A Budafok-Tétény barlanglakásainak története és mai emléke

Budafok és Budatétény története szorosan összefonódik a földalatti lakásokkal, a mélyudvaros kőházakkal, amelyek a századfordulótól egészen a 20. század közepéig a kerület egyik jellemző lakhatási formáját adták. A Veréb utca 4. szám alatti barlanglakás ma a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelyeként látogatható, ahol a látogatók mély udvarokba vájt lakásokat és albérlők lakrészét nézhetik meg, illetve helyi kisiparosok szerszámaival ismerkedhetnek meg. A barlanglakások rendszere több történeti korszakot ölel fel: az első természetes barlangokból kialakult üregek, majd a mélyudvaros kőházak megjelenése, végül a 20. század közepét követő felszámolás és feltöltés.

A barlanglakások eredete és elterjedése

A Dunántúl déli részén fekvő Budafokon és Tétényben a szőlőművelés mellett a kőbányászat is meghatározó volt. Az üregekbe költöző házépítők később a Dunáról nézve láthatatlan barlanggócokat alakítottak ki, amelyekből a 18-19. századra nagyobb barlanglakás-rendszerek születtek. A barlanglakásoknak két fő korszakuk van: az egyik a 18-20. század elejéig tartó kezdeti időszak, a másik a 20. század elejétől a barlanglakások felszámolásáig terjedő korszak. A komolyabb tömegek által lakott üregek a 19. században még gyakoriak voltak, később azonban fokozatosan háttérbe szorultak, többnyire behúzott udvarokkal, falak közé épült lakásokkal váltak.

Az 1830-as évektől a 20. század közepéig tartó korszak

Az 1830-as években Promontoron, a későbbi Budafokon a nagy barlanggócok mellett pincék, istállók és gazdasági helyiségek is megtalálhatók voltak. A barlanglakások belső elrendezése többféle típusba sorolható: a kinti-kinti falakkal és beépített kéményekkel rendelkező, illetve a mélyudvaron keresztül megközelíthető lakások. A 20. század első felére a barlanglakások köre robustusabbá vált, miközben a helyzet súlyosabbá is válhatott a nedvesedés és a higiéniai problémák miatt. A 60-as évekig tartó végleges felszámolásokkal sok üreget feltöltöttek vagy beépítettek, és a megmaradtak is magánvagyonok udvarain percek alatt hozzáférhetőek lettek.

Az utolsó lakók és a kiállítóhely

A legismertebb történet talán Özvegy Tóth Győzőnéé, aki a lakást egészen a 1960-as évek végéig használta. A Budafoki Barlanglakás Emlékmúzeum ezt az otthont őrzi, bemutatva a lakószobát, a konyhát, az albérlők lakrészét és a helyi kisiparosok eszközeit. A kiállítóhely a 22. Kerületi Önkormányzat és a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési központ felügyelete alatt működik, előzetes bejelentkezéssel látogatható, és érdemes a látogatás előtt időpontot egyeztetni Appel Péter tárlatvezetőnél a megadott telefonszámon. A belépő 1000 Ft felnőtt, 500 Ft diák vagy nyugdíjas.

A kiállítás hangsúlyozza a barlanglakások történetét, a mélyudvaros kőépítészet sajátosságait, és az ott élők életmódját. A terem bemutatja a barlanglakások kialakulásának és felszámolásának történetét, a lokális iparosok szerszámait, és a lakóházak belső berendezéseit is.

Promontor, a "kőbánya- és szőlőfalu"

A budafoki szőlőművelés és a kőbányászat együttesen formálta Promontor fejlődését: a mészkő kiaknázása következtében a föld alatti üregek és barlanglízingek egyre inkább lakhatóvá váltak. A barlanglakások többféle változatban léteztek: a felszínre nyíló barlangok, a mélyudvaros barlanglakások és a lakásokat kéményekkel és ajtókkal ellátott szerkezetek. A 19. század végére Promontort településként több száz ember lakta, nagyrészt sváb szőlőművelő családok. A korszak végére egyre inkább jellemzővé vált a mélyudvaros kőházak rendszere, melyek a későbbi évszázadokban is meghatározták a helyi építészeti karaktert.

