árverés után fennmaradó tartozás jogi útmutató
A végrehajtási eljárás célja, hogy az adós tartozását behajtsák, és ezáltal a hitelező jogos követelése kielégítést nyerjen.
Éppen ezért a végrehajtás lényege, hogy a tartozás behajtása minél előbb megtörténjen, hiszen nyilvánvalóan nem ugyanaz az értéke egy 100.000 forintos hitelezői követelésnek ma, mint mondjuk két évvel később.
Vannak azonban olyan esetek, amikor fontosabb érdek fűződik a végrehajtás átmeneti felfüggesztéséhez, mint a hitelezői követelés mielőbbi kielégítéséhez.
A felfüggesztés lényege és a döntéshozatali elvek
A felfüggesztés során a végrehajtó nem intézkedhet a tartozás behajtása iránt, ez azonban természetesen nem szünteti meg és nem is csökkenti az adós tartozását.
A végrehajtási eljárás „ ura” a végrehajtást kérő, hiszen az eljárás azért folyik, hogy a végrehajtó eljárása révén az őt jogosan megillető, de az adós által önként ki nem fizetett tartozás behajtása megtörténjen.
A végrehajtást kérő tehát bármikor kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését, hiszen az eljárás mielőbbi befejezése neki áll érdekében.
A felfüggesztést azonban a bíróság csak akkor rendeli el, ha ez másnak a jogát nem sérti.
Ha ugyanis például több végrehajtást kérő is indított eljárást ugyanazon adós ellen, akkor elképzelhető, hogy egy felfüggesztési kérelemmel nem mindegyikük ért egyet.
Ezért elképzelhető, hogy az adós elleni egyik végrehajtás fel van függesztve valamilyen okból (akár a végrehajtást kérő kérelmére), de a többi eljárás folyik.
Kivételes esetekben az adós is kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól a végrehajtási eljárás felfüggesztését.
Ehhez azonban szükséges, hogy az adós igazolja, hogy valamilyen méltányolható és önhibáján kívüli okból nem képes a tartozásának rendezésére, ez a körülmény azonban csak átmenetileg áll fenn, és annak megszűnése esetén a végrehajtás tovább folytatódhat.
Méltányolható körülményeket természetesen nem lehet kimerítően felsorolni, a törvény is csak néhány példát említ.
Méltányolható körülménynek tekinti például a bíróság az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, vagy a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.
Ugyanakkor a bírói gyakorlat szerint az adós hosszú ideje fennálló, tartós betegsége nem szolgálhat a felfüggesztés alapjául, ha az adós egészségi állapotában javulás nem várható.
Felfüggesztési okként szokta a bíróság értékelni általában, ha az adós úgy nyilatkozik, hogy átmenetileg a jövedelme jelentősen csökkent, azonban belátható időn belül jövedelem emelkedésre számít (például vendéglátóhely üzemeltetője a nyári csúcsforgalommal számol), és így ennek bekövetkezéséig kéri az eljárás felfüggesztését.
A felfüggesztési kérelemnek azonban vannak korlátai, amikor az adós méltányolható körülményeinél is erősebb érdek kell a törvénynek védelemben részesíteni.
Az ingatlan tulajdonosának joga tipikusan ilyennek tekinthető.
Ennek megfelelően ha a végrehajtási eljárás ingatlan kiürítése iránt folyik, akkor a végrehajtási eljárás felfüggesztésére csak egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra kerülhet sor az adós kérelmére.
A zálogjogosultak és a kötelező felfüggesztés
Bizonyos esetekben a törvény kötelezővé teszi a végrehajtás felfüggesztését, függetlenül attól, hogy ezt a végrehajtást kérő vagy az adós kéri-e.
Az egyik ilyen eset, amikor a végrehajtási eljárásba zálogjogosult kíván bekapcsolódni arra tekintettel, hogy a végrehajtási eljárásban lefoglalt valamilyen ingóságon vagy ingatlanon zálogjoga áll fenn.
A végrehajtási eljárásban ugyanis a lefoglalt és értékesített ingatlanok és ingóságok alapvetően tehermentesen kerülnek az árverési vevők tulajdonába, tehát az árverésen szerzett dologról a korábban bejegyzett zálogjogot is törölni kell.
A zálogjogosult tehát - hogy ne veszítse el követelésének fedezetét a végrehajtási eljárás miatt - jogosult azokban a végrehajtási eljárásokban részt venni, ahol az őt illető zálogtárgyat lefoglalták, ha pedig árverési értékesítésre kerül sor, a zálogtárgyért kapott árverési vételárból először az ő követelését kell kielégíteni.
További felfüggesztési lehetőségek és hatáskörök
A végrehajtási eljárás felfüggesztésére kerülhet sor abban az esetben is, ha magát a végrehajtható okiratot vagy a végrehajtó valamely intézkedését támadják.
A végrehajtás felfüggesztésének tipikus esete például, amikor az adós végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt indít pert, azt állítva, hogy a hitelező felé nem áll fenn tartozása, vagy annak összege sokkal kevesebb, mint amelyre a végrehajtást folytatják.
Amennyiben a végrehajtást foganatosító bíróság a felfüggesztési kérelemnek helyt ad, a végrehajtási eljárást valamennyi cselekményre kiterjedően is felfüggesztheti, vagy csak azon végrehajtási cselekmények elvégzését tilthatja meg, melyeket a felfüggesztés oka kifejezetten indokol.
Röviden tehát: bizonyos esetekben a felfüggesztés alatt a végrehajtónak azért van lehetősége a követelés behajtása iránt intézkedni, egyes intézkedéseket azonban nem tehet meg, míg más esetekben a végrehajtó a felfüggesztés alatt semmit sem tehet.
Döntési határidők és jogkövetkezmények
A bíróságnak a felfüggesztési kérelemről a törvény szerint 15 napon belül döntenie kell, és a felfüggesztésről szóló döntést azonnal közölnie kell a végrehajtóval.
A jelenlegi veszélyhelyzetben sokan úgy tudják, hogy most „nem folynak a végrehajtások”, tehát azt a téves következtetést vonták le, hogy most nem is lehet végrehajtási eljárást indítani, hiszen úgysem hajtja be a végrehajtó a követelést.
Téves azonban azt gondolni, hogy a végrehajtási törvény egyes szabályait átmenetileg módosító 57/2020 (III.23.) Korm. rendelet valamennyi végrehajtási eljárás univerzális felfüggesztéséről rendelkezett.
A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható.
A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig tarthat.
Fontos tudni azonban, hogy eltérő szabályok vonatkoznak az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokra - ezek az eljárások teljes egészében szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig.
Gyakorlati útmutatás az adósnak és a végrehajtást kérőnek
A végrehajtási eljárás felfüggesztésére mind az adós, mind a végrehajtást kérő kérelmére sor kerülhet, egyes esetekben pedig maga a törvény rendelkezik a végrehajtás kötelező felfüggesztéséről.
Amikor az ingatlanra vagy a gépjárműre vonatkozó árverési hirdetmény megjelenik, az adósok többsége úgy érzi, eljött a vég.
A helyzet súlyos, de nincs minden veszve!
A kulcs a gyors és proaktív cselekvésben rejlik!
Ne feledje, a végrehajtás célja nem az Ön vagyonának elvétele, hanem a tartozás rendezése.
Ha Ön képes biztosítani a tartozás kiegyenlítését az árverés lezárulta előtt, a végrehajtó köteles leállítani a folyamatot.
1. A végrehajtás megszüntetésének legegyszerűbb és legbiztosabb módja, ha az árverés előtt teljesen rendezi a tartozását.
Miután kifizeti a teljes tartozást, az árverés leállításra kerül.
Mit kell kifizetni? Fontos, hogy ne csak a régi tartozás eredeti összegét fizesse ki!
A végrehajtás leállításához a kezdeti adósságot és a járulékokat is figyelembe kell venni.
Gyakorlati lépés: Azonnal vegye fel a kapcsolatot a végrehajtóval, és kérjen egy pontos, naprakész teljes tartozást igazoló kimutatást.
2. Részletfizetési megállapodás: Megállapodhat a hitelezővel, hogy a fennmaradó összeget meghatározott havi részletekben fizeti ki.
Fontos, hogy ezt a megállapodást írásba kell foglalni, és a végrehajtó felé be kell jelenteni.
Halasztás kérése: Ha Önnek rövid időn belül biztosan lesz pénze, a végrehajtó csak akkor állítja le az árverést, ha mindkét fél írásban kéri a felfüggesztést.
3. Felgyorsított folyamat: Az eladásnak feltétele, hogy a vevő által fizetett összegből a teljes tartozás azonnal rendezhető legyen.
4. Hatás: A kifogás beadása önmagában nem állítja le az árverést!
Összefoglalás: Ne várja meg az utolsó percet! A végrehajtás és az árverés leállításának legfőbb kulcsa a tartozás teljes, járulékokkal növelt összegének rendezése, vagy a hitelezővel való írásbeli megegyezés.
Amennyiben pénztartozás áll fenn valakivel szemben és azt nem rendezzük határidőre, a jogosult a tartozás nagyságától függően, hárommillió forintig meg nem haladó követelés esetén közjegyzői eljárást, ezt meghaladó mértékű tartozás esetén polgári pert indíthat ellenünk.
Ha hitelintézettől kölcsönt veszünk fel és a fedezetként ingatlanunkat ajánljuk fel, a hitelintézet kötelezően megköveteli a közjegyzői okiratba foglalást.
Ha közös költség tartozás áll fenn, a közgyűlés vagy a közös képviselő jogosult az ingatlanra jelzálogjogot bejegyeztetni, és a közjegyzői eljárás gyakorlata szerint történik a követelések rendezése.
A társasházak gyakran nyújtanak fizetési meghagyásos eljárást, amely során a közjegyző küld ki igényt az adósnak, akinek 15 napja van ellentmondani.
Az ingatlanok fizetési kötelezettségei közé sorolhatók többek között az építményadó és a telekadó, amelyet az önkormányzat határoz meg a bevallás alapján.
Az ingatlan becsértéke meghatározása a végrehajtó feladata, és a licitálás elektronikus rendszeren keresztül történik, ahol az ajánlatnak legalább a becsérték 50%-át kell elérnie, kivéve lakóingatlanok.
Az első árverés sikertelensége után 3 hónapon belül újabb árverés lefolytatható, és a becsérték 50%-ától 70%-áig terjedhet a vevők által felajánlott összeg.
Az aukciók működésének megértése
Az árverésre bekövetkező jogi következmények és a biztosítékok részletes lebontása a törvények és a bírósági gyakorlat szerint történik, és az adós tőkéjét, járulékeit és költségeit együttesen kell rendezni.
Rövid ellenőrző lista az adósságrendezéshez
- A tartozás teljes összegének rendezése a leghatékonyabb megoldás.
- Írásbeli megállapodás a részletfizetésről vagy halasztásról.
- Kapcsolatfelvétel a végrehajtóval a naprakész kimutatásért.
- Gyors intézkedés az árverés megkezdésének időpontja előtt.
Utalások és jogi fogalmak rövid rendszerezése
Az ingatlanra vonatkozó végrehajtás részletei a Vht. szabályai szerint kerülnek alkalmazásra, és az adóhatóság által foganatosított eljárásokra is ez a keret érvényes.
Az európai fizetési meghagyásos eljárás és az uniós végrehajtás lehetőségei is felmerülnek, ha európai uniós tagállamban lévő vagyonelemeket érint vagy érinthet a követelés.
tags: #arveres #utan #fennmarado #tartozas