urunk eljött hozzánk és az Ő nevéről való megemlékezés helye, az alsógödi református templom - áldásának bizonyságául - elkészült. Templomunkban összegyülvén hálaadással telik meg szívünk és magasztaljuk Istenünket a templomépítés megélt kegyelméért.
A hálaadás mellett örömmel tölt el bennünket, hogy templomunk felszentelése községünk várossá nyilvánításának esztendejében történik. Nagy utat tett meg a valamikori Grassalkovich uradalomhoz tartozott "Göd puszta" a városi rang eléréséig.
Levéltári feljegyzésekből ismert, hogy a gödi templomdombon feltalált magyar falu istebfélő népe már templomot épített. A múlt század elején találták itt azt a harangot, melyre magyar nyelvű üdvözletet öntöttek. Gödből előbb Kisgöd, majd Felsőgöd és Alsógöd lett, melyeken impozáns nyaralótelepek épültek.
A református gyülekezet együtt született és növekedett a településsel. Mint szórvány, a 20-as évek végén szerveződött Vác anyaegyházának előbb leány majd fiók-egyházává. A váci lelkészek és segédlelkészek havonta 1-2 alkalommal tartottak istentiszteletet a Flach-féle "hosszú ház"-ban.
1924-ben Alsógöd közigazgatásilag elvált Felsőgödtől. A hívek vallásos búzgóságából hamarosan megalakult az alsógödi egyházközség alapító presbitériuma. 1928-ban ajándékul kapott a kicsiny gyülekezet egy 250 négyszögöles kertet, melynek nyugati felén épült fel a mindmáig templomként használt imaház, a Sütő testvérek kivitelezésében.
A kertben helyezték el az úgynevezett "Marci"-harangot, melynek kedves csengése 1998 november 24.-ig - az új templom tornyába történt elhelyezéséig - hívta áhítatra a gyülekezetet. Imaházunk berendezése, melyet felújítva templomunkban elhelyeztünk puritán egyszerűségében is rangos munka. A szószék és a padok Mihály György presbiter, asztalosmester kezemunkája, a szószék mellvédjét díszítő faragott egyházcímer a váci fegyházban büntetését töltő egyik rab munkája, a szószék fölötti koronát (hangvetőt) Ráksi Miklós gondnok készítette 1992-ben, az Úr asztala Kovács Gyula testvérünk ajándéka; mindezeket hálából, Isten dicsőségére.
A 30-as évek közepétől rendszeresen heti istentiszteletek voltak. 1936-ban a gyülekezet pásztorául választotta Bene Zoltán lelkészt. A Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlése 1937. november 18.-án határozatban hagyta jóvá Felsőgödi-Alsógödi-Sződligeti fiókegyházak társegyházként való anyásítását.
A lélekszám növekedésével a 40-es évek végén az imaházat "L" alakban meg kellett nagyobbítani. Bene Zoltán nyugalomba vonulását követően 1968-ban Héder Lászlót választotta lelkipásztorául a közös presbitérium, aki 25 éven át pásztorolta a társegyház három gyülekezetét. 1993-ban bekövetkezett halála után Szotyori Nagy Gábort hívta meg lelkészéül a három gyülekezet.
Már Héder László szolgálatának idején felmerült az imaterem templommá alakításának igénye. A gyülekezet szándékának bizonyságául az egyik istentiszteleten a jelenlevők egyenkénti titkos szavazással döntöttek az építkezés mellett. A döntést követően a presbitérium - a gyülekezet egyetértésével - 1996. január 2.-án "Az Alsógödi Református Gyülekezetért és Templomért Alapítvány"-t hozott létre.
Megindult a felajánlás, a gyűjtés. Idős nőtestvérek, mint Németh Rózsika - volt diakonissza - éveken át gyűjtött magas összegű adományával indította a jövendő költségek fedezését. Nemes példáját követte az egyházfenntartó közösség csaknem minden tagja, tehetsége szerint. Az adományok növekedésével 1997-ben láttuk a mérnöki tervezői munka elindítását.
Csomós Ágnes, Mladek Ferenc és Szép László építészmérnök térítésmentesen készítettek terveket, melyek közül Mladek-Szép mérnökök által készített - a magyarországi református hagyományokat megjelenítő - templomtervet fogadtunk el. A tervezés indításánál 8,5 millió forint állt rendelkezésre.
A nemes ügy féltését és megvalósítását magáévá tevő presbitérium testvéri szeretettől áthatott vitája során - miszerint ez a pénz a templomépítésre nagyon kevés -, Szász Ferenc korban legidősebb egyháztagunk, presbiter az eddigi adományain felül megajánlott 4 millió forintot azzal a kikötéssel, hogy adománya csak az új templom építésére fordítható. Az önkormányzat képviselő-testülete pártfogó hozzáállását bizonyítandó 3,3 millió Ft segélyt szavazott meg részünkre. A Dunamelléki Református Egyházkerület 500 ezer Ft-al segítette gyülekezetünket.
