Ausztria és a kerítésépítés: szabályok, hatások és ellentmondások
2016. Bécs. A lap szerint a stájerországi Spielfeldnél lévő határátkelő mintájára nemcsak a tiroli Brenner-hágónál, hanem Burgenland tartomány Miklóshalma (Nickelsdorf) és Rábakeresztúr (Heiligenkreuz) településeinél is menekülteket átléptető rendszert hoznak létre.
A német-osztrák határszakaszon végzett ellenőrzések miatt a salzburgi Walserberg és a tiroli Kufstein településeknél torlódik fel esetenként a Bajorország felé tartó forgalom.
Ausztria január közepe óta csak a spielfeldi határátkelőnél enged be menedékkérőket.
A januárban hozott osztrák döntés szerint naponta legfeljebb 3200 migráns léphet be Ausztriába, és a déli határnál legfeljebb 80 menedékkérelem nyújtható be.
Egy korábbi döntés szerint idén legfeljebb 37 500, 2019-ig összesen mintegy 130 ezer migránst engednek be az országba.
Tavaly 89 ezer kérelmet nyújtottak be, mintegy három és félszer annyit, mint egy évvel korábban.
A kerítésépítésnek megvannak a maga szabályai.
Az utcafronti kerítések esetében különösen szigorúan veszik a vonatkozó szabályok betartását, ezért érdemes mindig körültekintően eljárni.
A kerítésépítésre vonatkozó szabályokat nemrég a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet egyértelműsítette.
A hátsó telekhatárt illetően a szomszédok megegyezése az irányadó.
Ha a telek két út között fekszik, egy fokkal bonyolultabb a helyzet.
A jobb oldal meghatározásánál úgy kell tekinteni, mintha a telek a két út között lenne megosztva.
Itt abból kell kiindulni, hogy a kerítés telken belül vagy telekhatáron helyezkedik-e el.
Szomszédos ingatlanoknál, oldalhatáron álló kerítés esetében a fenntartással járó költségek olyan arányban oszlanak meg a tulajdonosok között, amilyen arányban a létesítésére kötelezték őket.
Megint más a helyzet, ha a helyi építési szabályzat oldalhatáron való beépítést ír elő és kerítés létesítését rendeli el.
A kerítés méretére és kialakítására szintén szigorú szabályok vonatkoznak.
A 2025 elején életbe lépett új szabályozás szerint a kerítés nem lehet magasabb 2 méternél.
A telken belüli kerítésépítésről a tulajdonos dönthet.
A külön használatú telekrészeket ugyanakkor nem szabad tömör kerítéssel elválasztani, így ez több lakóház vagy sorház esetén sem járható út.
Ez annak is köszönhető, hogy a kerítés meghatározó eleme a városképnek.
Éppen ezért lényeges szempont, hogy a kerítés illeszkedjen a város vagy az adott településrész arculatához.
Az élénk, rikító színek például gyakran tiltás alá esnek, és meghatározhatják a kerítés átláthatóságát is.
Vannak olyan helyek, ahol legalább 50 százalékos értéket szabnak meg, míg máshol a kerítés teljesen zárt is lehet.
Az Osztrák Autóklub (ÖAMTC) illetékese szerint hasonló dugókra lehet majd számítani Ausztria déli határrészénél, hiszen a tiroli Brenner-hágó fontos forgalmi csomópont.
Szabályozottan fogadják a menekülteket.
Ausztria január közepe óta csak a spielfeldi határátkelőnél enged be menedékkérőket.
A januárban hozott osztrák döntés szerint naponta legfeljebb 3200 migráns léphet be Ausztriába, és a déli határnál legfeljebb 80 menedékkérelem nyújtható be.
Tavaly 89 ezer kérelmet nyújtottak be, mintegy három és félszer annyit, mint egy évvel korábban.
Ez a leghosszabb kerítés a Földön.
Elég sok ellentmondásos információ kering arról, hogy miért építettek Ausztráliában egy több ezer kilométer hosszú kerítést.
Egyesek úgy gondolják, hogy talán valamit titkolnak mögötte.