Életszemlélet, életkörülmények és egészség

A barlanglakásokban élők általános életkörülményei nehézségekkel terheltek voltak: nedvesedés, dohszag, higiéniai problémák és a tüdőbetegségek kockázata jellemző volt. Ennek hátterében a kőfejtés és a gyáripar munkahelyei sokszor széndioxid-szennyezést és szilikózist idéztek elő. Ugyanakkor a barlanglakások elhelyezkedése és az udvarok jellemzője lehetővé tette a közösségi életet a szűkös helyeken is, és egyes részeken a konyhákban a háziasszonyok saját készítésű befőzt termékeit is előnyben részesítették a hő- és időtakarékosság érdekében.

A második világháború után a kerület fejlesztése és a lakásproblémák megoldása érdekében törekedtek a lakóterek korszerűsítésére: a kényszerkilakoltatások után az udvarokat feltöltötték, telkeket értékesítettek. Ennek ellenére a 20. század közepétől kezdve a barlanglakások szerepe fokozatosan csökkent, és helyüket a modern lakóházak vették át. Ma Budafokon csak néhány megmaradt barlanglakás található, melyek magánépületek udvaraiban rejtőznek.

Gyakorlati útmutató a látogatáshoz

A budafoki Barlanglakás Emlékkiállítás előzetes bejelentkezéssel látogatható, a hét minden napján lehetőség van a kiállítás megtekintésére, amennyiben telefonon előzetesen egyeztetnek a tárlatvezetővel. A program egy kb. 40 perces turnust jelent, amely során a látogató megismerkedhet a barlanglakások történetével és a Budafok történelmének fontosabb eseményeivel. A Veréb utcai kiállítás részletei és a látogatási feltételek a helyszínen érhetők el.

Barlanglakás kilátás Promontoron - térkép és történeti ábra

Az alábbi útmutató segíthet a látogatás megtervezésében:

  • Autóval érdemes a 6-os út déli irányába haladni Budafokra; a kiállítás Veréb utca 4. szám alatt található.
  • A buszmegállóból kis sétával érhető el a sétálóutca felé vezető útvonal; a kiállításra érkezőknek ajánlott előzetes időpont egyeztetése.
  • A kiállítás belső tereit és a konyha berendezéseit eredeti bútorokkal és használati tárgyakkal mutatják be, így a látogatók hiteles képet kaphatnak a korabeli életvitelről.

A gyűjtemény és a múzeumpedagógia

A kiállítás egyedülálló abban a tekintetben, hogy a Budafokon található barlanglakások történetét és a helyi iparosok mesterségeit egységes tematikában mutatja be. A gyűjteményben számos eszköz látható, köztük a paradicsompasszírozó, a fánksütő eszközök, a vasalók és a különböző konyhai eszközök, melyek a háziasszonyok mindennapjait tükrözik. A kiállítás egyik legjellegzetesebb darabja a zöld mázzal díszített kancsó, amely a helyi fazekasok népszerű mázát idézi fel.

A gyűjtemény egyaránt foglalkozik a 19. századi ipar és a modernizáció hatásaival, bemutatva például a budafoki zománcgyárat és a kádármesterség eszközeit, mint a jelölőkörzőt vagy a fűrész típusait. A kiállítás célja, hogy a látogatók számára rekonstruált enteriőrökkel mutassa be az egykori háziasszony életének tereit, és megismertesse a budafoki közösség történetét.

Infografika és tanulságok

Infografika a barlanglakások elhelyezkedéséről Budafokon és Budatétényben

Materiális összefoglaló

  1. Veréb utca, Budafok-Topográfia: barlanglakás kiállítás, bemutató a lakóházakról és a használati tárgyakról.
  2. A barlanglakások fő korszakai: kezdeti barlangokból alakult üregek, mélyudvaros kőházak, majd felszámolás és feltöltés.
  3. A helyi iparosok és eszközeik: fűrész, kádárok eszközei, parasztkonyhai berendezések, sajtár és más tejipari eszközök.
  4. A közösségi élet és egészség: higiéniai és egészségügyi kockázatok, modernizáció és lakásrendszerek átalakulása.

Meta leírás és kulcsszavak

tags: #arlang #lakas #budafok

Népszerű bejegyzések: