Angliai atomerőművek felülvizsgálata és mélyebb energetikai átmenet
Habár szerdán volt kormányülés és ott egyebek mellett a tűzifa áfájának csökkentéséről is döntöttek, csütörtökön a hőség és az aszály okozta helyzet miatt nem lesz kormányszóvivői tájékoztató. Magyar Péter a Markus Söder bajor miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján is szóba hozta a témát. Mint mondta, az energiaellátásra vonatkozóan egyelőre minden rendben van, az ivóvízellátás pedig „az ország 99,9 százalékán” zavartalan. Ugyanakkor folyamatosan kell lekapcsolni az atomerőmű blokkjait, ami egy tervezett leállási folyamat az alacsony vízállás miatt. Ez 2000 megawatt mínuszt jelent, ami nagy százaléka a magyar fogyasztásnak, de még fedezhető importból, hiszen 3600-3800 megawatt importkapacitás áll rendelkezésre.

Ellátogatnak utána a Mol finomítójába is, ami még nem üzemel teljes kapacitással, majdnem 50 százalékos kiesés van. Ott a benzin- és gázolajárakról is tájékoztatást adnak. Mint Magyar Péter most kiemelte, jelenleg „a széteső ellenzék hazug kommunikációjával szemben” Magyarország a 27 uniós tagállam közül azon háromhoz tartozik, ahol a legalacsonyabb a benzin és a gázolaj ára.
Véglegesen leállították a Hinkley Point B atomerőmű második reaktorát Nagy-Britanniában - tudatta honlapján hétfőn az üzemeltető cég. A Somerset megyében található Hinkley Point B erőműkomplexum 1976-ban kezdte meg az áramtermelést. Az erőmű mára elöregedett, a magot alkotó grafittömbökön repedéseket is találtak. A létesítmény üzemideje lejárt, így az eredeti terveknek megfelelően leállították. A bezáró létesítmény közelében új atomerőmű építése kezdődött, amely a tervek szerint 2027-től termelhet áramot. A fejlesztés része annak a tervnek, amely 30 éven belül a jelenlegi 15 százalékról 25 százalékra emelné a nukleáris és gázerőművek részesedését a brit áramellátásban.

A brit kormány 17,8 milliárd fontot fordít a Sizewell C atomerőműre - új korszakot nyitva az energiabiztonságban és a munkahelyteremtésben. Megépítik a Sizewell C atomerőművet. A döntés a széleskörű költségvetési kiadási felülvizsgálat részeként született, amely a következő négy év prioritásait hivatott meghatározni. Keir Starmer és Emmanuel Macron francia elnök várhatóan a július 8-10.
A brit kormány részesedése a projektben a tavalyi év végén 84 százalék volt, és az EDF 16 százalékot birtokolt. A suffolki Sizewell C erőmű várhatóan mintegy 10 ezer munkahelyet teremt az építkezés csúcspontján, és elegendő áramot termel majd körülbelül 6 millió otthon ellátására. Az erőmű közvetlenül a Sizewell B mellett lesz, amely 1995 óta működik, a Sizewell strand közelében, Leiston városa mellett. Két évvel később, a konzervatívok és a liberális demokraták koalíciós kormánya alatt hivatalosan is megállapították, hogy Sizewell alkalmas helyszín egy további atomerőmű számára.

2012-ben az EDF elindította első nyilvános konzultációját, még a hivatalos tervezési kérelmek benyújtása előtt. 2020 májusában az EDF kérelmet nyújtott be az erőmű építésére vonatkozó fejlesztési engedélyért, amelyet a brit kormány 2022 júliusában jóváhagyott, annak ellenére, hogy a beruházást vizsgáló hivatalos bizottság a vízellátással és a természettel kapcsolatos aggályok miatt azt javasolta, hogy ne hagyják jóvá. Bár az engedélyek rendelkezésre állnak, továbbra is kérdések merülnek fel a finanszírozás módjával kapcsolatban. Az EDF korábban elutasította azokat az állításokat, hogy a projekt ennél sokkal többe, majd 40 milliárd fontba kerülne, mivel a Somersetben, Hinkley Pointban szintén az EDF által épített, még el nem készült atomerőmű talán még ennél is többe fog kerülni.
A kormány azt közölte, hogy a finanszírozási modellről szóló végleges döntés még idén nyáron megszületik, mivel a projekthez további magánbefektetőkre van szükség. A miniszterek és az EDF korábban azt nyilatkozták, hogy sok potenciális befektető jelentkezett, és a megállapodás közel áll a véglegesítéshez. Összehasonlításképp a paksi projekt hivatalos költsége 12,5 milliárd euró. Ebből az Oroszországgal 2014-ben kötött megállapodás alapján 10 milliárd euró orosz állami hitel, és 2,5 milliárd euró a magyar állami önrész. Ez összesen 2,4 gigawattnyi kapacitás létesítését finanszírozza, így 1 gigawatt nagyjából 5,2 milliárd euróba kerül. A brit projekt, ha a 20 milliárd fontból indulunk ki, az nagyjából 24 milliárd euró. Ez alapján 6,7 milliárd euró költség jön ki gigawattonként.
Alison Downes, a Stop Sizewell C, az erőmű építését ellenző csoport vezetője szerint az ellenzők továbbra is abban reménykednek, hogy a befektetők és a jövőbeli kormányok elzárkóznak egy ilyen költséges vállalkozástól. A projekt támogatására tervezett pénzügyi keret, amelyről úgy tartják, hogy elérheti a 40 milliárd fontot is, feldühítette az atomenergia-ellenes aktivistákat, mivel a finanszírozást az építés kezdetétől fogva a fogyasztói energiaszámlák megterhelésén keresztül biztosítana támogatást az EDF-nek.

Akkor is, ha a várt költségek és a finanszírozási nehézségek sokat vitatottak, a brit kormány szerint a Sizewell C hathatós eszköz lehet az energiaárak stabilizálására és az energiabiztonság növelésére. A projekt várható megvalósulása 2030-as évek közepére-végére ígérték az EDF szerint.
A Sizewell B atomerőmű tűzzel kapcsolatos események még mindig felfedezés alatt állnak, miközben a brit energia- és környezetvédelmi viták folyamatosan zajlanak. A vészhelyzetből adódó közlekedési korlátozások és a lakosság érintettsége hangsúlyos marad, miközben a tűzoltók munkája és a hatóságok körültekintése fontos szerephez jut. A megfigyelések szerint a Sizewell B működését jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély a tűz miatt, de a helyzet folyamatosan értékelés alatt van.
Átmenet a brit energiaiparban
A brit nukleáris projektfolyamatok tükrében látható, hogy az Egyesült Királyság ener giái átmenetben van: a szénalapú termelés fokozatos visszaszorulása mellett nő a megújulók és a nukleáris kapacitások szerepe. A Ratcliffe-on-Soar szénerőmű bezárása 2024-ben zárta le a szénalapú hálózati energiatermelés időszakát Angliában, jelezve a fosszilis energia kiiktatásának új korszakát.
Összefoglalóan a Sizewell C terv és a brit nukleáris stratégia elsősorban a kormányzati szándékot és a nemzetközi befektetői részvételt tükrözi, miközben az EDF-projekt finanszírozási modellje továbbra is viták tárgya marad. Ez a mérlegelés kulcsfontosságú a jövőbeni energiabiztonság és a lakossági energiaárak alakulása szempontjából.
tags: #anglia #atomeromu #epites #leallitasa
