A vagyonátruházási illeték (B400/B400E) megértése és gyakorlata ingatlanvásárlás esetén
Számtalan vagyonelemhez és szerződés típushoz kapcsolódóan felmerülhet a fogalom. Nem mindegy, hogy minek a megszerzéséről van szó. Speciális szabályok vonatkoznak a gépjármű vagyonszerzési illetékére, a vagyoni értékű jogokra vagy az ingóságokra.
Kinek és mikor kell vagyonszerzési illetéket fizetni?
Ingatlan vásárlása esetén a vagyonszerzőt, tehát a vevőt terheli a vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő a NAV B400-as nyomtatványán nyilatkozik a lakás megvásárlásának időpontjáról és az ingatlan értékéről. A B400-as nyomtatványt az ügyvéd az adásvételi szerződéssel együtt nyújtja be a földhivatalhoz. Nem, nem a NAV-hoz, hanem a földhivatalhoz.
Egy átlagos lakossági ingatlan adásvételi szerződés során az illeték kiszabására nem a szerződéskötéskor kerül sor, hiszen az adóhatóság csak később értesül az ügyről. A szerződések zömében a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges bejegyzési engedély földhivatali benyújtására csak a teljes vételár megfizetését követően kerül sor. Ennek megfelelően a földhivatal is csak ezt követően fogja továbbítani a NAV felé a B400-as nyomtatványt. Az adóhatóság a B400-as nyomtatvány és az adásvételi szerződés birtokában kiszámítja a fizetendő illeték összegét, majd egy fizetési meghagyás nevű dokumentumban hívja fel a vevőt az illeték megfizetésére. A vevő a felhívást a bejelentett lakcímén fogja postán megkapni.
Gyakori kérdés: külföldi állampolgárok és az illeték
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a Magyarországon ingatlant szerző külföldi állampolgárokat milyen vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség terheli. A törvény nem tesz különbséget aközött, hogy a vagyont szerző személy az Európai Unió polgára vagy egy harmadik országból származik. A vagyonszerzési illetékkötelezettség szempontjából a tulajdonszerzés módja (jogcíme) is közömbös külföldi ingatlanszerzése esetén. Az illetékfizetési kötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. Akármikor is kerül sor az illeték kiszabására, az adóhatóság minden esetben a szerződés megkötésének napján fennállt viszonyokat vizsgálja. Ennek különös jelentősége van az ingatlan forgalmi értékének meghatározása szempontjából.
Mulasztás és egyéb kötelezettségek
A bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, amelynek összege magánszemély esetén 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet. Egyes jogszabályban meghatározott esetekben annak ellenére, hogy vagyonszerzés történik, azt nem kell bejelenteni a NAV felé. Senkit nem terhelnének feleslegesen az 1 milliárd forint érték feletti ingatlanokra vonatkozó szabályokkal. Amennyiben több vevő van, úgy mindegyik vevő a saját maga által megszerzett tulajdoni hányada után fizet illetéket.
Az illeték kiszámítása és értékek
Az illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Fontos, hogy a NAV nem feltétlenül az adásvételi szerződésben szereplő vételárat veszi alapul, hanem maga állapítja meg a forgalmi értéket, amely ettől eltérhet. A Kúria 2012-es döntése szerint forgalmi értéket kell bejelenteni, és az adóhatóság forgalmi értéket állapít meg, amelynek törvényi meghatározása nem tartalmaz bruttó vagy nettó árat. Így előfordulhat, hogy az adóhatóság által megállapított forgalmi érték sem a nettó vételárnak, sem a bruttó vételárnak nem felel meg.
Cserepótló vétel és illetékmentesség
Tehát nem kell megfizetni a 4% illetéket, ha az ingatlan adásvételre egyenesági rokonok között kerül sor. Egyenesági rokonok azok a családtagok, akik egymás felmenői, illetve leszármazottai. Az egyenesági rokonok közötti átruházást követően pár évvel később illetékmentessé tette a jogalkotó a házastársak közötti ingatlan adásvételt is. Tehát férj és feleség egymás között illetékmentesen adhatja-veheti a tulajdonukban lévő ingatlant. Szintén sokan élnek az építési telkekre biztosított illetékmentesség lehetőségével. Ha valaki vállalja, hogy a megvásárolt építési telekre 4 éven belül lakóingatlant épít, úgy nem kell illetéket fizetnie.
Hasznos tudnivalók a használatbavételi engedélyről és kapcsolt vállalkozások
A használatbavételi engedély fogalmát tágan értelmezve 300 négyzetméter alatti lakóépületek esetében használatbavételi engedélyt már nem kell kérni. Ilyenkor hatósági bizonyítvány kiállítására kerül sor, amivel az építésügyi hatóság tudomásul veszi, hogy az ingatlant a tulajdonosa lakóingatlanként használatba vette. Kevesen tudják, annál nagyobb jelentőséggel bír, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezetek közötti adásvételi szerződés is illetékmentes. Az illetékmentesség egyik feltétele, hogy a vevő társaság főtevékenysége saját ingatlan bérbeadása vagy saját ingatlan adásvétele legyen.
Illeték kedvezmények és CSOK
A leggyakrabban felmerülő illetékkedvezmény például az első lakás vásárlása, CSOK Plusz, vagy Falusi CSOK keretében érhető el. Szintén kedvező, ha a régi lakás eladása az új lakás vásárlását megelőzi, és az illeték kiszabásának felfüggesztését kérik. Ebben az esetben az adóhatóság bevárja a régi lakás eladását. A kedvezmények érvényesítéséhez igazolni kell a NAV felé a cserepótló vétel alapját képező ingatlan eladását, amit a B400-es adatlaphoz mellékelve kell megküldeni. A cserepótló vételnél fontos, hogy a vevő a legfrissebb beszámolók szerint a közvetlenül előző eladás alapján számoljon.
Hogyan lehet benyújtani a B400E adatlapot?
2025. március 6-tól a NAV bevezette a B400E digitális adatlapot, amely fokozatosan kiváltja a korábbi papíralapú/ÁNYK verziót. A B400E adatlapot elektronikusan a ONYA felületen keresztül kell benyújtani. Az ONYA lehetőséget ad csatolmányok, például a korábbi adásvételi szerződés másolatának feltöltésére is. Az E-ING ügyazonosító mezők kitöltése jelenleg nem kötelező, mivel a rendszer még nem üzemel teljes körűen. Az adatlapán a jogcímek közül választható a típusnak megfelelő bejelentés, például adásvétel, ajándékozás, csere, életjáradék, apport stb.
A B400E használata során fontos, hogy az ügyvédi meghatalmazás kiterjedhet a B400E adatlap benyújtására. Ha az ügyvéd elektronikusan tesz bejelentést, a szerződés megkötése után rögtön beküldheti az ONYA adatlapot, és a NAV addig nem kezdi meg az illetékkiszabást, amíg a földhivatal a tulajdonszerzést igazolja felé. Ha jogi képviselő jár el, a meghatalmazás megnevezése alapján mellékelni kell a szerződést is, kivéve ha külön meghatalmazás szól csak a bejelentésre.
Mi legyen a jövőre nézve az adatlapon?
Az adatlapon a vagyonszerzést tartalmazó okirat típusát listából kell kiválasztani. A forgalmi érték bejelentésekor a NAV a forgalmi értéket az összehasonlító adatbázis és más értékmeghatározó módszerek alapján állapítja meg. Ha a vevő nettó árat tüntet fel a B400E adatlapon, a NAV gyakran elfogadja ezt az összegszerűsítést, de felmerülhetnek kérdések és a NAV felhívhatja az eltérés tisztázására. A NAV nem automatikusan adja meg a kedvezményeket; ezek fel vannak vezetve a B400E adatlapra, és a NAV ezt figyelembe veszi a határozat kiadmányakor.

tags: #ami #nem #targya #a #vagyonatruhazasi #illeteknek
Népszerű bejegyzések:
- A közös tulajdon és az ingatlanvédelem kihívásai egy családi ház udvarán
- Kiadó üzlethelyiség Őrmezőn: sokoldalú lehetőségek Nyíregyházán
- Útmutató a Sátoraljaújhely Smaragdvolgy eladó nyaralók kereséséhez Zemplénben
- Beépíthetőség maximalizálása és a fedett parkolók hatása a telekhasználatra
- Részletes útmutató a mediterrán háztervezéshez és megvalósításhoz
