árverési piac visszatérése: Kieselbach Galéria és a magyar kortárs és XX. századi művészet árveréssel, leütési árak, reserve és becsértékek magyarázata
Az árverési piac nagy visszatérője, a Kieselbach Galéria zárja az idei szezont. Három év kihagyás után december 21-én a Marriott hotelban újra árverést rendez a Kieselbach Galéria.
Tudatosan építkeznek − mondta el lapunknak Einspach Gábor, a galéria munkatársa −, akár képletesen értve a galéria tevékenységét, akár a folyamatos felújításokra gondolva következetes programot igyekeznek végigvinni. Természetesen ők is érzékelték 2008 végétől a válságot, de 2009-ben a private sales még nagyon jól működött. 2010-re bekövetkezett a lassulás, 2011-re pedig kiteljesedett és elmélyült a válság, de így is akadtak közben jó impulzusok. A galériás értékesítésre nem volt panaszuk, készítettek ajánlókatalógusokat, ez jó formája volt az érdeklődés fenntartásának.
Az elmúlt három évben is intenzív életet éltek, folytatódott a könyvkiadás, voltak érdekes kiálítások, és a gyűjtőkör sem maradt el − számukra most jött el az ideje, hogy visszatérjenek a nyilvános árverési piacra. A decemberi Kieselbach-aukció katalógusában már nincsenek kikiáltási árak, kizárólag a becsértéket tüntetik fel. A tételek jellemzően az alsó becsérték 60 százalékán indulnak, de az rverés vezetője szabadon eldöntheti, hogy a terem hangulatához, a vételi megbízásokhoz igazítva honnan indítja az egyes képeket. Ebben a rendszerben mindenhol a világon megengedett gyakorlat, hogy vannak reserve-k, de alapszabályként az alsó becsértéket nem haladhatja meg a limitár. Egyes tételeknél nincs ilyen, másutt jóval az alsó becsérték alatt határozták meg, s van, ahol megegyezik vele.
A beadók tapasztalataik szerint értik a rendszert − ehhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt években a magyar gyűjtők sokat jártak külföldi árverésekre vásárolni. A külföldiek érdeklődése is intenzív, aminek nemcsak a gyenge forint az oka, hanem − ahogy Einspach Gábor fogalmazott − egy magyar festészetet bemutató londoni kiállítás sikere nem múlik el nyomtalanul.
A kínálat kiemelkedő tétele közé tartozik Berény Róbert 1910-es csendélete becsértéke 30−50 millió forint. A festményt a Nyolcak-kiállításon láthatta a közönség − néhány hónappal a pécsi megnyitó előtt került elő −, de már a fekete-fehér reprodukciókból is sejthető volt, hogy nemcsak a festő életművében foglal el fontos helyet, hanem a csoporton belül is. Berénytől van még egy csendélet, a Terrakotta váza márványasztalon, 12−20 milliós becsértékkel. Czigány Dezsőtől ugyancsak egy jelentős csendéletet árvereznek, a húszas évek elejéről, becsértéke 28−38 millió forint. Czóbel Béla festménye Nagybányán örökítette meg 1904-ben a festőnek induló, majd művészeti íróként kiteljesedő Lehel Ferencet, a kép becsértéke 30−50 millió forint. Perlott Csaba Vilmos Budapest látkép a Rákóczi úttal című képe 24−34 milliós becsértéket kapott. Kondor Béla alkotásai ritkán kerülnek kalapács alá, 1959-es Késes emberének becsértéke 7,5−12 millió forint.
A XIX. századi anyagból a legfontosabb mű Paál László Barbizoni erdő (18−28 millió) című alkotása. Rippl-Rónai Hímző nője 8−12 milliós, Mednyánszkytól a Zúzmarás vízparti fák 9−13 milliós becsértékkel szerepel. Van két Batthyány Gyula-kép a harmincas évekből, a Divathölgyek becsértéke 15−18 millió, a monte carló-i kaszinójeleneté 10−15 millió forint. Márffy Ödöntől egy tájképre (6−10 millió) és egy csendéletre (3,5−5,5 millió) lehet licitálni.
Először koppant a kalapács kortárs aukción 100 millió forint felett Magyarországon, ráadásul két alkalommal is - derül ki a galéria közleményéből. A Magyarországon élt és a Magyarországon élő nagy kortárs nevek esetében sosem látott leütési árak születtek: Kondor Béla megnégyszerezte, Kassák Lajos megnégyszerezte, Keserü Ilona pedig megduplázta korábbi életműrekordját. Kondor Béla A műtücsök felbocsátása című 1958-as festményét 120 millió forintnál ütötték le, a kikiáltási ára 75 millió forintról indult, ami szintén rekordnak számít. Az ég felé törő Ikarosznak, az 50-es évek végén formálódó űrversenynek és a barkácsoló-teremtő művész leonardói figurájának emléket állító kép a kondori életmű egyik legismertebb, számtalanszor reprodukált kulcsműve.
Az aukciós anyag másik szenzációja volt a neoavantgárd világhírű sztárjának, Keserü Ilonának az 1967-es Sírkövek 2. című festménye. A kép először jelent meg a műtárgypiacon, felbukkanása kivételes szenzáció. Soha nem indult még ilyen magas kikiáltási árról - Magyarországon ma is élő - magyar kortárs művész alkotása: a licitharc 48 millió forintnál kezdődik, a kalapács pedig 110 milliónál ütötték le. Egy festmény, amiért akár százmilliókat is fizethetnek a gyűjtők - újra felbolydul a hazai műtárgypiac. Vaszary János festménye most kalapács alá kerül, és minden jel arra utal, hogy ismét komoly összegekért cserélhet gazdát.

Újabb bizonyíték érkezik arra, milyen elképesztő értéket képviselnek Vaszary János festményei: a tatáii festő egyik ikonikus műve hamarosan árverésre kerül, és akár 160 millió forintot is megadhatnak érte. A Vaszary János festménye most kalapács alá kerül, százmilliókat is adhatnak érte. Forrás: Virág Judit Galéria. A Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának egyik legnagyobb dobása a „A Piazza dell’Unitá Triesztben” című festmény lesz. A kép kikiáltási ára 75 millió forint, de a szakértők szerint a licit végére akár meg is duplázódhat az összeg. A becsérték 120-160 millió forint között mozog, ami jól mutatja: a magyar festészet élvonalába tartozó művekért ma már világszintű árakat fizetnek. Áraik tehát dinamikusan növekedhetnek a térségben és a nemzetközi aukciókon is.
A festmény 1927-ben készült, amikor Vaszary Triesztben járt. A tengerre néző főtér, a Piazza Unità d’Italia ihlette kompozíció a mediterrán életérzést ragadja meg: fények, színek és mozgalmas jelenetek jellemzik - mindaz, amiért a gyűjtők rajonganak. A tatai kötődésű festő művei évek óta az aukciók sztárjai, és korábban is születtek már komoly rekordok. 2023-ban egy másik Vaszary-festmény 180 millió forintért kelt el egy budapesti árverésen, Siesta című, 1907-es kompozíciója pedig 160 millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria 2025-ös karácsonyi árverésén. Ezek a tételek is jól jelzik a folyamatosan növekvő keresletet és a művek értékállóságát.

Vaszary, a tatai festő: Vaszary János 1909-től haláláig, 1939-ig élt Tatán, várossal a kapcsolata mély és sorsszerű volt, hiszen a festőművész 1912-ben építtetett műteremvillát az Angolkert közvetlen szomszédságában. Ez az épület vált élete végéig a legfontosabb alkotói bázisává és családi nyári rezidenciájává, ahol a budapesti forgatagtól távol, nyugalomban dolgozhatott. A tatai táj, a vizek tükröződése, az Angolkert dús növényzete és a helyi fürdőélet hangulata folyamatos ihletforrást jelentett számára, számos festményén örökítve meg a város motívumait. Emiatt a művészettörténet gyakran emlegeti őt „tatai festőként”, emlékét pedig a ma is álló villája őrzi.
Nem véletlenül ilyen drágák a Vaszary-képek. Kövesdi Mónika, a Kuny Domokos Múzeum munkatársa szerint ennek több oka is van: Vaszary János a magyar festőművészet legnagyobbjai közé tartozik. Festményei hosszú évek óta jelen vannak az aukciókon, sőt, az árverési rekordok között is. Hozzátette, hogy a 20. század elejének modern festői ma különösen népszerűek a gyűjtők körében, műveikért komoly verseny zajlik. Nyilvánvaló, maradandó értékük miatt ezek a képek befektetésként is kiemelkedők. Vaszary, valamint a Nyolcak művészei közé tartozó alkotók munkáiért kúsznak a legmagasabbra a licitek.
Kik voltak a Nyolcak? A Nyolcak a 20. századi magyar festészet legmeghatározóbb avantgárd művészcsoportja volt, amelynek tagjai - Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos - alapjaiban formálták át a hazai művészetfelfogást. A csoport 1909 és 1912 között fellépő művészei szakítottak az impresszionizmus pillanatnyiságával és a hagyományos akadémikus stílussal, helyettük a párizsi „Vadak” (fauvizmus) és Cézanne hatására a szigorú szerkezetet, a tiszta, erőteljes színeket és a formák belső logikáját keresték.
Nyitókép: Oertel Haida festett üveg tál - asztalközép 19. századból, példázva a modern üveg- és festészeti vegyes felhasználást. A Velencéhez és a Murano-hoz kapcsolódó történetek, a kraklé és craquelure technikák, illetve a Zsolnay- és Loetz-üvegek sokasága mutatja, mennyire sokrétű az árverések kínálata a kortárs és historikus tételek között. A Murano-történet 1291-ben kezdődött, és a mai árverések egyik vonzereje a különleges technikák és történetek összekapcsolása.
| Kiállított tétel | Becsérték (millió forint) | Fontos jegyzet |
|---|---|---|
| Berény Róbert 1910-es csendélete | 30-50 | Nyolcak kontextusban kiemelkedő |
| Czigány Dezső csendélet | 28-38 | 20-as évek eleje |
| Kondor Béla 1958-as festmény | 7,5-12 | Akciós rekord a kortárs szférában |
| Keserü Ilona 1967-es Sírkövek 2. | 110 | Neoavantgárd kiemelkedő tétele |
Az árverések dinamikája szerint a végső leütések gyakran az utolsó licitek függvényei: a stratégia nem az első magas licit megadására épül, hanem az utolsó érvényes ajánlatra, amely felülmúlhatja az előzőt. A fizikai árveréseken gyakran előfordul, hogy a közönség visszakér tételt, vagy új licitharc alakul ki az utolsó pillanatokban. Az antikvárium által lebonyolított díszüveg-árverésen például a 120 tételből alig több mint húsz nem kelt el, ami azt mutatja, hogy a beárazásnál a biztos, kiegyensúlyozott üzleti eredményt részesítették előnyben a kockázatvállalással szemben. A legmagasabb ár egy XX. század eleji Cameo váza volt, míg a Králik és a Moser vázák szintén jelentős sikert arattak a licitekben.
A Murano és más velencei üvegkészítők története, a craquelure technika és a kraklé bevonatok elmagyarázzák, miért találják meg ezek a tárgyak újra és újra a gyűjtők figyelmét a modern piacon. A budapesti árverési piac mindig is a történetek és a technikák összjátékát mutatta meg: a Zsolnay-készletek példázzák, hogy a ritka, kivételes minőségű darabokért milliós összegek járnak. A 1920-as art deco Zsolnay-kerámiák és a parádi üvegek szintén kiemelkedőakciók voltak az elmúlt időszakban. Az internetes árverések stratégiája eltér a hagyományosaktól, hiszen tíz napos licitidő és előre meghatározott indulók segítik a befektetőket és a gyűjtőket a megfontolt döntéshozatalban.

Röviden: a hazai és nemzetközi érdeklődés növekszik a magyar festészet iránt, különösen Vaszary János és a Nyolcak művei esetében. A decemberi Kieselbach-aukció és a tavaszi Virág Judit Galéria eseményei egyaránt mutatják, hogy a magyar műtárgypiac érett, és a legkiválóbb tételekért külföldi gyűjtők is versengenek.
tags: #arveres #kalapacs #torte #szeta #vazat
