Angol színház alaprajza a reneszánsz Londonban
Szoktál színházba járni? Elgondolkodtál már azon, hogy vajon az előadások milyen formában és épületben zajlottak korábban? Repüljünk vissza az időben 400 évet! A reneszánsz kor Angliájában, Londonban vagyunk. Nézzünk körbe, mit is látunk és tapasztalunk!
Ezt a korszakot éppen emiatt nevezzük Erzsébet-kori Angliának. Pillantsunk be egy színházi előadásra! Láthatjuk, hogy a középkorban igen kedvelt vallásos színjátékformák, a misztérium, moralitás és mirákulum átalakulóban vannak. Helyükre a színpadra szánt világi és történelmi témájú alkotások, a tragédiák és vígjátékok lépnek. A közkedvelt színpadtípusok, mint például a kocsiszínpad vagy processziós színpad is idejét múlttá váltak. Mi állhat ennek a gyors és erőteljes változásnak a hátterében?
1574-től törvényi szabályozásokkal korlátozták az előadásokat és a színházak működését. Egyre több vándorszínész-társulat működött, a nézők pedig már nem a Biblia-feldolgozásokat kívánták megtekinteni, hanem szórakozni, sírni és nevetni akartak. 1581-ben megépült az első igazi színház, a The Theatre épülete. Számos új színház és hivatásos társulat követte. Közülük is kiemelkedett az 1599-ben emelt és 1613-ig működő The Globe, a kor legismertebb drámaírójának, William Shakespeare-nek és társaságának otthona.
A drámaírók alig bírták kielégíteni a hatalmas keresletet. William Shakespeare, Thomas Kyd, Ben Johnson és Christopher Marlowe sorra írták műveiket, fordítottak darabokat. Tegyünk egy sétát a Globe-ban! Ez a Temze folyó mellett álló nyilvános színház kívülről nyolcszög, belülről kör alakú, és nyitott fedelű. Több ezren is elférhettek itt!
Nevét a bejárat fölött elhelyezett földgömbről kapta. A színpada hármas osztású: első, hátsó és felső színpadon játszhattak a színészek. De még függönyt, díszletet, kelléket ne keressünk! A nézők nagy része állva tekinthette meg az előadásokat, a tehetősebbek páholyokból kísérhették figyelemmel a darabokat. A mai színház szerkezetével egyezően a színpad mögött találjuk az öltözőket, és a különböző technikai gépezetek. A süllyesztők, emelők működtetése is innen történik. A felső színpad mellett tornyocskák emelkednek, ezekben kapnak helyet a muzsikusok és zajmesterek. A csak férfiakból álló, 12-15 fős társulat tagjai nagyon díszes, korhű jelmezekben szerepeltek. Az ókori hagyományok folytatásaként még mindig csak férfi színészek játszottak, a női szerepeket fiatal, 14-15 éves fiúk adták elő. Az előadások kezdetét zászló felvonása jelezte 14 órakor. Ennek színe mutatta az aznapi darab műfaját: a fekete tragédiát, a piros történelmi drámát, a fehér komédiát jelzett.
A Globe 1599-1613-ig üzemelt, egy színpadi ágyútűz vetett véget a színháznak. Az épület pontos mását a XX. század végén - az eredeti helyszínen - újjáépítették. A reneszánsz kori angol dráma tehát a XVI-XVII. század fordulóján, Erzsébet uralkodása alatt élte fénykorát. Legjelentősebb drámaírója Shakespeare volt, az általa is alapított Globe színházban mutatták be legelőször darabjait. Ez a kör alakú, felül nyitott színház hármas osztású színpadával alkalmas volt kortárs darabok bemutatására, melyek kedvelték a pergő eseményeket, az erőteljes képi és hangi hatásokat. A díszes jelmezekben férfiak keltették életre a hősöket. Az előadásokon az antik hármas egység - tér, idő és cselekmény egysége - nem valósult meg.
Az Erzsébet-kori London - 400 ezer lakosával a világ legnagyobb városa, melynek utcái szekerektől, kocsiktól roskadoztak - a városatyákon keresztül tartotta kézben a színésztársaságokat. A city határain kívül azonban a színházak - akárcsak a bordélyok - az egyház fennhatósága alá tartoztak. A cenzúráról és a gyülekezési jogról a városi hatóságok döntöttek. Ha pestis pusztított, a színészeknek vándorútra kellett menniük, mert a színház bezárt. Egy-egy ilyen színészcsapat legnagyobb kincse a klasszikus és királyi kosztümök, a kéziratgyűjtemény és a fantáziafigurák voltak. Az egyes színpadépítések és a közönség élménye összekapcsolódott a város mindennapjaival.
