árverési piac visszatérése: Kieselbach Galéria és a magyar kortárs és XX. századi művészet árveréssel, leütési árak, reserve és becsértékek magyarázata

Az árverési piac nagy visszatérője, a Kieselbach Galéria zárja az idei szezont. Három év kihagyás után december 21-én a Marriott hotelban újra árverést rendez a Kieselbach Galéria.

Tudatosan építkeznek − mondta el lapunknak Einspach Gábor, a galéria munkatársa −, akár képletesen értve a galéria tevékenységét, akár a folyamatos felújításokra gondolva következetes programot igyekeznek végigvinni. Természetesen ők is érzékelték 2008 végétől a válságot, de 2009-ben a private sales még nagyon jól működött. 2010-re bekövetkezett a lassulás, 2011-re pedig kiteljesedett és elmélyült a válság, de így is akadtak közben jó impulzusok. A galériás értékesítésre nem volt panaszuk, készítettek ajánlókatalógusokat, ez jó formája volt az érdeklődés fenntartásának.

Az elmúlt három évben is intenzív életet éltek, folytatódott a könyvkiadás, voltak érdekes kiálítások, és a gyűjtőkör sem maradt el − számukra most jött el az ideje, hogy visszatérjenek a nyilvános árverési piacra. A decemberi Kieselbach-aukció katalógusában már nincsenek kikiáltási árak, kizárólag a becsértéket tüntetik fel. A tételek jellemzően az alsó becsérték 60 százalékán indulnak, de az rverés vezetője szabadon eldöntheti, hogy a terem hangulatához, a vételi megbízásokhoz igazítva honnan indítja az egyes képeket. Ebben a rendszerben mindenhol a világon megengedett gyakorlat, hogy vannak reserve-k, de alapszabályként az alsó becsértéket nem haladhatja meg a limitár. Egyes tételeknél nincs ilyen, másutt jóval az alsó becsérték alatt határozták meg, s van, ahol megegyezik vele.

A beadók tapasztalataik szerint értik a rendszert − ehhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt években a magyar gyűjtők sokat jártak külföldi árverésekre vásárolni. A külföldiek érdeklődése is intenzív, aminek nemcsak a gyenge forint az oka, hanem − ahogy Einspach Gábor fogalmazott − egy magyar festészetet bemutató londoni kiállítás sikere nem múlik el nyomtalanul.

A kínálat kiemelkedő tétele közé tartozik Berény Róbert 1910-es csendélete becsértéke 30−50 millió forint. A festményt a Nyolcak-kiállításon láthatta a közönség − néhány hónappal a pécsi megnyitó előtt került elő −, de már a fekete-fehér reprodukciókból is sejthető volt, hogy nemcsak a festő életművében foglal el fontos helyet, hanem a csoporton belül is. Berénytől van még egy csendélet, a Terrakotta váza márványasztalon, 12−20 milliós becsértékkel. Czigány Dezsőtől ugyancsak egy jelentős csendéletet árvereznek, a húszas évek elejéről, becsértéke 28−38 millió forint. Czóbel Béla festménye Nagybányán örökítette meg 1904-ben a festőnek induló, majd művészeti íróként kiteljesedő Lehel Ferencet, a kép becsértéke 30−50 millió forint. Perlott Csaba Vilmos Budapest látkép a Rákóczi úttal című képe 24−34 milliós becsértéket kapott. Kondor Béla alkotásai ritkán kerülnek kalapács alá, 1959-es Késes emberének becsértéke 7,5−12 millió forint.

A XIX. századi anyagból a legfontosabb mű Paál László Barbizoni erdő (18−28 millió) című alkotása. Rippl-Rónai Hímző nője 8−12 milliós, Mednyánszkytól a Zúzmarás vízparti fák 9−13 milliós becsértékkel szerepel. Van két Batthyány Gyula-kép a harmincas évekből, a Divathölgyek becsértéke 15−18 millió, a monte carló-i kaszinójeleneté 10−15 millió forint. Márffy Ödöntől egy tájképre (6−10 millió) és egy csendéletre (3,5−5,5 millió) lehet licitálni.

Először koppant a kalapács kortárs aukción 100 millió forint felett Magyarországon, ráadásul két alkalommal is - derül ki a galéria közleményéből. A Magyarországon élt és a Magyarországon élő nagy kortárs nevek esetében sosem látott leütési árak születtek: Kondor Béla megnégyszerezte, Kassák Lajos megnégyszerezte, Keserü Ilona pedig megduplázta korábbi életműrekordját. Kondor Béla A műtücsök felbocsátása című 1958-as festményét 120 millió forintnál ütötték le, a kikiáltási ára 75 millió forintról indult, ami szintén rekordnak számít. Az ég felé törő Ikarosznak, az 50-es évek végén formálódó űrversenynek és a barkácsoló-teremtő művész leonardói figurájának emléket állító kép a kondori életmű egyik legismertebb, számtalanszor reprodukált kulcsműve.

Az aukciós anyag másik szenzációja volt a neoavantgárd világhírű sztárjának, Keserü Ilonának az 1967-es Sírkövek 2. című festménye. A kép először jelent meg a műtárgypiacon, felbukkanása kivételes szenzáció. Soha nem indult még ilyen magas kikiáltási árról - Magyarországon ma is élő - magyar kortárs művész alkotása: a licitharc 48 millió forintnál kezdődik, a kalapács pedig 110 milliónál ütötték le. Egy festmény, amiért akár százmilliókat is fizethetnek a gyűjtők - újra felbolydul a hazai műtárgypiac. Vaszary János festménye most kalapács alá kerül, és minden jel arra utal, hogy ismét komoly összegekért cserélhet gazdát.

Vaszary János és más kiemelt tételek grafikai kiemelése a Kieselbach Galéria decemberi árverésére

Újabb bizonyíték érkezik arra, milyen elképesztő értéket képviselnek Vaszary János festményei: a tatáii festő egyik ikonikus műve hamarosan árverésre kerül, és akár 160 millió forintot is megadhatnak érte. A Vaszary János festménye most kalapács alá kerül, százmilliókat is adhatnak érte. Forrás: Virág Judit Galéria. A Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának egyik legnagyobb dobása a „A Piazza dell’Unitá Triesztben” című festmény lesz. A kép kikiáltási ára 75 millió forint, de a szakértők szerint a licit végére akár meg is duplázódhat az összeg. A becsérték 120-160 millió forint között mozog, ami jól mutatja: a magyar festészet élvonalába tartozó művekért ma már világszintű árakat fizetnek. Áraik tehát dinamikusan növekedhetnek a térségben és a nemzetközi aukciókon is.

Árverés Vaszary János, Piazza dell’Unità Triesztben, Virág Judit Galéria

A festmény 1927-ben készült, amikor Vaszary Triesztben járt. A tengerre néző főtér, a Piazza Unità d’Italia ihlette kompozíció a mediterrán életérzést ragadja meg: fények, színek és mozgalmas jelenetek jellemzik - mindaz, amiért a gyűjtők rajonganak. A tatai kötődésű festő művei évek óta az aukciók sztárjai, és korábban is születtek már komoly rekordok. 2023-ban egy másik Vaszary-festmény 180 millió forintért kelt el egy budapesti árverésen, Siesta című, 1907-es kompozíciója pedig 160 millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria 2025-ös karácsonyi árverésén. Ezek a tételek is jól jelzik a folyamatosan növekvő keresletet és a művek értékállóságát.

Vaszary János: Piazza Unità d’Italia részlet (1927) - mediterrán hangulatú tengerparti válogatás

Vaszary, a tatai festő: Vaszary János 1909-től haláláig, 1939-ig élt Tatán, várossal a kapcsolata mély és sorsszerű volt, hiszen a festőművész 1912-ben építtetett műteremvillát az Angolkert közvetlen szomszédságában. Ez az épület vált élete végéig a legfontosabb alkotói bázisává és családi nyári rezidenciájává, ahol a budapesti forgatagtól távol, nyugalomban dolgozhatott. A tatai táj, a vizek tükröződése, az Angolkert dús növényzete és a helyi fürdőélet hangulata folyamatos ihletforrást jelentett számára, számos festményén örökítve meg a város motívumait. Emiatt a művészettörténet gyakran emlegeti őt „tatai festőként”, emlékét pedig a ma is álló villája őrzi.

Nem véletlenül ilyen drágák a Vaszary-képek. Kövesdi Mónika, a Kuny Domokos Múzeum munkatársa szerint ennek több oka is van: Vaszary János a magyar festőművészet legnagyobbjai közé tartozik. Festményei hosszú évek óta jelen vannak az aukciókon, sőt, az árverési rekordok között is. Hozzátette, hogy a 20. század elejének modern festői ma különösen népszerűek a gyűjtők körében, műveikért komoly verseny zajlik. Nyilvánvaló, maradandó értékük miatt ezek a képek befektetésként is kiemelkedők. Vaszary, valamint a Nyolcak művészei közé tartozó alkotók munkáiért kúsznak a legmagasabbra a licitek.

Kik voltak a Nyolcak? A Nyolcak a 20. századi magyar festészet legmeghatározóbb avantgárd művészcsoportja volt, amelynek tagjai - Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos - alapjaiban formálták át a hazai művészetfelfogást. A csoport 1909 és 1912 között fellépő művészei szakítottak az impresszionizmus pillanatnyiságával és a hagyományos akadémikus stílussal, helyettük a párizsi „Vadak” (fauvizmus) és Cézanne hatására a szigorú szerkezetet, a tiszta, erőteljes színeket és a formák belső logikáját keresték.

Nyitókép: Oertel Haida festett üveg tál - asztalközép 19. századból, példázva a modern üveg- és festészeti vegyes felhasználást. A Velencéhez és a Murano-hoz kapcsolódó történetek, a kraklé és craquelure technikák, illetve a Zsolnay- és Loetz-üvegek sokasága mutatja, mennyire sokrétű az árverések kínálata a kortárs és historikus tételek között. A Murano-történet 1291-ben kezdődött, és a mai árverések egyik vonzereje a különleges technikák és történetek összekapcsolása.

Kiállított tétel Becsérték (millió forint) Fontos jegyzet
Berény Róbert 1910-es csendélete 30-50 Nyolcak kontextusban kiemelkedő
Czigány Dezső csendélet 28-38 20-as évek eleje
Kondor Béla 1958-as festmény 7,5-12 Akciós rekord a kortárs szférában
Keserü Ilona 1967-es Sírkövek 2. 110 Neoavantgárd kiemelkedő tétele

Az árverések dinamikája szerint a végső leütések gyakran az utolsó licitek függvényei: a stratégia nem az első magas licit megadására épül, hanem az utolsó érvényes ajánlatra, amely felülmúlhatja az előzőt. A fizikai árveréseken gyakran előfordul, hogy a közönség visszakér tételt, vagy új licitharc alakul ki az utolsó pillanatokban. Az antikvárium által lebonyolított díszüveg-árverésen például a 120 tételből alig több mint húsz nem kelt el, ami azt mutatja, hogy a beárazásnál a biztos, kiegyensúlyozott üzleti eredményt részesítették előnyben a kockázatvállalással szemben. A legmagasabb ár egy XX. század eleji Cameo váza volt, míg a Králik és a Moser vázák szintén jelentős sikert arattak a licitekben.

A Murano és más velencei üvegkészítők története, a craquelure technika és a kraklé bevonatok elmagyarázzák, miért találják meg ezek a tárgyak újra és újra a gyűjtők figyelmét a modern piacon. A budapesti árverési piac mindig is a történetek és a technikák összjátékát mutatta meg: a Zsolnay-készletek példázzák, hogy a ritka, kivételes minőségű darabokért milliós összegek járnak. A 1920-as art deco Zsolnay-kerámiák és a parádi üvegek szintén kiemelkedőakciók voltak az elmúlt időszakban. Az internetes árverések stratégiája eltér a hagyományosaktól, hiszen tíz napos licitidő és előre meghatározott indulók segítik a befektetőket és a gyűjtőket a megfontolt döntéshozatalban.

Loetz Orange Astglas - élénk, japános fényjátékot idéző üveg

Röviden: a hazai és nemzetközi érdeklődés növekszik a magyar festészet iránt, különösen Vaszary János és a Nyolcak művei esetében. A decemberi Kieselbach-aukció és a tavaszi Virág Judit Galéria eseményei egyaránt mutatják, hogy a magyar műtárgypiac érett, és a legkiválóbb tételekért külföldi gyűjtők is versengenek.

tags: #arveres #kalapacs #torte #szeta #vazat

Népszerű bejegyzések: