Aton ceg ingatlan piaci elemzés: balatoni és országos tendenciák a kereskedelmi és lakóingatlanok piacán
A kereskedelmi ingatlanok piaca kiemelt fontosságú, a gazdaság minden területét áthatja és az emberek mindennapi életében is szerepet játszik. A Magyar Nemzeti Bank Kereskedelmiingatlan-piaci jelentés című kiadványa féléves rendszerességgel elemzi a piac folyamatait. A kiadványban bemutatásra kerülnek a kereskedelmi ingatlanok piacát befolyásoló makrogazdasági tényezők, a különböző piaci szegmenseket jellemző, kereslet- és kínálatoldali tendenciák, az ingatlanok bérleti és befektetési piacának vonatkozásában egyaránt. A nyár közeledtével sokaknál újra előkerül a gondolat: milyen lenne egy saját balatoni ingatlan, ahová hétvégente vagy akár hosszabb időre is el lehet menekülni a városból. Megnéztük, hogy a május eleji hirdetési adatok alapján milyen most a balatoni ingatlanpiac képe, mennyibe kerülnek a különböző térségekben kínált ingatlanok, és hol találhatók még viszonylag elérhetőbb települések.
Az első, ami szembeötlik: a balatoni piacon érezhetően kevesebb az eladó ingatlan, mint tavaly nyáron. A mediánárak alapján a legdrágább települések között dobogós Balatonakarattya (2,67 M Ft/m²), Balatonföldvár (2,21 M Ft/m²) és Tihany (1,89 M Ft/m²). Ha valami igazán meglepő mozgást hozott az elmúlt egy év, az a déli part felzárkózása. Az is érdekes ugyanakkor, hogy a tavaly nyári állapothoz képest a piac teteje nem mozdult tovább. A legdrágább települések árszintje nagyjából ott maradt, ahol egy éve volt, miközben az olcsóbb balatoni települések látványosan drágultak. A déli part hosszú éveken át az "olcsóbb alternatíva" volt, ahová az ment, akinek nem fért bele Tihany vagy Csopak árszintje. Miközben a déli parton pörögnek az árak, a Balaton-felvidéken pontosan az ellenkezője történik: a medián négyzetméterár közel 10%-kal csökkent egy év alatt, 810 ezerről 730 ezer forintra.
Az elmúlt két évtizedben a Balaton-felvidék - a csend, a borvidéki hangulat, a Káli-medence körüli hegyek - kifejezetten "trendi" desztinációvá vált. Most úgy tűnik, ez a hullám levonult: a vevők figyelme visszafordult a víz felé, és aki annak idején lendületből vett egy hétvégi házat valamelyik dombhátas faluban, mostanra esetleg úgy döntött, hogy mégis inkább pénzzé teszi. A balatoni piac másik fontos sajátossága, hogy az új építésű és a használt ingatlanok között óriási, és tartósan fennmaradó az árszakadék. A déli parton az új építésű lakások és nyaralók négyzetméterára medián szinten 1,67 millió forint, a használtaké viszont csak 1,04 millió - ez 60%-os különbség.
Ez azt jelenti, hogy a balatoni átlagárakat valójában az új építésű kínálat húzza felfelé, főleg azokon a frekventált helyeken (Siófok, Balatonakarattya, Balatonfenyves, Balatonlelle), ahol az elmúlt években tucatnyi új apartmanház épült. Aki egy klasszikus, használt nyaralót vagy családi házat keres, az ettől jóval kíméletesebb árszinten is találhat magának ingatlant - cserébe persze általában felújítással is számolnia kell. A balatoni piac valójában három, egymástól meglehetősen eltérő szegmensre bomlik, és érdemes ezeket külön nézni, mert teljesen más logika mozgatja őket. A meglepő mégis az, hogy bár a házakból van a legtöbb, négyzetméterre vetítve mégis ez a legolcsóbb kategória. Ez az árszint-fordítottság első ránézésre furcsa, de valójában logikus. A lakások viszont szinte mindig új építésű apartmanok, közvetlen vagy közeli partszakaszon, kis alapterülettel és magas felszereltséggel - ez pedig pont az ellenkező hatást váltja ki.
Hogy mennyire meghatározza ma az új építésű kínálat a balatoni piacot, azt jól mutatja az eladó ingatlanok állapot szerinti megoszlása. A hirdetések több mint negyven százaléka újépítésű, további mintegy hatoda újszerű, és ehhez jön még a felújított ingatlanok tizede. Ez a megoszlás önmagában is megmagyarázza, miért húznak felfelé az átlagárak. A piacra kerülő ingatlanok döntő többsége olyan, ahol az árat a magas építőipari költség, vagy felújítási kiadások határozzák meg.
A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!)
A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. május 26-án (346. …) közeli hozzátartozók-e vagy nem (feltételezzük, hogy nem). A Tao-tv. 3. §-a 23. pontjának a) alpontja alapján az egyik magánszemély (50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal) kapcsolt vállalkozásnak minősül az ingatlan megvétele során. Emiatt a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szokásos piaci ár (az illeték alapjaként meghatározott ár) és az alkalmazott ellenérték (a magánszemélyek által fizetett ár) közötti különbözet arányos összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. (A kérdésben nincs szó az áfáról, feltételezzük, hogy az ingatlan értékesítése jogszerűen volt áfamentes!)
A zrt.-nél a bérleti díjból befolyó bevételt árbevételként kell elszámolni, az része az adózás előtti eredménynek. A magánszemély tulajdonosok az ingatlan vételáraként az ingatlan piaci értékének csak negyedrészét fizették meg. Az igaz, hogy az ingatlan kétévi bevételéről az eladó javára lemondtak, de ennek a szerzési értékre nincsen sem növelő, sem csökkentő hatása, de nincs hatása a magánszemélyek adóalapjára sem. A kivetett illeték alapja viszont egyértelművé tette, hogy a magánszemélyek által megszerzett ingatlan piaci értéke meghaladja a vételárat. Így a piaci érték és a vételár különbözetéhez a magánszemélyek térítés nélkül jutottak hozzá, akkor is, ha azt árengedmény formájában adta az eladó.
Ez a különbözet az Szja-tv. 4. AbsztraktSzakdolgozatomban az ingatlanpiac átfogó elemzésével a Big Data és modern elemzési technikák alkalmazására összpontosít. A Big Data forradalma és annak ingatlanpiaci alkalmazásait elemezve, megmutattam, hogy a technológia hogyan segíthet okosabb döntések meghozatalában és a piaci trendek jobb megértésében. Továbba ismertettem az ingatlan árakra jelentős hatással bíró gazdasági mutatókat és az ingatlan minőségének a szerepét az ár kialakulásában. A Jupyter Notebook és a Python programozási nyelv, valamint a Pandas, Scikit-learn és Matplotlib könyvtárak kulcsfontosságú szerepet játszottak az adatelemzésben és modellezésben. Két adathalmaz elemzését mutattam be: az amerikai Ames városát és Utrecht városát Hollandiában, alkalmazva többváltozós lineáris regressziót és logisztikus regressziót az ingatlanok eladási áraira. A modellek teljesítményét különböző mérőszámokkal értékeltem, és összehasonlítottam azok hatékonyságát a modellek továbbjavított változataival. A vármegyei ingatlanpiac aktuális helyzete és a megyei szintű hirdetési adatok elemzése fontos képet ad Magyarország ingatlanpiaci különbségeiről. Az alábbi blogbejegyzésben Magyarország megyéinek hirdetési adatait elemzem. A hirdetések száma, a hirdetések ezer főre jutó száma és a hirdetések településenkénti száma alapján készült összehasonlításokból próbálok következtetéseket levonni többek között a megyék közötti különbségekről, a keleti és nyugati részek közötti eltérésekről, a centralizáltságról, illetve az esetleges elvándorlásról. A hirdetési adatok hirdetési portálokról származnak, mivel nem minden hirdetést vizsgáltunk, így a valós számok eltérést mutathatnak, de reprezentatív mintaként mindenképpen használható. A táblázatból kiderül, hogy a hirdetések száma megyénként jelentősen eltérő. A legmagasabb hirdetéssűrűséget Pest megyében találjuk (277,09%), míg a legalacsonyabbat Vas megyében (59,03%). Ezen adatok alapján feltételezhetjük, hogy a hirdetések száma nagyban függ a megye gazdasági erejétől és infrastruktúrájától. A keleti és nyugati részek közötti különbségeket is érdemes megfigyelni. Bár a hirdetések száma nem mutat egyértelmű kelet-nyugati megoszlást, azt láthatjuk, hogy a nyugati megyékben (pl. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) általában magasabb a hirdetések száma, mint a keleti megyékben (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés). Ez arra utalhat, hogy a nyugati megyék gazdasági helyzete erősebb, és ennek következtében több hirdetés jelenik meg a régióban. A centralizáltság szempontjából is érdekes képet mutat a táblázat. A hirdetések száma településenként általában magasabb a központi megyékben (pl. Pest, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád), és alacsonyabb a perifériás megyékben (pl. Zala, Vas). Ez arra utal, hogy a hirdetési piac is erősen koncentrálódik a központi területeken, és kevésbé jut el a perifériás régiókba. Az elvándorlás kérdése is releváns lehet a hirdetések számának vizsgálatában. A táblázatból kiderül, hogy a hirdetések ezer főre jutó száma általában magasabb a gazdagabb megyékben (pl. Pest, Heves), és alacsonyabb a szegényebb megyékben (pl. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg). Ez arra utalhat, hogy a gazdagabb megyékben nagyobb az elvándorlás, és ezáltal több hirdetés jelenik meg az eladó vagy kiadó ingatlanokról, munkalehetőségekről stb.
1. A megyék közötti eltérések az eladó lakások hirdetéseinek számában rávillágíthatnak az ingatlanárak és a ingatlanpiaci aktivitás regionális különbségeire. A magasabb hirdetési számú megyékben valószínűleg nagyobb a kereslet és kínálat az ingatlanpiacon, ami magasabb árakhoz és gyorsabb tranzakciókhoz vezethet. 2. Az eladó ingatlanok hirdetéseinek eloszlása a megyékben arra is utalhat, hogy mely területeken történnek nagyobb mértékű ingatlanfejlesztések, illetve milyen minőségű az infrastruktúra. 3. Az eladó ingatlanok hirdetéseinek száma a megyékben összefüggésben állhat a demográfiai és társadalmi tényezőkkel is. A magasabb hirdetési számú megyékben nagyobb lehet a lakosság, a fiatalok aránya vagy a jövedelmek szintje, ami hozzájárulhat a ingatlanpiac aktivitásához. Dr. Barta Ákos PhD, közgazdász, ingatlanpiaci elemző és egyetemi oktató. 2016 óta dolgozik az ingatlanpiacon, 2018-tól az Alberlet.hu Ingatlan Kft. ügyvezetője.