Az egykori Globe újraépítésére 20 évvel később került sor. A Shakespeare Baráti Társaság, a pénzgyűjtést célzó alapítványok jöttek-mentek, főleg tönkrementek, mígnem megvirradt 1997. június 12. nagy napja. Hogy is volt Shakespeare korában? A szomszédos Borough Market ezeréves gyümölcs- és zöldségpiacának tarka nyüzsgését, a St. Paul-katedrálist, az emberektől, üzletsoroktól és a lefejezett árulók testcsonkjaitól szennyes-piszkos London Bridge-et vagy a Hódító Vilmos idejében épített, 900 éven át a hatalom jelképeként szolgáló Towert jól ismerte Shakespeare, akárcsak az Erzsébet korabeli, hajóktól, bárkáktól nyüzsgő Temzét és a Pool of London kikötőjének nemzetközi zsibvásárát. Hangos “Westward ho!” kiáltásokkal hívogatták a wherries-nek nevezett átkelőcsónakosok a kereskedőket, amikor pedig a folyó befagyott, a piacot a jégtakaróra telepítették.
Az Erzsébet-kori London - 400 ezer lakosával a világ legnagyobb városa, melynek utcái szekerektől, kocsiktól roskadoztak - a városatyákon keresztül tartotta kézben a színésztársaságokat. A city határain kívül azonban a színházak - akárcsak a bordélyok - az egyház fennhatósága alá tartoztak. A cenzúráról és a gyülekezési jogról a városi hatóságok döntöttek. Ha pestis pusztított, a színészeknek vándorútra kellett menniük, mert a színház bezárt. Egy-egy ilyen színészcsapat legnagyobb kincse a klasszikus és királyi kosztümök, a kéziratgyűjtemény és a fantáziafigurák voltak. Az első Globe Richard Burbage nevezetes társaságából kapta művészeit, és 1599-ben alapították. Ennek a csapatnak volt tagja William Shakespeare.
Nyitva tartás: Minden nap. Az épületben egyénileg nem sétálhatnak. Vezetett túrák a nyitvatartás napjain óránként indulnak az előcsarnokból. Belépőjegy ára mely a vezetést is tartalmazza. Az angol kultúra virágkora az angol reneszánsz ideje, amely nagyjából I. Már Erzsébet királynő apja, VIII. Henrik után következik. Miután 1588-ban az angol hajók legyőzték a győzhetetlennek hitt spanyol Armadát, Anglia Európa nagyhatalma lett, s a tengerek egyedüli ura. A gazdasági erősödés, a jólét kedvezett a tudomány és a kultúra fejlődésének, a polgárságon belül megjelenik egy értelmiségi réteg is, egyre több iskola és nyomda alakult, új színházak épültek.
- Az Erzsébet-kori London társadalmi és kulturális háttere
- A Globe színház felépítése, működése és jelmezei
- A színészek helyzete, női szerepek elfogadtatása, nyelvi és dramaturgiai jellemzők
- A cenzúra és a közönség közvetlen interakciója az előadások alatt
Az űrtartalomban továbbá megemlítjük, hogy a 16. századi angliai színházak a templom- vagy vásártéren, esetleg nagyobb fogadók udvaraiban találtak otthonra. Londonban csak 1576. után épültek kizárólag színházi előadás céljára épületek, rendszerint fából, a külvárosban. Építészeti megoldásaikban a fogadók jellegzetes vonásait idézték. Emeletes, sokszögű vagy kör alakú épületek voltak, középen nyitott udvarral. Az első londoni színház neve Theatre (1576). James Burbage kezdeményezte az építkezést, s nagyúri támogatók anyagi hozzájárulásával készült. Számtalan követte a következő két évtizedben: Curtain, Rose, Swan stb.
Mint bármely Shakespeare-műhöz, a Globe keletkezéséhez is tartozik egy prológ. Sam Wanamaker amerikai rendező 1949-ben megdöbbenve állapította meg, hogy az angol színházcsináló emlékét mindössze egyetlen koromfekete bronztábla őrzi a Bankside rozzant sörözőjének falán. De hisz Shakespeare jóval többet érdemel! Az egykori Globe újraépítésére mégis csak 20 évvel később került sor. A Shakespeare Baráti Társaság és a többi alapítvány segített.
A korabeli színházak fontos elemei voltak a díszletek hiánya ellenére is kiemelkedő jelmezek, és a nézők közvetlen interakciója a jelenetekbe. A színészek kizárólag férfiak voltak, a női szerepeket fiatal fiúk játszották. A közönség szenvedélye, a kiabálás és a tárgyak bedobálása is része volt az előadások élményének. A Globe és a többi londoni színház a reneszánsz angol dráma virágzásának központjává váltak, amelynek legkiemelkedőbb alakja Shakespeare volt.
Az Erzsébet-kori Anglia története összetett: a polgárság erősödése, az irodalom és dráma fejlődése, a tengerek fölényes hatalma és a kultúra gyors fejlődése. A Globe és a The Theatre példái mutatják, hogyan formálta ez a korszak a brit színház autentikus alapjait, amelyeket később a modern színház is felhasznált. A kor társadalmi feszültségei és a vallási-politikai háttér egyaránt hatottak a színészek és írók életére, ezzel alakítva a reneszánsz angol dráma gazdag örökségét.
| Színház neve | Építés éve | Műfaj | Kiemelkedő szerző |
|---|---|---|---|
| The Theatre | 1576 | állandó londoni deszkaszínház | - |
| Globe | 1599 | kortárs darabok, tragédia-komédia | William Shakespeare |
| Theatre → lebontva | 1599 | épület lebontása után Globe | - |
tags: #angol #szinhaz #alaprajza