Az imigyen megnövekedett forrás ismeretében - 1998 tavaszán elkészült a toronnyal, altemplommal, karzattal ékesített templom terve. Miután nyugati szomszédaink nem értettek egyet altemplomi célkitűzéseinkkel, a fellebbezések hosszúra nyúlt időtartama miatt az építkezés megkezdése június utolsó hetére maradt.
Figyelemmel a piacgazdaságban divatos gyakori árváltozásokra, már 1997 őszén vásároltunk téglát, cserepet, betonvasat és faanyagot. Csakhamar megtörtént az épület kitűzése és megkezdődött az altemplom földtömegének a kitermelése és elszállítása, mely tetem gépi és szállítási munkát Baka Béla nagyiparos Isten dicsőségére tett felajánlása ajándékaként köszönhettük meg.
A nem egész egy nap alatt kimélyített munkatérben azonnal megkezdődött a betonozás, zsalukő falazás. Július 26-án Fónagy Miklós - az Északpesti Egyházmegye esperesének igehirdetését követően bensőséges ünnepség keretében megtörtént az alapkő letétele. Ezt követően felgyorsultak az építkezés eseményei; a lábazat, a körítőfalak, majd a torony megépítése után a kocsör zsaluzása, az áthidaló vasbetongerendák elhelyezése, az alagsori és toronybéli lépcsők zsaluzása, a tűzfal kiképzése.
Szeptemberben megjelentek az ácsok. Kovács Gyula építészmérnök és ácsmester vezetésével mesteri ügyességgel alakították a tetőszerkezetet, a cserépfedést. November 26-án helyezték el a vörösréz lemezzel borított sisakot a templom torony koszorújára.
Derék mestereink a tél beállta után sem tétlenkedtek, 1999 januárjától július végéig folyt a templommá formálás műve: a vörösfenyőből készült nyílászáró szerkezetek beépítése, üvegezése, az altemplom vakolása, az elektromos hálózat kiépítése, kőporozás, terem és torony belső vakolása, az altemplom szigetelése.
Június hónapban készült el a mennyezet, majd a mázolás-festés és meszelés következett. Az imaterem külső rendbetételére is jutott idő és anyag, hogy mint gyülekezeti terem méltó legyen a templomához. Utolsó nagy feladat volt a templom padozatának lapozása, valamint a szószék pódiumának elkészítése. Mindezek mellett megépültek a járdák, az esőtől védő tornácok.
A gyülekezeti tagok szombatonkénti jó szívvel végzett munkája nyomán megvalósult tereprendezés, füvesítés, asszonytestvéreink virágültetése otthonosabbá varázsolta a szent hajlék környezetét.
Nem lenne teljes a templomépítésről készített beszámolónk, ha nem szólnánk vállalkozásunk anyagi fedezetéről. Az alapítvány létesítésének feltételeként előírt pénzösszeg gyűjtése már 1995.-ben elkezdődött. Az előzőekben nevezettek mellett egyházfenntartói járulékot fizető gyülekezeti tagságunk (mintegy 100 fő), templomépítésre adott forintjai az Északpesti Egyházmegye gyülekezetei, a Dunamenti Regionális Vízmű rt., a hejőcsabai gyülekezet, a Dunakanyar Takarékszövetkezet, a Multiver utazási iroda, a katolikus és evangélikus testvérek adományai; az ökumenikus közös hangversenyek felajánlásainak összege, a téglajegyekből befolyt pénzek pénztári és OTP banki kezelésében június 30-ig könyvelt összege 17,2 millió Ft.
A pénzügyek naprakész kezelésében Szalay Ferencné alapítványi pénztáros és dr. Bajnóczy Barna alapítványi elnök segítették a lelkipásztort.
A presbitérium a gyülekezet nevében köszönetet mond minden - az építkezésben résztvevő munkásnak és felelős vezetőnek. Elsőrenden Mladek Ferenc és Szép László mérnököknek a szép tervlapokért; Kovács Gyula mérnöknek és Császár Ernő technikusnak a lelkiismeretes és egy éven át kitartó és odafigyelő építésvezetésért. Nagy Sándor, és fia, Nagy László kőművesmestereknek a precíz és anyagtakarékos szakmunkáért, Mészáros Vince faárukészítő mesternek a nyílászáró szerkezetek ízléses kialakításáért, Fabók Tibor festőmesternek és csapatának, Marinkás Miklós villanyszerelő mesternek valamint Kiss Sándor bádogos mesternek a szép impozáns toronysüveg kivitelezéséért, Rancz Lajos és Gombos Miklós uraknak, akik a harang üzembehelyezésében voltak segítségünkre, Herr Péter úrnak, a készbeton és egyéb építőanyagok beszerzéséhez nyújtott segítségéért.
