Csepel új stadion építés: A terv és a valóság összefüggései

Ezek őrültek, mondtam magamban, amikor elolvastam e blog augusztus 21-én megjelent, a csepeli képviselő-testület ülését „beharangozó” cikket. A hír igaz. költségek 10 %-át fedezi az önkormányzat, a többit az MLSZ. Elkészítését követően a pálya és a rajta lévő felépítmény az állami vagyont gyarapítja. Ezt követően valamennyi fenntartási (rezsi, bérköltség, karbantartási és felújítási) költség az önkormányzatot terheli. Tizenöt éven át. Borbély javaslata elsősorban nem azért háborított fel, mert a csepeliek pénzéből fogjuk az önrészt és a biztosan veszteségesen működő létesítmény évenkénti fenntartási költségeit fizetni, bár erről is érdemes lenne részletesebben vitatkozni. Most az sem fontos, hogy jogilag hibátlan-e és egyben előnyös-e a szerződés vagy sem az önkormányzat részére. Szerintem mindkét kérdésre adható válaszban van bőven elgondolkodni való, mint abban is, hogy sok mindenre lehetne és kellene elkölteni a 360 milliót. Kb. Számomra elfogadhatatlan a borbélyi álom. Azért, mert most is létezik Csepelen utánpótlás labdarúgás fejlesztésére szolgáló létesítmény, illetve vannak egyesületek, amelyek eredményesen foglalkoznak az utánpótlás neveléssel. Nem is egy. A felsorolt lehetőségeken túl az utánpótlás-nevelés jelentős lehetőségekkel rendelkezik a csepeli általános iskolákban és a Jedlik Gimnáziumban. Ezekben az intézményekben az önkormányzat, szintén az MLSZ közreműködésével, több, utánpótlásnevelésre is alkalmas műfüves pályát épített, amelyeket a CSUSE is használhat. Ráadásul a labdarúgás iránt érdeklődő csepeli utánpótlás korú fiatalok közül sokan a főváros nagyegyesületeiben (FTC, Honvéd, stb) sportolnak. Ezek a felsorolt csepeli egyesületek az önkormányzattól gyakorlatilag minimális vagy semmilyen támogatást nem kapnak, míg a Csepel Utánpótlás Sportegyesület élvezi az önkormányzat tízmilliós nagyságrendű támogatását, s most önálló pályát is kap, 360 millióért. Ennél szégyenteljesebb azonban, amit Borbély Lénárd a Csepel FC-vel, illetve a székhelyét, pályáját biztosító Csepel SC Alapítvánnyal művel. Borbély Lénárd megkerülhetetlen elődjével, Németh Szilárddal közösen 2010 óta mindent megtesz az alapítvány megszerzése, és ha ez nem megy, akkor annak ellehetetlenítése érdekében. Fenntartja az építési tilalmat, blokkolva ezzel minden felújítási, fejlesztési lehetőséget. Eredmény: a Völgy utcai sportkomplexum szinte megállíthatatlan leépülése. Nem tudták megszerezni, tönkreteszik. Inkább újabb sportlétesítményekkel „gazdagítják” a Kis-Duna partot, nem törődve a folyóágban keletkező károkkal, a Hollandi út növekvő közlekedési gondjaival. A legnagyobb baj, hogy az ilyen, átgondolatlan lépésekkel teljesen szétforgácsolják a technikai, anyagi és szellemi erőket. Csepel ugyanis nem tud majd eltartani több labdarúgó egyesületet, sportlétesítményt. Egy létszámában fogyó, elöregedő ~ már csak 76 ezres kerületben, amely nem tartozik a gazdag kerületek közé, éppen az utánpótlásnevelés, a sportolás iránti igény erősítése, az utánpótlásnevelés és az élsport együttes fejlődése érdekében valamennyi erő összefogására lenne szükség. A világ azonban, hosszabb távon, az együttműködés irányába megy, a sportban is. Csepelen sem lesz ez másképp. Hogy addig mi lesz a megalomán tervek kivitelezésén és a velejáró pénzszóráson kívül?

Amikor a világ legjobb futballistái kifutnak majd az atlantai Mercedes-Benz Stadion gyepére, a szurkolók többsége valószínűleg nem is sejti, hogy a stadion előtt álló gigantikus sólyom több mint nyolcezer kilométerrel arrébb, Csepelen készült. A The Falcon ma is a világ legnagyobb szabadon álló madárszobrának számít. A rozsdamentes acélból készült alkotás 13 méter magas, szárnyfesztávolsága 21 méter, tömege pedig eléri a 33 tonnát. A sólyom egy négy méter átmérőjű, négytonnás bronz amerikaifutball-labdán áll, és azt a pillanatot ábrázolja, amikor a ragadozó lecsap zsákmányára. Rengeteg szurkoló fotózkodik a szobor előtt.

A Falcon projektet a magyar szakemberek megvalósították a Duna partjától távol eső területen, de Atlantában teljes hosszában összeszerelve 2023-ban adták át. A projekt mögött álló Arthur Blank kiemelkedő filantróp és üzletember, aki a Home Depot alapítója és az Atlanta Falcons tulajdonosa. A tervezésnél fontos szempont volt, hogy a műalkotás ikonikus legyen, és kapcsolódjon a város identitásához és a klub jelképrendszeréhez. A közreműködő magyar művészek és szakemberek több száz ember részvételével dolgoztak a szobron és a helyszínen egyaránt. A Falcon azóta is Atlanta egyik jelképe, turisztikai attrakcióvá vált és a stadion művészeti programjának központi eleme maradt.

A budapesti Atlétikai Stadion építésével kapcsolatos adatok szerint 2020 novemberében kezdődött, és a kivitelezés több cég feladatát ötvözi. A terület feltárása és a korábbi VITUKI-székház lebontása mellett az atlétikai stadion felépítéséhez szükséges földmunkák, betonacélszerelvények és tetőszerkezeti elemek gyártása is zajlott. A tervezés és a megvalósítás során a fővárosi és regionális érdekek összekapcsolódtak: a HÉV-szakasz átépítése, hídépítés és árvízvédelem mind része volt a projektnek. A 2023-as vb-re történő felkészülés, majd a vb után a létesítmény nyitva áll a közönség előtt.

A Déli Városkapu program részeként Csepelen új városrész és 15 ezres atlétikai stadion épül, amely 2026-ig fejeződik be. A beruházás része egy egyetemi város is, és a tervek szerint a közigazgatási- gazdasági funkciók, kutatóintézetek és irodák is helyet kapnak. A kivitelezést 4,7 milliárd forintos költségvetésben valósítja meg a Kvassay-zsilip közelében felépülő létesítmény. A stadion a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságnak is otthont ad majd a terv szerint. A projektet több mint 12 000 négyzetméteres edzőcsarnok és egy 100 méteres, 6 sávos futópálya is kiegészíti majd.

A csepeli szigetcsúcs parkja és a híd kapcsolata a környék revitalizációjának kulcseleme. A híd megnyitása után elérhetővé vált a Duna-part és a zsilip környéke, és ez hozzájárul a környék élhetőségének növeléséhez. A Budapesti közlekedésben a 19. és 21. századi fejlődés részletei, az építészeti örökség megőrzése és a modern infrastrukturális projektek összefonódása mutatja meg, hogyan formálódik a város közlekedése és sportinfrastruktúrája a jövőben.

Az atlétikai stadion és a kapcsolódó fejlesztések közvetlenül érintik a helyi közösséget: sportolási lehetőségek bővülnek, képzési intézmények és edzőcsarnokok kerülnek kialakításra, és a városi zöldfelületek is megerősödnek. A megvalósítás során a tervezés és az építés nyomon követése, a közfeladat-ellátás helyszíni átadás-átvétele és a fenntarthatóság szempontjai egyaránt hangsúlyt kapnak. A projekt összességében a csepeli régió gazdasági és társadalmi dinamizálását célozza.

• 360 millió forintos önrész és MLSZ-támogatás a stadion fenntartási költségeire
• A sporttér revitalizációjára irányuló terveket hangsúlyozó városi programok
• A nemzetközi példák és helyi művészeti integrációk összefüggései

tags: #csepel #uj #stadion #epites

Népszerű bejegyzések:

• Ingatlanalapok kockázatai és lehetőségei
• 100 ezer Ft jutalom az ingatlanértékesítésnél: adók és jogi tudnivalók
• Fiataloknak szóló bérlakások XI. kerületben: mit érdemes tudni?
• Nyaralás kutyával a vízparton: szabályok és kutyabarát helyek Horvátország környékén
• Képviselet társasházaknak