Egészen absurd összeesküvés-elméletek is léteznek: vannak, akik szerint egy fejlett civilizáció maradványait rejtegetik itt, esetleg katonai bázisokat, de olyan elrugaszkodott vélemények is vannak, miszerint repülő városokat építenek itt, vagy hogy ezzel a kerítéssel próbálják elzárni az utat az Antarktisz felé.
A kerítés helye a térképen egyébként nagyjából ez:
Vagyis a kerítés elválasztja Ausztrália délkeleti, lakott részét a kontinens többi, ritkán lakott részétől.
Egyértelmű, hogy az Antarktiszra vezető út elzárásával kapcsolatos pletykák csak kitalációk.
Bár nem kizárt, hogy Ausztrália és az Antarktisz valaha valóban egy kontinens volt. Ezt bizonyítják az ősi térképek és az óceánfenék korára vonatkozó adatok az Ausztráliától délre fekvő óceánközépi gerincekhez viszonyítva.
De térjünk vissza az ausztrál kerítéshez.
Az biztos, hogy létezik. Több ezren látták, akik a kontinens belsejében élnek.
Így néz ki:
Ez igazából egy drótkerítés. Van, ahol acélcsövekből készült oszlopokkal, van, ahol faoszlopokkal.
Ha valaki át akar mászni rajta, az megteheti, mivel az emberek számára nem jelent túl nagy akadályt.
Egy drótvágóval is könnyen utat lehetne vágni magunknak benne.
A kerítés nem őrzik, de néha autókkal járőröznek mellette - van egy földút a kerítés mentén.
A kerítés karbantartásáról folyamatosan gondoskodnak.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a kerítésnek mind a mai napig fontos szerepe van.
Na de kitől vagy mitől kellett kerítéssel elzárni egy jókora részt a kontinensből?
A kerítést azért építették, hogy megvédjék magukat Ausztrália egyetlen ragadozójától, a dingóktól.
Úgy tartják, hogy ezek az állatok a több ezer éve Délkelet-Ázsiából a kontinensre behozott kutyák elvadult példányai.
De sikerült alkalmazkodniuk Ausztráliához és hatalmas számban elszaporodtak, az egész kontinenst benépesítve.
Miután az európaiak tömegesen kezdtek Ausztráliába költözni, ezek a dingók elkezdték levadászni a gazdák állatait is.
A legkönnyebb préda számukra a juh.
A vadászat és a mérgezés nem vezetett eredményre.
Elhatározták tehát, hogy egy kerítést építenek, amely elválasztja a gazdák lakóhelyét a kontinens többi részétől.
Az építkezés az 1880-as években kezdődött és öt évvel később fejeződött be.
Az 1960-as években a kerítés összes kisebb szakaszát egyetlen nagy kerítéssé kötötték össze.
A kerítést „Nagy Ausztrál Falnak” is nevezik.
Évente körülbelül 15 millió ausztrál dollárt különítenek el a kerítés karbantartására.
Mivel a nyulak alagutakat ásnak a kerítés alatt, az oszlopok pedig az idő múlásával néha kidőlnek.
Egyébként érdekes maga a téma, hogy ezek a dingók hogyan jelentek meg Ausztráliában.
Miért nem voltak más domináns ragadozók a kontinensen?
Az erszényesfarkas kihalt, nem tudott velük versenyezni a dingókkal.
Nincsenek tigrisek (macskák), mint Délkelet-Ázsiában.
A dingók monogámok, mint a farkasok, vagyis életre szóló párt választanak maguknak.
Ez nem jellemző a kutyákra.
Ráadásul éjszaka vadásznak, és rendkívül óvatosak.
A szokásaik alapján tehát sokkal inkább a farkasokra hasonlítanak, mintsem a kutyákra.
Dokumentumfilm az ausztrál kerítésről:
Ausztráliában van egy másik hosszú kerítés is, de az a kontinens nyugati részén - az ausztrál nyúlvédő kerítés.
Az 1833 kilométeres kerítést 1907-ben kezdték építeni az elvadult európai nyulak ellen, amelyeket a telepesek hoztak be a 18. században.
A vadonba kerülve a nyulak remekül alkalmazkodtak.
A ragadozók hiánya Ausztráliában (a dingókon kívül) a populáció gyors szaporodásához vezetett.
50 év alatt a nyulak hihetetlen számban elszaporodtak, elsősorban a rendkívüli termékenységüknek és a természetes ellenségek szinte teljes hiányának köszönhetően.
A nyúlcsordák komoly problémát jelentettek a gazdák mezőgazdasági területein.
A lelövésük nem segített - ennyi nyulat egyszerűen nem lehet lelőni.
A lelőtt nyulakat így rendkívül gyorsan pótolta a populáció.
Ráadásul Ausztráliában egész évben rendelkezésre áll számukra a legfőbb táplálékuk - a fű és a cserjék.
A nyulak hatására Ausztrália egyes területei elsivatagosodtak.
Az 1950-es években a tudósok egy myxomatosis nevű vírust terjesztettek el a nyúlpopulációban.
De néhány év múlva a nyulak ehhez is alkalmazkodtak.
A leghatékonyabb védelmet ezek ellen az elvadult hosszúfülűek ellen tehát a kerítés jelentette.
A kerítés ma három szintből áll, és teljes hossza pedig már 3256 kilométer.
Térkép a nyugat-ausztráliai nyúlkerítésről. 1. kerítés (piros), 2. kerítés (zöld), 3. kerítés (lila)
A nyulak egész Ausztráliában elterjedtek, és nagy károkat okoznak a helyi mezőgazdaságban.
Ausztráliában van egy harmadik elvadult faj is - a telepesek által behozott tevék.
Nekik is remekül sikerült alkalmazkodniuk a helyi környezethez, és ők is gyakran szeretnek benézni a gazdák el nem kerített földjeire.
Összességében tehát kijelenthetjük, hogy már a tények ilyen felületes vizsgálata is lehetővé teszi, hogy megállapítsuk, az ausztrál kerítésben nincs semmiféle titkos összeesküvés.
Az osztrák belügyminisztérium szerint a balkáni útvonalon ismét a menekültek számának emelkedésére lehet számítani.
Az osztrákok továbbra sem szívesen használják a kerítés kifejezést.
Első lépésben csak karókat vernek le a földbe.
A Hegyeshalomnál leszúrt karókról már hírt adott Szőke László, Hegyeshalom független polgármesterere.
Az osztrák Kurier azt írja: a Nickelsdorfban élőket meglepte, amikor a hét elején markológépek jelentek meg telkük határában.
Mint kiderült, őket sem tájékoztatták arról, mit építenek a település határában.
"Miért most csinálják ezt? Helmut Greiner a burgenlandi rendőrségi szóvivője az MTI-nek hétfőn azt mondta: a Hegyeshalomhoz közeli B10-es út és az A4-es osztrák autópálya határ menti szakaszánál a tervek szerint összesen 1,6 kilométer hosszúságban szúrnák le a karókat, azonban "építkezésről nincs szó".
Christian Knopf, a burgenlandi rendőrség idegenrendészeti osztályának vezetője is azt mondta a Die Pressének, hogy az oszlopok közé egyelőre nem húzzák ki a dróthálót, csak előkészítik ehhez a terepet.
Hegyeshalomnál egy helyen egyébként már épült kerítés a kamionparkoló és a rendőrségi őrszoba védelmére.
A burgenlandi rendőrség közlése szerint itt egyrészt fogvatartottakat is őriznek, másrészt már előfordult, hogy valaki megpróbált átjutni a határon.
Ezen a területen két, összesen 130 konténerből álló létesítményt is felépítettek.
Délebbre Moschendorf és Heiligenbrunn között 9 kilométer hosszúságban tervezik a kerítést.
Az ORF beszámolója szerint a kerítések közötti szakaszokon az utakat és a határátkelőket fokozottan ellenõrzi majd a rendőrség, de nem zárja le.
A kerítés építése a következő hetekben kezdődhet meg Hegyeshalomnál.
tags: #austria #egyetert #a #kerites #epitesevel