Köszönetünket fejezzük ki dr. Kárpáti Klára ügyvédnek az alapítvány létesítésében végzett jogászi munkájáért. Végül, de nem utolsó sorban mondunk köszönetet szeretett lelkipásztorunk Szotyori Nagy Gábor ambíciózus, odafigyelő Isten végtelen kegyelmére hagyatkozó, templomépítő munkájáért. SOLI DEO GLORIA! Mindezért egyedül Istené a dicsőség!
1999. Gödpusztán a 18. és 19. században csak szórványban éltek evangélikusok. A kis közösség Csomádhoz kötődött, ahol jelentősebb közösség élt és II. József engedelmével 1783-ban templomot emelt. Az 1784 és 1916 valamint az 1982 és 1994 közötti időszakban a gödi evangélikusokat Csomádon anyakönyvezték. A 20. század elején a gödi evangélikusok Scholtz Gusztáv püspök és fia Oszkár nyaralójában, majd később felépült új házában tartották istentiszteleteiket. A ház ma a Mesevár óvoda a Kodály utcában. 1917-től gyűjtöttek templomépítésre, de a világháború utáni infláció az összeget elértéktelenítette. 1923-ban a szórvány fiókegyházzá alakult. Ugyanakkor lovag dr. Floch Reichersberg Alfréd és nővére - kiknek édesanyja evangélikus volt - 100 négyszögöles telket ajándékozott a gyülekezetnek imaház építésére. A telken 1924-ben haranglábat emeltek. 1928-ban imaház helyett templom építését határozták el. A terveket Sándy Gyula készítette, a gyülekezet Sütő Jenő és László felsőgödi vállalkozóknak adott megbízást az építésre. A felépült templomot 1929 június 16-án Raffay Sándor püspök szentelte fel. A berendezést Mihály György asztalosmester készítette. Az alsógödi és felsőgödi egyházközség összetartoztak 1945-ig.
Alig múlt el a háború, az alsógödiek kérésére az akkori váci püspök engedélyével új plébánia alakult. Addig a felsőgödi egyház filiája volt. Egy fiatal pap jött ide, Nagy László, aki aztán évtizedekig szolgált itt, és 1994-ben a város első díszpolgára lett. Akkor még egy romos kis templom várta és lelkes hívek. Nagy buzgósággal kezdett munkához, rendbehozta a templomot. A templom nagyon kicsi volt. Megkezdődött a gyűjtés, közben sikerült plébániát és egyházközségi otthont szerezni. László atya szervezett egy lelkes színjátszó csoportot, és színdarabokat adtak elő a templom javára. Különösen nagy sikere volt az ,,Abbé'' című darabnak, amely a ,,Gyónási titok áldozata'' című könyv színpadi változata volt. Megvettek egy romos villát s ennek a téglájából kezdték az építkezést. A község apraja-nagyja segített, tisztítottuk, hordtuk a téglát. Az 1948-ik év nyarán felszentelték az új, megnagyobbított templomot. Azután az új templomot új tárgyakkal gazdagították. Később egy harangra kezdtünk gyűjteni. Nem csak pénzt, hanem például rezet, bronzot is gyűjtöttünk. A harangot 1958-ban szentelték.
Közben a Rákosi rendszer szorításában éltünk. Az évek múltak, jött a forradalom. Minden nap imádkoztunk a hazáért. A II. Vatikáni Zsinat változásokat hozott. Megváltozott a liturgia nyelve. Szembemiséző oltár készült a régi helyett. Megszűnt az áldoztatórács, újabb berendezésekre volt szükség. Sok minden történt lelki téren is. Minden év szeptemberében gyalog zarándokoltunk Vácra a Hétkápolnához. A pap a ministránsokkal egyházi ruhában, a hívek seregével végig imádkozva és énekelve tette meg az utat. Minden évben volt lelkigyakorlat. Közben az évek teltek, László atya sajnos megöregedett. A rendszerváltást követően gyakoribbá vált a templombajárás. Sokan léptek rá a damaszkuszi útra, akik addig állásféltésből nem jártak templomba.
1993 április 30-án éjszaka egy 19 éves gödi fiatal betört a templomba (ez volt két éven belül az ötödik betörés) s miután nem talált pénzt a perselyekben, bosszúból a miseruhákat és misekönyveket a sekrestye közepébe rakva felgyújtotta a templomot. A templom kiégett, használhatatlanná vált. Két alkalommal öt fős küldöttség járt a váci püspök atyánál, aki 1993 nyarán plébániai kormányzónak nevezte ki Burger Ferenc atyát, és nyugállományba helyezte Nagy László plébánost, megbízva őt kisegítő lelkészi teendőkkel. 1993-ban megalakult előbb a templomgondnokság, majd újjáalakult az egyházi képviselőtestület Bednárik László vezetésével. Ugyanebben az évben renováltuk a plébánia épületét. Horváth Zoltán építészmérnök megbízást kap az új templom terveinek elkészítésére. Megkezdődik a templomromok eltakarítása, amely átnyúlik a 94-es esztendőre. A hívek egy kis csoportja Budapesten a Ferenciek terén 1993 és 1994 nyarán pénzt gyűjt a templom felépítésére.
1994-ben az alsógödi gyerekek elsőáldozása Dunakeszin történt meg, 27 fővel. Ez évben augusztus 1-től Szabó József felsőgödi plébános látja el oldallagosan az alsógödi hívek szolgálatát, mert Burger Ferencet a püspök úr elhelyezte. 1995 áprilistól júliusig Ország Tibor nógrádi plébános kap megbízást a templom építésére. 1995 május 30-án a Hód Kft elkezdi a templom építését. Ország Tibor 1995 július elsejével felsőgödi plébánosi megbízást kap, Alsógöd oldallagos ellátására is. A templomromok eltávolítását a hívek végzik, szállítóeszközről térítésmentesen a gödi önkormányzat és a Váci Vízmű gondoskodik.
A templom felépítésének költségét a hívek adományai, három egyházmegyei gyűjtés, külföldi adományok, és egyházmegyén kívüli plébániák valamint Keszthelyi Ferenc püspök úr adománya és a biztosítótól kapott kárösszeg fedezte. A templom építése 40 millió forintba került. 1995 decembertől 1997 decemberig új képviselőtestület működik Bea István vezetésével. 1997-ben megkezdődik a torony és a templom mögötti urnafal építése, valamint a templom secco festése. A secco a templom patrónusát Szent István királyt, a Szűzanyát, magyar szenteket, boldogokat és tiszeletreméltókat ábrázol. Fecske Orsolya művésznő munkája. A torony 16 millió forintba került. Három harangja van, a legnagyobbat Svájcból kaptuk. 1998 augusztus 20-án Keszthelyi Ferenc püspök úr áldotta meg a tornyot, az urnafalat és a seccot. 2001-ben eladtuk a régi plébánia épületét. 2001-2002-ben új plébánia épült a torony mellett. Ezt is Horváth Zoltán tervezte. A kivitelezést a Hód Kft a hívek társadalmi munkájával végezte. Az urnafal kizárólagosan a hívek társadalmi munkájával épült. A plébánia építési költsége 50 millió forint. Az összeget a régi plébánia eladása, pályázat útján elnyert pénz a hívek adományai, téglajegyek, önkormányzati támogatás és a püspök atya adománya biztosították. 1993-ban megkezdődött a Szent István Alapítvány szervezése, amely 2000-től közhasznú alapítványként működik. Mind a templom, mind a torony és plébánia építésének költségeihez hozzájárultak a templomban rendezett hangversenyek bevételei. A plébánia területén 1994 óta működik a Caritas, van ifjúsági hittan, Házas Hétvége, cserkészet, plébániai hittan, család csoport, bibliaóra. Rendszeres programok minden évben: húsvéti lelkigyakorlat, ökumenikus imahét, a képviselőtestületi tagok részére évente egy-egy lelkinap, jegyesoktatás, felnőtt hittan, elsőáldozás. Iskolai hitoktatást minden évfolyamon heti két órában tart Kovácsné Éva hitoktatónő. Ifjúsági énekkar működik 1996 óta. A Caritas minden évben tavasszal és ősszel gulyásebédet rendez a plébánia kertjében. A millennium évét 2000-ben havonta tartott hangversenysorozattal ünnepeltük. Évente volt zarándoklat: Lourdba, Fatimába, Torinóba, Máriaremetére, Mátraverebélyre, Máriapócsra. A templomteret városunk első díszpolgáráról, az időközben elhunyt Nagy László c. Göd-Újtelepi Bócsai Jézus Szíve-kápolna Felsőgödi Jézus Szíve-templom
A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt. A reformkorban a Madách családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, majd bérbe adta Mayerffy Ferencnek, akinek nevéhez fűződik az első magyar feliratú harang is, amit a teljes Habsburg elnyomás idején, 1805-ben öntetett ki "Göd tágas pusztája" részére. Ez a harang látható Göd címerében is. 1906-tól kezdve, amikor a helybéli földbirtokosok birtokaik egy részét parcellázták, a lakosság gyors ütemben növekedett, ekkor két közigazgatási egység jött létre Felsőgöd (1914) és Alsógöd (1921). A mai templom helyén 1911. október 8.-án haranglábat és kőkeresztet állítottak. Ez a kőkereszt ma is látható a templom homlokzata előtt a jobb oldalon. 1923-ban megkezdődött a templom építése, dr. Fábián Gáspár építész tervezte a templomot. munka. Felsőgöd lakossága, hívek és nem hívek ingyen munkával, építőanyagokkal és pénz-adományokkal segítették az építkezést. Az épület alapkövének ünnepélyes letételére 1923. augusztus 19.-én került sor. Bozóky Gyula minden követ megmozgatva világméretű gyűjtésbe kezdett, szervezte a munkálatokat. Az építkezést számos csodajel kísérte, amelynek eredményeként 1924. őszére elkészült a templom. Az elkészült templomot Hanauer A. István váci megyés püspök a lakosság, valamint több egyházi és világi méltóság jelenlétében 1924. szeptember 14.-én Jézus Szívének tiszteletére szentelték fel. Ebben az időben vált egyházi körökben fogalommá templomot építeni „felsőgödi módon”. A szervezői munka nyomán nemcsak a tervek készültek ingyen, hanem az építéshez szükséges pénz nagy részét is Bozóky Gyula gyűjtötte össze adományokból, a hazai és a világ számos püspökségéhez és egyházi intézményeihez címzett több száz levele, valamint személyes ismeretsége révén. Templomunk a román stílus jegyeinek felhasználásával készült- ez a legszerényebb, legegyszerűbb stílus a neoirányzatok közül - ebben az esetben is a takarékosság volt a legfőbb szempont. A kezdeti tervek fedezet hiányában még inkább leegyszerűsödtek, így maradt el a főhajó kőboltozata, helyére fafödémes síkmennyezet került. A torony tetejének dőlésszöge is alacsonyabb lett a végső terveken. A templom tervezése során merült fel az oldalhajó gondolata is, mely később nagyon praktikusnak mutatkozott. Templomunk egyszerre viseli magán a román (a rozetta, a lőrésszerű ablakok, oldalhajók, boltív motívumok), és az észak-itáliai ókeresztény templomok (síkmennyezet, lapos lejtésű tetők, a boltíves előtér, különálló harangtorony) jellegét. Anyagi okokból akkor nem került tervezésre az északi oldalon lévő oldalhajó, és a templomhoz kapcsolódó plébánia. A plébánia épülete 1927-28-ban, az oldalhajó, pedig 2004-2005-ben Ország Tibor plébános irányításával - szintén a hívek összefogásából fakadóan - megépült, egységessé, befejezetté téve az immár háromhajós templom építését.A templom-belső díszítése az idők során, több átalakításon esett át. Idővel elkerültek a falról az eredeti freskók, és a szembemiséző oltár létesítése is átalakította a szentély belső részét. A Templom keresztúti stációit, melyet még Bozóky Gyula készíttette 1924-ben Pécsen a Zsolnay-gyárban levették a falakról. Sajnos a jelenlegi feltalálási helye ismeretlen. A Pieta szobrunk Tóth István szobrászművész alkotása, mely a nagyváradi „Barátok templománál” elhelyezett kőszobor első gipsz öntvénye. A restaurálást Fügedi Richárd szobrászművész végezte. A Piarista Szakiskola tanárainak és diákjainak munkája és a hívek adakozásának eredményeként megtörtént a padsorok teljes cseréje is. Az utolsó lényeges átalakítás a Mária-kápolnához kapcsolódóan a belső tér felújítása volt, amelynek során a Lourdes-forrás vizében megmerített különleges Mária-szobrunk elnyerte méltó helyét az új kápolnában. A templombelső tekintetében említést érdemel még az új fémlemezből készült keresztút (T. Gy. és F. S. munkája), a festett ólomkiöntéses üvegablakok (Panka József munkája), amelyek a magyar szenteknek és a templomépítés összefogásának állítanak emléket. A főhajó Jézus Szent Szívét ábrázoló üvegablakát maga Bozóky Gyula tervezte. Itt jegyezzük meg, hogy templomépítőnk képzőművészeti, imakönyv írói valamint úti élmény leírásai is jelentősek. Az oldalkápolnában kialakításra került egy, a templomtértől üvegfallal leválasztott babaszoba. Elkészült a templom korszerű belső világítása és hangosítása, valamint a külső díszvilágítás 1. üteme. A 2. ütem, tervek szerint 2009. szeptember 14.-re, templomunk 85. évfordulójára készül el. A munkálatokat a Bozóky Gyula alapítvány koordinálja, Az Actio Catholica keretében 1946-tól 1951-ig lelkigyakorlatos ház is volt Felsőgödön, melyet Fényi Ottó premontrei kanonok vezetett. A templomépítés hiteles történetét az 1923-tól vezetett Historia Domus örökítette meg, amely már 1906-tól rögzítette az eseményeket.
Írta: Czikó Miklós
Kápolna a Piarista Iskolában
Alsógödi Szent István király-templom
Az alsógödi és felsőgödi egyházközség összetartoztak 1945-ig. Alig múlt el a háború, az alsógödiek kérésére az akkori váci püspök engedélyével új plébánia alakult. Addig a felsőgödi egyház filiája volt. Egy fiatal pap jött ide, Nagy László, aki aztán évtizedekig szolgált itt, és 1994-ben a város első díszpolgára lett. A gödiek jól ismerték László atya édesanyját is, akinek öt fia közül három szolgált papként a Váci Egyházmegyében, egyikük - Árpád - éppen Gödön, mielőtt Lászlót kinevezték volna Alsógödre. Akkor még egy romos kis templom várta és lelkes hívek. Nagy buzgósággal kezdett munkához, rendbehozta a templomot. A templom nagyon kicsi volt. Meg kellett nagyobbítani, de ehhez pénz kellett! Megkezdődött a gyűjtés, közben sikerült plébániát és egyházközségi otthont szerezni. László atya szervezett egy lelkes színjátszó csoportot, és színdarabokat adtak elő a templom javára. Különösen nagy sikere volt az ,,Abbé'' című darabnak, amely a ,,Gyónási titok áldozata'' című könyv színpadi változata volt. Megvettek egy romos villát s ennek a téglájából kezdték az építkezést. A község apraja-nagyja segített, tisztítottuk, hordtuk a téglát. Az 1948-ik év nyarán felszentelték az új, megnagyobbított templomot. Azután az új templomot új tárgyakkal gazdagították. Amikor feloszlatták a szerzetesrendeket, egy pesti zárdakápolnából szobrokat és egyéb berendezési tárgyakat kaptunk. Később egy harangra kezdtünk gyűjteni. Nem csak pénzt, hanem például rezet, bronzot is gyűjtöttünk. A harangot 1958-ban szentelték.
Közben a Rákosi rendszer szorításában éltünk. Az évek múltak, jött a forradalom. Minden nap imádkoztunk a hazáért. A II. Vatikáni Zsinat változásokat hozott. Megváltozott a liturgia nyelve. Szembemiséző oltár készült a régi helyett. Megszűnt az áldoztatórács, újabb berendezésekre volt szükség. Készült egy oltárkép és egy freskó is, ami Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja koronáját a Szűzanyának. Sok minden történt lelki téren is. Minden év szeptemberében gyalog zarándokoltunk Vácra a Hétkápolnához. A pap a ministránsokkal egyházi ruhában, a hívek seregével végig imádkozva és énekelve tette meg az utat. Minden évben volt lelkigyakorlat. Az alsógödi egyház több új papot adott. Közben az évek teltek, László atya sajnos megöregedett. Szerencsére jött segítség: egy szintén idős pap, Furiákovics Miklós atya. A rendszerváltást követően gyakoribbá vált a templombajárás. Sokan léptek rá a damaszkuszi útra, akik addig állásféltésből nem jártak templomba. A két idős atya három szentmiséjén csaknem megtelt a templom.
1993 április 30-án éjszaka egy 19 éves gödi fiatal betört a templomba (ez volt két éven belül az ötödik betörés) s miután nem talált pénzt a perselyekben, bosszúból a miseruhákat és misekönyveket a sekrestye közepébe rakva felgyújtotta a templomot. A templom kiégett, használhatatlanná vált. Süveges István felsőgödi plébános atya és Hantos László polgármester úgy döntöttek, hogy a szentmisék a Huzella Tivadar Általános Iskola tornatermében, majd később a Piarista Szakmunkásképző Iskola ebédlőjében lesznek. Két alkalommal öt fős küldöttség járt a váci püspök atyánál, aki 1993 nyarán plébániai kormányzónak nevezte ki Burger Ferenc atyát, és nyugállományba helyezte Nagy László plébánost, megbízva őt kisegítő lelkészi teendőkkel. Furiákovics Miklós atya kisegítő lelkész nyugdíjas plébános Dunakeszire és Fótra távozott. 1993-ban megalakult előbb a templomgondnokság, majd újjáalakult az egyházi képviselőtestület Bednárik László vezetésével. Ugyanebben az évben renováltuk a plébánia épületét. Horváth Zoltán építészmérnök megbízást kap az új templom terveinek elkészítésére. Megkezdődik a templomromok eltakarítása, amely átnyúlik a 94-es esztendőre. A hívek egy kis csoportja Budapesten a Ferenciek terén 1993 és 1994 nyarán pénzt gyűjt a templom felépítésére.
1994-ben az alsógödi gyerekek elsőáldozása Dunakeszin történt meg, 27 fővel. Ez évben augusztus 1-től Szabó József felsőgödi plébános látja el oldallagosan az alsógödi hívek szolgálatát, mert Burger Ferencet a püspök úr elhelyezte. 1995 áprilistól júliusig Ország Tibor nógrádi plébános kap megbízást a templom építésére. 1995 május 30-án a Hód Kft elkezdi a templom építését. Ország Tibor 1995 július elsejével felsőgödi plébánosi megbízást kap, Alsógöd oldallagos ellátására is. A templomromok eltávolítását a hívek végzik, szállítóeszközről térítésmentesen a gödi önkormányzat és a Váci Vízmű gondoskodik.
A templom felépítésének költségét a hívek adományai, három egyházmegyei gyűjtés, külföldi adományok, és egyházmegyén kívüli plébániák valamint Keszthelyi Ferenc püspök úr adománya és a biztosítótól kapott kárösszeg fedezte. A templom építése 40 millió forintba került. 1995 decembertől 1997 decemberig új képviselőtestület működik Bea István vezetésével. A templom felszentelésére 1996 augusztus 20-án került sor. 1997-ben megkezdődik a torony és a templom mögötti urnafal építése, valamint a templom secco festése. A secco a templom patrónusát Szent István királyt, a Szűzanyát, magyar szenteket, boldogokat és tiszeletreméltókat ábrázol. Fecske Orsolya művésznő munkája. A torony 16 millió forintba került. Három harangja van, a legnagyobbat Svájcból kaptuk. 1998 augusztus 20-án Keszthelyi Ferenc püspök úr áldotta meg a tornyot, az urnafalat és a seccot. 1997 decembertől 2000 decemberig új képviselőtestület kap megbízást, Faragó László doktor úr vezetésével. 2001-ben eladtuk a régi plébánia épületét. 2001-2002-ben új plébánia épült a torony mellett. Ezt is Horváth Zoltán tervezte. A kivitelezést a Hód Kft a hívek társadalmi munkájával végezte. Az urnafal kizárólagosan a hívek társadalmi munkájával épült. A plébánia építési költsége 50 millió forint. Az összeget a régi plébánia eladása, pályázat útján elnyert pénz a hívek adományai, téglajegyek, önkormányzati támogatás és a püspök atya adománya biztosították. 2000 decemberében a régi képviselőtestület mandátumát meghosszabbították 2003 decemberéig. 1993-ban megkezdődött a Szent István Alapítvány szervezése, amely 2000-től közhasznú alapítványként működik. Mind a templom, mind a torony és plébánia építésének költségeihez hozzájárultak a templomban rendezett hangversenyek bevételei. 1999-ben új elektromos orgonát vettünk, és elkészült a templom fűtése is. Az új plébániát 2002 augusztus 20-án szentelték fel. A plébánia területén 1994 óta működik a Caritas, van ifjúsági hittan, Házas Hétvége, cserkészet, plébániai hittan, család csoport, bibliaóra. Rendszeres programok minden évben: húsvéti lelkigyakorlat, ökumenikus imahét, a képviselőtestületi tagok részére évente egy-egy lelkinap, jegyesoktatás, felnőtt hittan, elsőáldozás. Bérmálás 1996 óta két alkalommal volt. Iskolai hitoktatást minden évfolyamon heti két órában tart Kovácsné Éva hitoktatónő. Ifjúsági énekkar működik 1996 óta. A Caritas minden évben tavasszal és ősszel gulyásebédet rendez a plébánia kertjében. Az alsó- és felsőgödi egyházközség immár hagyományos közös rendezvénye a játékos sportversenyekkel tartott majális. A millineum évét 2000-ben havonta tartott hangversenysorozattal ünnepeltük. 2002 szeptemberétől minden hónapban neves előadókkal előadássorozat zajlik. Évente volt zarándoklat: Lourdba, Fatimába, Torinóba, Máriaremetére, Mátraverebélyre, Máriapócsra. Hagyomány a szeptemberi gyalogos zarándoklat a Vác Hétkápolna búcsújáróhelyre. A templomteret városunk első díszpolgáráról, az időközben elhunyt Nagy László c. esperes plébánosról nevezte el az önkormányzat képviselőtestülete.
Írta Dékány Erzsébet és Dr.
A - korábban a mai József Attila utcában haladó -, Budapestet Váccal összekötő út nyomvonalát épp ekkor korrigálták, ezért kézenfekvő volt, hogy az épülő kápolnát már az új főút vonala mellé tervezzék. 1906-ban a kápolnaépítő-bizottság első elnöke a Göd és Sződ helytörténetéből jól ismert földbirtokos, lovag dr. Az épület terveit Steindl Imre tanítványa, Baumgarten Sándor műépítész készítette el, azonban sokáig még a telek végleges helye sem volt kijelölve. Végül a kivitelezéssel 1908 márciusában a helyi kőműves vállalkozót, Bittman Mihályt bízták meg. A 7700 korona építési költség fedezésére több adománygyűjtést szerveztek. Ebben aktívan részt vett a Tost család több tagja is: Szalai Ernőné Tost Ilona mellett magáénak érezte a gödi kápolna ügyét Tost Barna plébános is, aki Kassáról egy feszületet küldött a kicsiny istenházába. A kápolna harangjait Valser Ferencz fővárosi harangöntő készítette el, míg az oltár a budapesti jezsuita atyáktól ajándékként került ide. A közösség lelkipásztori ellátása eleinte Sződhöz, majd 1925-től Felsőgödhöz tartozott. A kápolnát 1928-ban bővítették (szélesítették), mivel vasár- és ünnepnapokon a gyarapodó Alsógöd híveinek nagy része már nem tudott bejutni a templomocskába. Az, hogy Szent Kereszt kápolnának mikor is változott a titulusa Szent Istvánra, nem ismert. 1937-ben már az a gondolat merült fel, hogy egy teljesen új templomot építenének.
A második világháború végén a község vezetősége kéréssel fordult a váci püspökhöz önálló plébánia létesítésére. A püspök teljesítette a kérést és 1945 május elsejével önálló plébániai rangot adott Alsógödnek. A kápolnát 1947-48 közt az alsógödi Nay Pál tervei alapján ismét bővítették, két oldalhajóval, sekrestyével és raktárral. 1984-ben új liturgikus berendezések készültek. Vélhetően még ma is az Alsógöd alapítói által megálmodott épületben tartanánk a szertartásainkat, de már több mint húsz éve, 1993. Az átmeneti, templom nélküli időszakban a szentmiséinket a Huzella iskolában, a régi plébánián, majd a Piarista Szakiskola ebédlőjében tartottuk. László atyát nagyon megviselte a templom pusztulása, egészségi állapota is megromlott, így a püspök atya nyugállományba helyezte. Őt Burger Ferenc, majd Szabó József atya követte, 1995-ben pedig Ország Tibor atya került Gödre. Az építkezés 1995. május 30-án kezdődhetett meg. Nagyon sok segítség érkezett a környező településekről és külföldről is. Gyűjtést szerveztünk a Ferenciek terén, jótékonysági hangversenyek és színházi előadások, egyházmegyei gyűjtések, külföldi segélyek és az országban élő katolikus testvérek adományai segítették többek között az anyagiak előteremtését. A hívek nemcsak pénzadományaikkal járultak hozzá a templom felépítéséhez, hanem sokan kétkezi munkájukkal segítették a tervek megvalósítását. A templom egy év alatt készült el, a felszentelésre 1996. Egy évvel később elkészült az oltárkép-szekkó, amely Fecske Orsolya nővér alkotása, Szent István királyunkat ábrázolja, amint felajánlja a szent koronát és országunkat a Boldogságos Szűzanyának. Mária két karját kitárva fogadja a felajánlást, egyszersmind védelmébe veszi a kép nézőit is. Kettejük felett a fénykereszt öleli át a teret és az egész történelmünket is, ami a szekkón megjelenítődik. A központi jelenettől jobbra Szent István vonalában Árpádházi szentjeink láthatóak, sorrendben Szent Erzsébet, Szent László király, Szent Margit és Szent Imre herceg. Felettük jobb oldalon a magyar történelemben a pogányságot és a keresztényellenességet szimbolizáló alakok ( sámán, török és tatár dúlás) csoportja, valamint a velük szemben elhelyezkedő, a kereszt védelmében álló keresztény sereg helyezkedik el. A központi jelenettől balra Szent Istvántól sorrendben Bogner Mária Margit vizitációs nővér, Boldog Apor Vilmos püspök, Mindszenty József bíboros és Kaszap István jezsuita novícius látható. A fölöttük lévő jelenetben a közelmúlt pogányainak stilizált alakjai ( ávós ruhába bújtatott őrök )láthatók, valamint velük szemben a kereszténységükben és magyarságukban meghurcoltak csoportja. Az oltárképpel szemben a karzat mellvédjén található festményen középen a római Szent Péter bazilika látható, mint az egyház szimbóluma, mely kolonnádsorával, oszlopkarjaival átöleli a Váci Egyházmegye székesegyházát, valamint egyházközségünk előző leégett templomát. Az építkezés második ütemében a harangtorony készült el, 1998. augusztus 20-ra. Ezzel együtt szentelte fel a püspök atya a templom mögötti urnafalat is, amit a hívek és Tibor atya kétkezi munkájukkal készítettek. A toronyban három harang van elhelyezve, kettő a régi templomból való, egyet pedig a svájci Walbachból kaptunk. Majd néhány év elteltével, 2002-ben egy újabb lépcsőben megvalósulhatott a plébánia és közösségi ház építése,mely otthont ad azóta közösségünk programjainak, előadásoknak, bibliaóráknak, karitász csoportunknak, hittanoktatásnak, búcsúünnepünk ebédjének, közös együttléteknek.
tags: #alsogod #templom #epites